Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

történeti tan-anyagához hozzá kapcsolnák Magyarország politikaiföldrajzát. A földrajzi tananyag beosztása különben a két tanterv szerint az első három osztályban is tetemes eltérést mutat, s ezt a történetre vonatkozó eltérésnek (hogy t. i. az állam e tárgyat a 6. osztályban bevégzi, nálunk ellenben a legújabb kor a 7. osztályra marad) kimutatása mellett szintén ki kell tüntetnünk. Az állami tanterv szerint ugyanis az 1. osztályban tanulják Magyarországot és Európa többi államait, nálunk Magyaroszágot és Ausztriát. A 2. osztályban az államnál a többi világrészeket, nálunk csak Európát, Ausztriát és Afrikát. A 3. osztályban az állam a mathem. és physikai földrajz elemeit taníttatja, nálunk itt tanulják Amerikát és Polynesiát. Továbbá ez osztályra vonatkozólag azt mondja tantervünk, hogy «a három osztályban tanultak röviden és ismétlésképpen egy képpé foglalandók a földgömbön, hogy a tanuló az egész föld felületéről tökéletes felfogást nyerjen; s földgömbünkről az égi testekhez való viszonyaiban is szintén biztos ismeretei legyenek)). Itt megjegyezhető, hogy ez utóbbi egyátalán nem pótolja a physikai földrajzot, már csak azért sem, mivel ennek elemei megismertetésére ez osztály mostani földrajzi tananyaga mellett igen kevés idő jut. A mennyiségtan körében a két tanterv közti eltérés ebben áll : a planimetriát az állam az 5. osztályban bevégzi, nálunk ez, a kör és egyéb görbe vonalak tárgyalásával átnyúlik a 6. osztályba. A gyökér mennyiségekkel való számtani műtéteket az állam az 5. osztályban, tantervünk a 6. osztályban taníttatja. A sikháromszögtan az államnál a 6., nálunk a 7. osztályban; a stereometria az államnál a 7., nálunk a 8. osztályban adatik elő. A rajzoló-mértanból a kör bővebb tárgyalása s az ahhoz tartozó constructiv feladatok az államnál a 3., nálunk a 4. osztály tárgyai. A philosophiai propaedeutikából az állami tanterv mind a lélektant, mind a logikát a 8. osztályban taníttatja heti 3 órán, nálunk a lélektan a 7. osztály tárgya, a logika a 8. osztályé, heti 2—2 órán. Ezek a két tanterv közt az eltérések. Ezeket szükséges volt ekkép számba venni azért, hogy tisztán álljanak előttünk azon következmények, melyeket az eltérések maguk után vonnak, s melyek már most is élénken érezhetők, később pedig előre láthatólag még fokozódni fognak, úgy hogy célszerű lesz már most felhívni rájok szélesebb körök figyélmét is. Mindenki tudja, mily gyakori eset az, hogy a tanuló, akár családi, akár egyéb körülmények miatt, a 8 év leforgása alatt néha több ízben is, kénytelen iskolát változtatni. Nem láttam ugyan még e felől statisztikai kimutatást, de azt hiszem, hogy az ország összes tanulóinak legföllebb ha 2

/.{

-a lesz olyan, a ki mind a nyolc osztályt egy és ugyanazon iskolában végezte. S ez iskolaváltoztató tanulókat nem lehet egyszerűen, mint vándorló vagy kóborló diákokat úgy lenézni, mint némelyek hajlandók. Sok ember van most is olyan, a ki úgy gondolkozik, mint Szemere Bertalan beszéli az atyjáról, hogy ember- és világismeret szerzése végett gyakran megváltoztattatja gyermekével az iskolát. Befolynak erre magán ügyek is, egyik helynek olcsóbb vagy költségesebb volta, mint a másiknak; a nyelvtanulás érdekei, midőn pl. a német fiút magyar városban iskoláztatják egy ideig vagy viszont; befolynak továbbá a megélhetés föltételei, a közlekedés fejlődése, általában az életviszonyok, melyeknek stabilitása korántsem oly szilárd és nehezen mozduló ma, mint csak egy negyed századdal is ezelőtt, legkevésbbé pedig azon középosztály körében, melynek fiai a középiskolák tanulóinak legnagyobb contingensét szolgáltatják. Nem ritka eset a vidéki iskolákban, hogy egy-egy 8-ik osztálynak csak a fele áll olyan tanulókból, a kik az i. osztálytól kezdve állandóan ugyanazon intézetbe járták. E körülményekkel az iskoláknak számolniok kell, ha azt akarjuk, hogy működésük az élet követelményeivel egybehangzó legyen. A tantervek készítésekor azonban ez a dolog eddig figyelmen kívül maradt. Pedig, hogy a tanuló, midőn állami iskolából protestáns intézetbe jut, vagy megfordítva, mily súlyosan megérezheti a különböző iskolák tantervei közt fennálló eltéréseket, az kitűnik a következő összeállításból. Mellőzve azon eseteket, midőn az egyikféle iskolából a másikba átlépés alkalmával egyes tárgyakat a tanuló egymás után kétszer tanul, csak azon eseteket soroljuk itt fel, midőn az átlépés miatt egyes tárgyakat valósággal «elugrik», akkép, hogy azokat aztán egész további középiskolai pályáján nincs alkalma többé rendszeres tanításból megtanulni. Ez esetek a következők: Ha valaki protestáns i. osztályból lép át állami 2. osztályba, akkor Európa földrajzát nem tanulja, mivel tantervünk ezt a 2. osztályban taníttatja, az állami tanterv azonban már a 1. osztályban. Ha protestáns 2. osztályból megy a tanuló állami 3. osztályba, akkor ismét nem tanulja Amerika és Ausztrália földrajzát, lévén ez az állami iskolákban a 2. osztály tananyaga. Ha protestáns 3. osztályból megy valaki állami 4. osztályba, akkor a rajzoló-mértanból nem tanulja a kört s az ahhoz tartozó constructív feladatokat; nem tanulja továbbá a 4. osztályban a hangsúlyos verset, mivel ezt az államnál a 3. osztályban tanítják. Igaz, hogy ha 5. osztályra is az állami iskolában marad, akkor ott kipótolhatja az ebbeli mulasztást a rendszeres verstan tanulásakor, de (a mi nem ritkaság), ha 5. osztályra ismét hozzánk kerül, akkor elugorja a verstan e részét egészen. Ha állami 5. osztályból jön a tanuló hozzánk a 6. osztályba, elugorja a rhetorikát, mert ez nálunk az 5. osztály tantárgya. Ha pedig protestáns 5. osztályból megy állami 6. osztályba, akkor viszont elugorja a planimetria egy részét s a gyökér mennyiségekkel való számolást, mivel az államnál ezeket már az 5. osztályban bevégzik. Ha állami 6. osztályból jön a tanuló protestáns 7. osztályba, akkor nem tanul poétikát, mert mi ezt már a 6. osztályban elvégeztük s a 7.-ben kezdjük a magyar irodalomtörténetet. Viszont ha protestáns 6. osztályból megy valaki állami 7. osztályba, akkor nem tanul sikháromszögtant, s a világtörténetből nem tanulja a legújabb kort, mert mindezt az államnál már a 6. osztályban befejezik. Ha állami 7. osztályból jön a tanuló protestáns 8. osztályba, nem tanul lélektant s nem tanulja az irodalomtörténet első felét, lévén ezek nálunk a 7. osztály tárgyai. Ha pedig protestáns 7. osztályból megy valaki állami 8. osztályba, nem tanulja a stereometriát. Látnivaló tehát, hogy a tanterv különbözés miatt a tanulók egy jelentékeny része igen sok és igen fontos tantárgy vagy tantárgyak részlet tanulását kénytelen elmulasztani, a mely mulasztások helyrepótlására tanulóink mostani meoterheltetése mellett az iskola nem számíthat. Ez legföllebb csak egyes kivételes esetekben történik meg jeles tehetségű és nagyszorgalmú tanulóknál; a legnagyobb rész pedig tovább sántikál az ő hiányos