Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

minkről. A közoktatásügyminiszter úr ő exljának örök hálára kötelező tervezete remélhetőleg mielőbb még­valósul, s ezzel legalább részben jobb jövő hajnallik tanárainkra. Hogy pedig egyház és közönség szívükön hordozzák e fontos ügyet: elég záloga a tervezet teljes elfogadása s a készség, még tetemes áldozattal is, elő­segíteni végleges megalkotását. Középiskoláink külső tekintélyének emelésében figyelemre méltó tényező a tanárok irodalmi munkás­sága. Elválaszthatatlanul van ez egybeforrva középis­koláink életcéljával, szellemével. Középiskoláink tanárai közül többen a magyar tudományosság Pantheonjában foglalnak helyet, méltó büszkeségeiként a hazai kultú­rának. Az ifjabb nemzedékből is hatalmas gárda telik ki, mely produktív erővel munkál a tudomány majdnem összes ágaiban. E] tekintetben semmivel sem állanak hátrább az államiaknál! ezeknek érsítői híven meg is jelentik, hogy a katedrán kívül mit végeztek az illető középiskola tanárai. A mieink — négyet kivéve —• hallgatnak róla. Mindenesetre túlszerénységből. Pedig «nem reklám az, de a tisztes munka prezentálása, a nagy közönség szemeiben pedig a legszebb ajánló levél.» Nem kérkedés, hanem igazolás. Középiskoláink épületek dolgában többször kifogás alá estek. Monumentális épület-kolosszusok gyakran ke­vesebb termet foglalnak magukban, mint kellene. A minden higiénia túlzó követeléseit is tőle telhetőleg kielégíteni törekszik középiskolánk. A nagyszabású átalakítások, cse­kélyebb javítások, nagy költséggel eszközölt beszerzé­sek ennek bizonyságai. E tekintetben sem érhet vád . . . jogosan. (Vége köv.) Dr. Bakonyi Lajos. KONYVISMERTETES. Bonifas Dogmák történelme. Ilistorie des dogmes de l'églíse chrétienne par Francois Bonifas, pro­fesseur á la fakulté de thélogie de Montauban.) (Folytatás.) III. Bonifas a dogmák történelmét a következő öt korszakra osztja : 1. Az apologetikai kor, mely az apostoli század végétől Origenes haláláig terjed (90—254). 2. A polemikai kor. Origenes halálától Damascusi Jánosig (254—730). 3. A systematica vagy scolastica theologia kora. Damaskusi Jánostól a reformatióig (730 —1517). 4. A symbolnmok kora. A reformátiótól a r7—ik század végéig (1516—1700). 5. A kiitikai korszak. A 18—ik század kezdetéről napjainkig. E szép bevezetés első lapjain Bonifas megmutatja a dogmák történelmének gyakorlati hasznát. Ez a theolo­giai tudomány — úgymond — kitágítja az eszmék látáshatárát és minden csinált véleményt porba dönt ; bebizonyítja, hogy a régiség nem mindig jele az igaz­ságnak és az újdonság a tévedésnek ; hozzászoktat, hogy minden dolgot Isten igéje világánál vizsgáljunk. Meg­tanít arra, hogy különbséget kell tenni a keresztyén tanban a között, amit érdekünkben áll erélyesen fenn­tartani, mint szükségest és aközött, amit veszély nélkül homályba hagyhatunk vagy a különböző magyarázatban fogadhatunk el. A dogmák történelme megtanít arra, hogy különbséget tegyünk a kijelentett igazság és theo­logiai formula között, amelybe ez az igazság öltöz­tetve lett. A dogmatikai szétágazások mellett, melyek elválasztják a különböző egyházakat és a theologiának változatai megett, feltaláltatja velünk a keresztyén hit közös örökségét, a minden időben és minden helyeken vallott nagy tényeket és nagy doktrínákat; a mellett, a mi megoszt, felmutatja azt is, a mi egyesít és szem­léltetvén a valóban egyetemes katholicitást, megtanít bennünket azután vágyakozni és annak jövő megvalósu­lását előkészíteni. Megtanít végre bennünket arra, hogy tartózkodók legyünk Ítéleteinkben és hogy okosan jár­junk el meghatározási és rendszeresítési kísérleteinkben. A dogmák történelmének egyébiránt ma a különös körülményeknél fogva is kiváló fontossága van. Tudjuk, hogy a kritikai iskola természetes módon, azaz a történelem és emberi szellem egyedüli törvé­nyeinek szabályos játékából igyekezett kimagyarázni a keresztvénségnek és a keresztyén egyháznak megjele­nését. Ugyanazon módon igyekszik kimagyarázni a kri­tika a dogmák megjelenését is, melyek előtte nem egye­bek, mint az emberi szellem önkényes szüleményei és azt hiszi, hogy felfedezte a szükséges logikai törvényt és formulát, amely szerint azok születnek, vénülnek és meghalnak. Elég a dogmák történelmét részrehajlás nélkül tanul­mányozni, hogy meggyőződjünk róla, mikép a ker. dogma nem volt a korábbi szemlélődéseknek, a pogány vagy zsidó őrientalismusnak vagy hellenismusnak gyü -mölcse, hanem a melynek kiindulási pontját egy föl­tétlenül uj és eredeti isteni történeti tény képezi, Jézus­nak az Isten fiának megjelenése. Hogy a pogány bölcsé­szet és a zsidó theologia befolyással voltak a dogma tudományos formájára, az kétségbevonhatatlan, de a megkülönböztető lényeges tartalom máshonnét jön. Más részről a dogmák törté'ielmeboblzon.yh)*, hogy a keresztyén igazság se meg nem vénül, se meg nem hal. A tévedések és hiányok dacára a megváltó igazság fen­maradt az egyházban, néha a holt betű állapotában, de mindig hathatósan, hogy uj jászul je és idvezítse azokat, a kik hozzá mentek. Végül a dogmák történelme segít bennünket azon theologiai válság megítélésénél a melyen átmegyünk. Megtanuljuk méltányolni azon különböző irányokat, me­lyekkel szembe yagyunk ; már a múltban is munkában látva azokat, alkalmasabbak leszünk az igazságnak a té­velytől megkülönböztetésére, a veszély kikerülésére, az idvesség utjának követésére, és egy jobb jövő előké­szítésére. IV. Egy irónak nézpontja kitűnik abból a tervből, melyet elfogadott. Baur a dogmák történelmét 3 kor­szakra osztja fel: 1. Az apostoli kortól a középkorig. 2. A közép kor kezdetétől a reformátióig. 3. A refor­mátiótól napjainkig. Ez a felosztás, úgy tetszik első tekintetre, mintha egyszerűbb feltűnőbb és talán pro­testánsabb volna, mint Bonifasé,- és egészen kidombo­rítja a keresztyén hitnézetek fejlődésére a XVI-ik század reformátiójának fontosságát. Azonban könnyen számot adhatunk azon indokok­ról, melyek Bonifast arra indították, hogy más felosz­tást fogadjon el, amely első pillanatra kevésbbé termé­szetesnek látszik. Mint láttuk, ő a dogmák történelmét így határozza meg: a keresztyén igazság fokozatos rendszerezésének és megállapításának történelme, az

Next

/
Thumbnails
Contents