Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

s pl. csak a honvédelem czéljaira is évenként közel 2 ezer katonát szolgáltat. Ezért a küszöbön álló zsinaton mindenek előtt arra kell törekednünk, hogy létesítsünk egy általános fundust, mely a szegény papok fizetésének emelésére és a szegény eklézsiák gyámolítására szolgálna, a következő két forrásból: 1. a hitközségeknek vagyon, vagy lélekszám szerinti aránylagos megadóztatása; 2. állami szubvenció kieszközlése. Mindenekelőtt ez a sürgős ! A református egyházban erélyesen megindult az állami szubvenció kieszközlésére az actio : nem lehetne-e nekünk lutheránusoknak is tennünk valamit?! Hasznos intézetek és egyesületek alakulhatnak azután is a jótékonysági érzület következtében és a szerint, a mint azt a nyilatkozó felebaráti szeretet a protestáns egyház szegény viszonyai mellett megengedi. Ha egyszer a szegény községek és papok vészthozó anyagi szükségén részben segítvelesz, (mert a test is megkívánja a maga táplálékát) akkor majd az anyagilag megerősödött gyülekezeti élet és pezsgő munkakedvre derült papság által a keresztyén szellemélet is meg fog erősbülni és akkor a jótékonysági érzület legszebb virágkorát magától fogja elérni ! Videant consules ! Spannágel József, ág. hitv. ev. lelkész. ISKOLAÜGY. Középiskoláink történetéhez. — Aü 1889/90. évi «Ertesúő»-k a'apján. — A szabad vizsgálódás méhében hordozza a haladást. Megnyilatkozása ez s egyúttal létfeltétele. Intézményeiben ugyanez életerő lüktet még akkor is, ha úgynevezett «esélyek» hatása alá kerül. Sőt ezek egyrészt próbái, másrészt életrevalóságának bizonyítékai. Ez a minden ellentörekvések : erőszak és cselszövés, hatalmaskodás és édesgetés, csábítás és megfélemlítés dacára is előre törő protestantismus főjellemvonása. Eredménye a legnemesebb értelmű oktatás-szabadság. Letéteményese, fejlesztője s hirdetője az iskola. Ennek tehát csak addig van erkölcsi jelentősége, míg célja az önállótlanság megszüntetése; míg törekvése a feltétlen haladás: míg hatása valóban művelő, tökéletesítő. Amint megállt: letette az erkölcsi érték mirtuszát s feladta jogát ahhoz, hogy a szabad szellem orákulumának tekintessék. E tudat lengi át a protestáns iskolák történeti lejlődését. Mit a szellem szabadságával párosult puritán erkölcs jónak, hasznosnak talált, mind keblére ölelte a protestáns iskola. Szűkkeblű elfogultság nélkül vette át agyarkodó ellenségének életképes vívmányait is. Épen csak a salaktól tisztogatta meg. «Parlag mező, úttalan vadon egyként virágos kertté lőnek a nagy magvetők és kertészek kezei alatta ... mondja Gervinus. Százados viharok megkuszálták; bősz ellenség letarolta, de új s mindig szebb életre kelté a lankadatlan géniusz. Ez irtogatja dudváit, oltogatja csemetéit; romlástól, veszélytől ez oltalmazza. A ((korszellemnek)), e hangzatos jelszónak lényegét megérteni s alkalmazni szintén e géniusz feladata. Újítani ott, hol a megújhodást a művelő hatás okvetlen megkívánja; úgynevezett «ősi, jó szellem)) mondvacsinált sáncai közé vissza nem húzódni, mikor a haladás lándzsatörésre hív; vélt jogokkal és évadja-mult kiváltságokkal útját nem állani a józan változásnak : mind e géniusz sugalmai. A hol hiányzik, ott beállt az agónia. Kétszeres szükség van pedig reá akkor, ha tőle függetlenül megindult mozgalom arja csapdossa hullámaival. .. . Tehát napjainkban. Az utolsó három tized év villámszárnyakon rohanó kultur törekvései első sorban az iskola ügyet mozgatták meg. Egy-egy «rendszer» csak alig hogy megülte bokrétaünnepét, már romokban hevert, hogv köveiből újabb emelkedjék. A vajúdás, próbálgatás kora pedig a középiskolán experimentálgat. Természetes, mert a nemzet művelt osztálya a középiskola padjaiból kerül ki; az élet zajlása tehát joggal vár tőle bátor hajósokat, ügyes kormányosokat. Fejlesztése, rendezése ép azért örökös ideálunk. Egységes középiskola még mindig csak utópiánk; humaniórák célszerű egyesülése a reáliákkal, még soká késik az «éji homályban.)) Az is természetes, hogy az «átmeneteknek» a protestáns középiskolákon is meg kell látszaniok. Jónak ellensége a jobb. Iskoláink fejlődésében pedig mindig irányadó volt a jobbra törekvés. Csak itt-ott zördült meg néha a megszokottsággal védett ((konzervativizmus)) történeti nevezetességű vaskalapja; általában véve azonban egyház és közönség óriás áldozatokkal építgették «erős várráw az iskolát. Ez a törekvés magyarázza rneg azt a sokszoros «rendszer-változást», miken időről-időre át esett. A wittenbergi, goldbergi, strassburgi iskolák rendszerét alig egy század alatt a heidelbergi és pfalzi iskolák methodusa váltá fel... mindig béhilleszkedve a hazai viszonyokba, és első sorban a magyar nemzett aspirációkat szolgálva, még a kizárólagosan latin tanitás nyelvén is. Mikor a Szenczi Molnár Albert s még inkább Comenius klasszikus, de zárt humanizmusát megbolygatták a magyar reálisták : Keresztúry, Apáczay, Szőnyi Nagy István és Jászberényi reformjai: a protestáns iskolák mint közelebb értek céljukhoz. A theologiára készitő klasszikus nyelvek túlsúlya megszűnt, s a napi életre nevelés kora állott be. Mikor meg a protestáns egyházak közmegegyezéssel életbe léptették az általános iskolakötelezettséget, új éra hajnallott meg a magyar iskolázás történetében. Jótéteményeivel, áldozataival a legszegényebb osztályok tehetséges gyermekeinek is lehetővé tette a magasabb kiképezést. A nemzet napról-napra szaporodó életszükségletei nem is találták a protestáns iskolát készületlenül. A hazafias cél szolgálatába szegődött üdvös reformok típusává avattak a magyar nemzeti iskolának. Amint nemzeti reakció volt szülőoka, úgy csak e nemzeti szellem fejleszté tovább. A «Ratio educarionis» s később a hírhedt «Organisations Entwurf» egyként rajta szenvedtek csúfos hajótörést. Amaz ellen a tanítás nyelvének — a hazai törvényt kivéve — magyarrá tétele; emez ellen egyháznak és közönségnek majdnem erejöket meghaladó áldozatai védték meg középiskoláink nemzeti, hazafias irányát. Az utolsó vád, hogy t. i. «csak az akadémiákra nevelnek)) se fért többé hozzájuk. Az epedve várt alkotmányos élet kétszeres erőt adott nekik működésük teljes kifejtésében. S mikor éltető szellemét, jótékony hatását egyház és haza hálás elismeréssel érezte; akkor előállott a megújhodott állami adminisztráció a maga sokszor túlcsigázott követelményeivel. A legfőbb alkotó erővel — pénzzel — eléggé rendelkezvén, a maga középiskoláiban gyorsan valósíthatá meg a mindig jónak tartott, de többször gyarlónak bizonyult ((gyökeres reformjait.)) Hangzatos jelszók égise alatt rontott s épített... gyakran csak a külföld még be sem