Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

nem, mi magunk tanárok, nyilvános megbeszélés tárgyává tegyük tantervünket s általában középiskoláink egész szervezetét s megjelöljük benne azon részleteket, melyeknek módosítása úgy az általános oktatásügy, mint maguk középiskoláink érdekében kívánatosak, s a melyeknek megfigyelésére a lefolyt 4—5 évi idő elég módot és alkalmat nyújtott. Tantervünk több tekintetben jelentékeny eltéréseket mutat az állam vezetése alatti gymnasiumok tantervétől. Azon sokszoros kapocs és érintkezési pont miatt, mely az egy országban, egy nyelven és egy nemzet érdekei előmozdításában működő rokon intézetek közt természetszerűleg fennáll, lehetetlen behatóbb figyelemre nem méltatni e különbözetet iskoláink és az államiak közt, annyival inkább, mert, mint látni fogjuk, azoknak igen sajátszerű és fontos következményeik mutatkoznak, a melyeknek elhárítása érdekében előbb utóbb intézkedésre lesz szükség. Tantervünk és az állami tanterv közt a tananyag beosztása tekintetében eltérés van a következő tárgyaknál : magyar nyelv, történet, földrajz, mennyiségtan, rajzoló mértan és philosophiai propaedeutika. A magyar nyelvből tantervünk (egyezőleg a reáliskolai állami tantervvel) az 5. osztályba teszi a rhetorikát, a 6-ikba a poétikát, a 7 —8-ikba az irodalom történetet. Az állami gymnaziumok tanterve az 5. osztályban az Írásművek szerkesztésének általános törvényeit taníttatja, a 6. osztályban ettől külön a rhetorikát, a 7—ik osztályban a poétikát s csak a 8 - ik osztályban az irodalomtörténetet. Ezeken kívül a magyar nyelvi tananyag körében eltérés van még a verstan beosztásánál, a mennyiben nálunk a verstan a stylistikával s a polgári ügyiratokkal együtt a 4. osztály tananyaga, az államnál pedig a hangsúlyos verset már a 3. osztályban tanítják s a 4.-ben csak a mértékes verset; újból tanítanak azonban rendszeres verstant az 5. osztályban a szerkesztés általános szabályai mellett. A földrajz és történet tananyagának beosztása az állami iskoláknál sok phasison ment át s igen nehezen jutott el a mai megállapodásig. E két tantárgy beosztása körül különben a külföldi tantervek is a legnagyobb változatosságot mutatják, s épen nem meglepő, hogy tantervünk e részben nagy eltérést tüntet fel az államétól, annyival inkább, mert ez utóbbin épen e tárgyakra vonatkozólag azóta (1887-ben) megint változtattak. Az 1879-iki állami tanterv szerint a történettanítás a 4-ik osztályban kezdődött az ó-korral, de 1883-ban mint egy akkori miniszteri rendelet mondja «közkivánatra,» fölverték a 3—ik osztályba Magyarország történetét, akkép azonban, hogy avval kapcsolatban ez osztály az osztrákmagyar-monarchia politikai földrajzát is tanulja. Tantervünk minden bizonynyal ez intézkedés hatása alatt vette föl szintén a 3. osztályba Magyarország történetét, a nélkül azonban, hogy annak függelékeid az ország politikai földrajzát is fölvette volna. Ez utóbbi mulasztásnak az a sajnálatos következménye lett, hogy tantervünkben Magyarország politikai földrajzának egyáltalán nem maradt hely. E tekintetben még az 1885-iki osztrák gymnaziumi tanterv is túltesz rajtunk, mivel az osztrákmagyar monarchia politikai földrajzát az is előadatja, habar csak a 8. osztályban hetenként egy órán. A világtörténettel kapcsolatban elő van ugyan szabva nálunk a 4-ik, 5—ik és 6—ik osztályokban az ókori, középkori és újkori földrajz «az események színhelyének ismertetése végett», mint a tanterv mondja, de e keretben nem lehet Magyarország mostani állapotának földrajzát együttesen és oly mértékben tanítani, a minőben annak ismeretét minden művelt magyar embertől megköveteljük. A világtörténetet az állami tanterv befejezi a 6. osztályban s a 7. osztály tananyagául kitűzi «a történettanítás befejezéseid a politikai földrajzot, különösen Európa és Amerika állami viszonyainak általános tárgyalását.)) A protestáns tanterv a 6. osztályban csak a francia forradalomig halad a világtörténetben s a 7. osztályra marad a legújabb kor tárgyalása, s a mellett ez osztály tananyagául itt szintén ki van tűzve a politikai földrajz. Tehát talán itt kellene előadni Magyarország politikai földrajzát ? Meglehet, hogy a tanterv készítői így gondolták, de nagy tévedésben voltak vele, mert ha az általános politikai földrajz, t. i. a mívelt világ államainak s azok jelenkori viszonyainak ismertetése egész évi tananyag az állami iskolákban, akkor ez nálunk még inkább elfoglalja az egész évet, lévén még mellette a legújabb kor története is ugyanazon osztály tananyaga. Különben is nem lehet beérni a haza politikai és közigazgatási beosztásának, nyelvi, nemzetiségi, vallási stb. viszonyainak ismertetésére avval az idővel, mely e célra a 7-ik osztály mostani földrajzi és történeti tananyagának keretében jutna. Továbbá az sem helyes, hogy a 7-ik osztályig a tanulónak csak töredékes és rendszertelen ismerete legyen a haza politikai földrajzáról. Az sem lehetetlen különben, hogy tantervünk készítésekor Magyarország politikai földrajza az r. osztály tananyagául volt szánva, akkép t. i., hogy ott az ország természeti viszonyainak ismertetésével együtt a politikai stb. beosztás is tárgyaltassék. Erre látszik utalni különösen a földrajzi tanterv bevezető sorainak azon kifejezése, hogy e tárgy tanításával «kettős cél tűzetik ki: az egyik a föld természeti; másik annak állami vagyis politikai viszonyainak ismerete.)) Ez általánosságban van mondva az egész földrajz tanítására mind a három osztályban; de hogy ez mennyire nem vehető szószerinti értelemben, mutatja maga a tanterv, mely a hároméves föld— | rajzi cursus után a történettanításhoz mindenütt csatoltatni kivánja az időleges politikai állapotok ismertetését s azonkívül a 7. osztályban kitűzi az államok általános politikai viszonyainak tárgyalását. Hogy Magyarország politikai földrajza az 1. osztályban nem tanítható, annak nem csak az a körülmény mond ellene, hogy e tantárgy tulajdoftképen nem is való még erre a fokra, de ellene mond magának a tantervnek határozott utasít is, mely az 1. osztály földrajzi tananyagát ekkép szabja meg: «Az elemi osztályokban . szerzett alapfogalmak ismétlése után, Magyarország mint központ vétetvén fel, annak síkságait, felföldeit, hegyeit vizeit, főbb helyeivel együtt a földabroszon tájékozva kell megismertetni, majd a vele természeti összeköttetésben levő osztrák tartományok physiognomiáját, tekintettel az illető vidékek jellemző terményeire)). Ebben a legjobb akarattal sem lehet föltalálni Magyarország politikai földrajzát; mert az, hogy a gyermek az ország főbb helyeit a térképen megtalálja, még nagyon messze áll attól, hogy biztos tájékozása legyen a vármegyékről, azok székhelyeiről, a vidékekről és azok lakóiról, az ország nemzetiségi, vallási, gazdasági stb. viszonyairól, szóval mindazokról, a miket a haza ismeretére vonatkozólag az iskolákat végzett embertől mindenütt a világon megkövetelnek. Magyarország politikai földrajzát tehát a tanterv értelmében sem az 1. sem a 7. osztályban nem lehet -tanítani s tény, hogy e tárgy 1884. óta gymnasiumainkban nem taníttatik. E sajnálatos fogyatkozáson azt hiszem úgy lehetne legkönnyebben segíteni, ha a 3 — ik osztály