Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

goztatván, az illető megbízott egyén által beadott fogalmazásban elfogadtattak. Im ezek valának a nagy közönséget inkább érdeklő tárgyai a dunántúli kerületi gyűlésnek, melyet Beöthy Zsigmond, komáromi egyházmegyei gondnok úr, mint helyettesített vil. elnök f. hó 22-én d. u. 6 órakor bezárt. Mementó mori. Illetéktelen keresztelési eset Nagy-Kanizsán. Nem tudom, más is úgy vélekedik-e, én, megvallom, felettébb szeretném, ha a mostanában nagy hullámokat verő elkeresztelési esetek, melyek mindegyike evidens bizonyítéka a róm. kath. klérus sokszor hánytorgatott hazafiságának (?), századokon keresztül hol nyíltan, hol alattomban űzött finis sanctificat media-féle egyházi politikájának, az egyházi lapok hasábjain napvilágot látnának. Nem kívánom, de mint az előjelek sejteni engedik, jöhet idő, midőn nagy hasznát vehetnők az olyan megbízható forrásoknak, hol az államilag szentesített törvény és az ellenünk elkövetett merényletek registrálva lennének. Ez a szempont indít engem arra, hogy a gondozásom területén legújabban föimerült elkeresztelési esetet ismertessem. Nith Norbert ferencrendi szerzetes és nagy-kanizsai helyettes plébánus, egy ev. ref. vallású fiszülött elkeresztelését következőleg hozta tudomásomra: «A vallás- és közokt. m. kir. miniszter 1890. febr. hó 26-án 10,086. sz. a. kelt rendelete folytán. Nagytiszteletű reform. Lelkészségnek Helyben. 239/90. sz. Horváth Rozália róm. kath. és Kenesey Károly helv. hitv. nagy-kanizsai lakos szülők 1890. aug. 9-én született József fia, 1890. aug. 10-én a róm. kath. egyház szertartása szerint Takács Ferencz és Kamper Anna keresztszülők jelenlétében megkereszteltetett és anyakönyveztetett. Kelt Nagy-Kanizsán, 1890. aug. 17. (p. h.) Nith Norbert, pléb. helyettes.)) Első tekintetre is világos, hogy ezen furfangosan szerkesztett átirat alapján szabatosan anyakönyvezni lehetetlen, mert nem kevesebb, mint 7 oly lényeges adat van itt tollba fojtva, melyek nélkül az anyakönyvezést megkisérleni is merész vállalkozás. Nincs itt kitüntetve a gyermek törvényessége vagy ennek ellenkezője, nincs kitüntetve 2-szor a szülők születéshelye, polgári állása, nincs kitüntetve 3-szor a lakhely, utca, házszám, nincs kitüntetve 4-szer a kereszt szülők foglalkozása, lakhelye, nincs kitüntetve 5-ször a keresztelő lelkész neve, (találja ki a protestáns lelkész, hogy a sok barát közül melyik keresztelt el), nincs kitüntetve 6-szor a szülésznő neve, (ilyen is van Kanizsán vagy 40) — nincs végre 7-szer ezen átirat az 1890. febr. 26-án 10,086 sz. alatt kelt min. rendelet második pontjában kötelezővé tett záradékkal, illetve „hozzáadással1

1

ellátva. Mindezek szerint nem is Csákyféle „keresztelési bizonylat" ez, hanem : nesze semmi fogdd meg jól! De hát a mi jó katholikus testvéreink így hintenek port a világ szemébe, nem gondolván meg, hogy az ő hazafias csuhájokra és kezökre is csak tapad ebből valami. Én az idézett, semminél alig többet mondó tudósítás vétele után barátságos hangon azonnal felszólítám páter quardian Nith urat, hogy a miniszteri rendelet értelmében szíveskedjék velem kivonat alakjában közleni az adatokat; Írásbeli válasz helyett, Nith úr, egyházfimtól következő izenetet küldte: «mondja meg a papnak, hogy én püspököm utasítása szerint jártam el, többé hozzá semmi szavam !» No lám! mityen nagy úr Magyarországon egy kolduló barát is ... előtte a törvény, a miniszteri rendelet csak „Csáky" szalmája; szegény Magyarország, miért is gyártod te a költséges törvényeket, hiszen a clericalis alattvalók úgy sem tartják azokat meg!? míg Róma és nem te parancsolsz, ezek az általad zsírosan dotált urak mindig ujjat húznak veled! Liebe Nith, das geht nicht! gondolám magamban, s ilv előzmények után nem lehetett más teendőm, mint a főkapitányság beavatkozásához fordulnom; jelenleg tehát sub indice lis est, melynek majdani lebonyolításáról annak idejében, nt. szerkesztő úr engedelméből, bátor leszek az olvasó közönséget értesíteni. Nem lesz talán egészen felesleges ez ügygyei kapcsolatosan egyet-mást még fölemlítenem. Ki a hírhedtté vált febr. 26-iki miniszteri rendelet kibocsátása átán B. Hornig K. veszprémi püspök úrnak — ultramontán zamatú kiáltványát olvasta, emlékezni fog, hogy az hangzatos veto-k kíséretében közli azon formulát, mely szerint szabad ezentúl az elsajátítási — akarom mondani elkeresztelési esetekről bennünket értesíteni. íme tehát nem az algymnáziumot végzett franciskánus barát, hanem püspök úr ő méltóságának fábricájából került ki az a nesze semmi fogdd meg jól, mivel mind a közigazgatási tisztviselők, mind a magunk szemeit ki akarják szúrni a mi jó testvéreink. Vájjon ő méltósága, kinek proclamatiója folytán űz az alpapság szabadalmazott játékot a törvény és miniszteri rendelettel, nem lenne-ejelelősségre vonandó minden egyes megyéjében felmerülendő kihágási esetnél ? hiszen a factor tulajdonképen ő, s nem a merő eszközzé törpült alantas papság. Jót állok értté, hogyha a törvény szigora a csuha színezetére való tekintet nélkül marasztalja el a dacoskodókat, a nyughatatlankodó lelkiismeret fent is, alant is mindjárt alább hagy a vickándozással. Sehogy sem tudok a Csáky-féle rendelet azon passusával megbarátkozni, mely megengedi a nem illetékes lelkésznek is, az általa teljesített functio anyakönyvezését; hasztalan van nevezett rendeletben napnál világosabban kimondva, hogy a nem illetékes lelkész immatriculálása „csupán egyházi célokra és belső ügykezelésnél1

használható fel, a törvényt és rendeletet nullificaló clerus valamint a keresztelési cselekményt — akár forog fenn annak szükségessége, akár nem — saját céljai szempontjából végrehajtja, úgv az arról vezetett anyakönyvi adatokat is felfogja az használni, meg- és meg nem engedett esetekben egyiránt, mert érdekei úgy kivánják, mert Rómából intonálva ez így vaq. És mi lesz majd ebből ? Előrelátható óriási chaos — zűrzavar. Közel jövőben kilátásba helyezhető, hogy Magyarország népessége jelentékenyen emelkedni fog, egy és ugyanazon személy két anyakönyvből Íratván ki a népszámlálási lajstrom számára; ezen eljárási módozat mellett nem lesznek megbízhatók az országos statistica adatai sem ; himlő-oltásnál, tankötelezettek kiírásánál, ujoncállításnál, örökösödésnél, házasságnál, bűnügyben, köz- és magán-jogi kérdésnél stb. keletkezhetik olyan labyrinthus, miből Áriadne fonalával is mesterség lesz kikeveredni. Az elkeresztelés szezonjában született ujabb generatio tudomására jővén amphibium-szerű voltának, a helyzet és körülményhez képest fogja vallását módosítani, ezen vallomását is, amazt is, okmánynyal igazolhatván. A visszaélések esetleges elnézése mellett tehát magának az államnak gyűlik meg első és legfőbb sor-