Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

Harmincharmadik évfolyam, 30. sz. Budapest, 1890. julius 27. PROTESTÁNS 8 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23. szám (Csávolszky-ház). Előfizetési ára: Helyben házhozhordással S vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Roma tacita. Dr. Bakonyi l.ajos. — Iskolaügy. Nézetek s javaslatok a köznevelési és közoktatási szervezet revisiója tárgyában. H. ICiss Kálmán. — Tárca. A templomban. (Költemény.) Kosa Ede. — Könyvismertetés. Szeremlei Samu: Szőnyi Béniámin és a Hódmezővásárhelyiek. B. P. — Belföld. Püspöki látogatás a vértesaljai egyházmegyében. Lévay l.ajos. — A szepesmegyei tanító-egyesiilet XXVI. közgyűlése. Weber S.irnu. — A nagy-enyedi egyházmegye tavaszi közgyűlése. Márius. — Külföld. A Rhamazán. Hctesy Viktor. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. Roma tacita. A február 26-iki kultuszminiszteri rendelet, hir szerint, sírba szállt, még mielőtt Roma locuta. Napilapjaink némelyike el is parentálja a cccsöndes hatályon kívül helyezésben)) kimúlt halottat. Innen is, onnan is hull rá egy-egy kapa föld, aztán ... requiescat in pace! Nem hiszszük, nem hihetjük, hogy a hír igaz volna. Az óhajtott, epedve várt pax-ot még nem hozta világra az ((idők telje)) . .. vajúdása bizonyosan az Országgyűlés őszi ülésszakát teszi keservessé. De római testvéreink revíziót követelő riadója megjelent. A Hunyady Mátyás intézet gépe országgá szórta a ((Mélyen tisztelt Képviselőházihoz intézendő petíció nyomtatványait. Tisztelettel legyen mondva, hangja nem a Sámbár Mátyás megszokott förmedvénye ; csak az igaz hazafiság expropriációja rí ki soraiból. Ls hol nagy energiával, hol meg ímmel-ámmal folynak rajta az aláírások, melyek Magyarország kath. polgárai számára ((lelkiismereti szabadságuk, szabad vallásgyakorlatuk, a termeszettől adott, Istentől megszentelt szülői joguk sérelmében)) orvoslást kérnek az ország törvényhozó testületétől. Reszkess Bizancz és lásd, hogy járj kedvébe a féket vesztett klérusnak! Hogy a római egyház fekete serege, a klérus, fegyverkezik, hogy tiltakozik, hogy revíziót követel, egészen természetes a maga mivoltában. Tradícióit, múltját tagadná meg, ha nem tiltakoznék olyan intézkedés ellen, mi a kényelmes árnyékkal kínáló fát — az egyházat — gyökerében támadja meg ; ha revíziót nem követelne olyan törvénycikk ellen, mely hatalmánakcsökkenését, hivatalos tekintélyének megfogyatkozását, s a mi — különösen az alsó klérus szemében — legfőbb, stoldris jövedelmeinek apadását vonná maga után. Ez okok magyarázzák meg azt a fanatikus extázist, mi országossá tette a képzelt gravámenekkel illusztrált, lendületes feljajdulással kisért, tetszetős frázisokba burkolt majd követelő, majd fenyegető tiltakozást. Mélyen tisztelt Képviselőház — így szól a petició — midőn látjuk, hogy csak a jogbölcselet, a társadalmi és állami érdekek és lelkiismereti szabadság megsértésével tartható fenn a mai állapot, mint a hazának mindenkor hű fiai kérjük a törvényhozást, hogy az 1868-ik évi LIII. törvénycikk 12. §-át oda módosítani méltóztassék hogy: ccvegyes házasságoknál a házasfelek állapítják meg, a házasság megkötése előtt vagy után, hogy mely vallásban vagy felekezetben kívánják neveltetni gyermekeiket. Ha ez iránt megállapodás nem történik, a fiúk az atyának, a leányok az anyának vallását vagy felekezetét követik)?. S ha támogatásul nem citálná Ausztria idevonatkozó 1868. május 5—ik törvényét, melyszerint ((vegyes házasságoknál a házasfelek a megkötés előtt vagy után szerződésileg kiköthetik, hogy az összes gyermekek akár az atya, akár az anya vallását követhessék)) .. . talán akadnának naiv lelkek, kik a petició őszinteségében mitsem kételkedve intencióját helyesnek, argumentálását kifogástalannak, követelését jogosnak tartanák. A fennen hivatok jogbölcselet, a társadalmi és állami érdekek és lelkiismereti szabadság soha nem voltak tágabb és hamisabb exegesis alapján értelmezve, mint e petició furfang szőtte soraiban. Ha nem volnának ismeretesek a római egyház törvényei, rendeletei, utasításai, melyek