Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

virágokkal, koszorúkkal díszített templomba és az éne­kek elhangzása után, a nemes Ízléssel, arany rojtos piros bársony teritővel ékesített úrasztala mellé állva, felhangzott ajkairól a szíveket és veséket átható atyai szózat. ((Üdvözöllek — úgymond — előbbi lelkipásztor­tok hálával váratlanul árván maradt, de Isten kegyel­méből ismét megvigasztalt kajászó-szent-péteri nemes gyülekezet ! Nem csak a törvénynek hódolok, midőn közöttetek megjelenek, de szívem is vágyott látni ezt a régi községet, mely előnevét, a Kajászó nevet, az ős hajdanban élt hún vezér sátrától, Keve házától vette. Szent Péter neve pedig onnét eredt, hogy midőn e község lakói a keresztyén vallásra tértek, templomot építettek és azt Szent Péter apostol nevéről nevezték el. így lett a község Keve házától Kajászónak, Szent­péter templomától pedig Szent Péternek elnevezve.)) ((Püspöki látogatásomnak kettős célja van: vizs­gálat és buzdítás. Ha vizsgálom e gyülekezetet, örömmel látom a haladást, a fejlődést, a gyarapodást. A ti gyü­lekezetek 75 év alatt megkétszereződött. Örvendetes a gyarapodás az egyháznak anyagi állapotában is, részint a gyülekezet tagjai által teljesített kisebb nagyobb beruházások, építkezések, részint egyesek kegyes ala­pítványai, hagyományai által. Különösen kitűnik ama nemes lelkű alapító Andrássy Ignáczné Végh Mária, ki ama nagy alapítványt, negyvenezer forintot tette, mely az egyház fenállását, úgy szólva örök időre biz­tosította. — Áldassék emlékezete örökre, s a legkésőbb nemzedékek se feledkezzenek meg róla.» «De ne ütközzetek meg rajta, ha egy aggodalom elől nem tudok elzárkózni. Protestáns egyházunk élete azon sarkallik, hogy a hívek magok tartsák fenn az egy­házat. Vájjon, ha egyes nemes lelkű alapítók az egyház szükségeiről gondoskodnak, hová lesz a protestáns buz­góság, áldozatkészség?)) «Ne gondoljátok, hogy alapítványokból, bármily szép legyen is az, örökre megélhettek. Igv a mint most vagytok, meglehettek vele, tengődve. De haladni is kell; s a haladó idő mindig új szükségeket szül. Itt van a második tanítóság, ezt állandósítani kell, mert féléves, változó tanítóság mellett, sohasem lesz jó iskola. Örven­dek, hogy félévre van fedezet a tanító fizetésre, de a másik félévről magatoknak kell gondoskodni. S én tudom, hogy erre képesek s hajlandók is vagytok. Iskolát, jobb iskolát, állandó iskolát! nektek most ez az egy szüksé­ges dolog. Es ennek terhét viselje az egész gyülekezet.)) Ezen beszéd után, melyet csak főbb pontokban közöltem, imára hívta fel a gyülekezetet és a hívek a buzgóság szárnyain emelkedtek ég felé az Istenhez. Istenitisztelet után püspök úr az iskolákat vizs­gálta meg. Nem csak a növendékeket kérdezte, de egy­szersmind a tanítóknak bölcs tanácsokat, utasításokat adott, hogy miként vezessék a növendéket. «Nem elég csak tanítani — hangoztatá több helyen — hanem szok­tatni, vezetni kell a gyermekeket.)) A presbyteriumi gyűlésen, még egyszer szivére köté püspök úr az elöljáróságnak a második tanítóság felállítását, s midőn látta, hogy az elöljárók közül néme­lyek a reájuk eső csekély teher viseléstől, mely a máso­dik állandó tanítóság felállításából származnék, idegen­kednek, ezeket atyailag megdorgálta és feddette. Adja Isten, hogy püspök úr buzdítása, intése, dorgálása a kajászó-szentpéteri gyülekezetben a kivánt gyümölcsöt megteremje! A nap kezdett nyugvóra szállni, sugaraival meg­aranyozva a Vaál-völgyet körítő hegylánczot. Egyike volt azon kellemetes tavaszi estéknek, melyeken fű, fa, virág, lomb suttogva beszél és az est néma csendjét, csak a madarak hangicsálása töri meg. Ezen szép estvén folytatta püspök úr tovább útját Vaálba, hol előbb a községi elöljáróság s ennek nevében a jegyző, majd a lelkész lakon Kiss Béla lelkész üdvözölte. A válasz el­hangzása után, a kicsiny de szívélyes lelkészi lak fogadta falai közé ő méltóságát és kíséretét s az Ízletes vacsora, mely a háziasszony ügyességéről tanúskodott, és a vádli intelligentia élénk társalgása mellett, csaknem éjfélig s vidáman telt az idő. Urházy Lajos, ev. ref. lelkes/.. A brassói magyar esperesség köréből. (Felügyelő beiktatás.) Fabiny Ferencz m.-vásárhelyi m. kir. táblai biró, a brassói ág. hitv. ev. magyar esperesség új felügyelője f. év május hó 15-én iktattatott be új hivatalába Brassó­ban az e célból egybehivott egyházmegyei közgyűlésen. Fabiny Ferencz az előző napon érkezett meg a vonat­tal Draveczky Adorján budapesti, Kovács János, Péterffy Dénes, Joszú József, Fekete Gábor, Szőts Ákos maros­vásárhelyi kir. táblai birák, Pálffy István tanács-elnöki titkár és Halász Gábor m.-vásárhelyi posta-főnök stb. kíséretében és az állomáson az esperesség szép szám­mal egybegyűlt egyházi és világi tagjainak élén Moór Gyula főesperes által üdvözöltetett. Az üdvözlő sza­vakra adott szívélyes válasz után hosszú kocsisor által kisértetve bevonult az új felügyelő a városba, a hol az nap este a lövöldében kedélyes ismerkedési estély tar­tatott. Másnap d. e. 9 órakor az ev. magyar templom­ban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, a melyen vala­mint az azt követő esperességi közgyűlésen a szász hitsorsosok közül is többen részt vettek u. m. Brenner­berg Ferencz brassói polgármester, Brennerberg Gyula brassói kir. törvényszéki biró, dr. Fabritius József Brassó városi főorvos stb. Az isteni tisztelet után, metyet Deák Sándor tür­kösi lelkész tartott, az esperességi közgyűlést Rombauer Emil Il-od felügyelő nyitotta meg, lelkes beszédében különösen azt hangsúlyozván, hogy azon küzdelem, mely az egyházmegye alakulásával természetszerűen együtt járt, még ma sincsen befejezve, mert az esperesség több oly bajt és beteges állapotot vett át örökségképpen, me­lyeknek orvoslása máig sem sikerült teljesen, de meg­győződése, hogy az ügy igazságába vetett szent hit és a beiktatandó felügyelő ügyszeretete, erélye és lelke­sedése ezen bajok orvoslását is lehetségessé fogja tenni. Ezután Moór Gyula főesperes indítványára a köz­gyűlés a jelen nem lévő felügyelőt egy küldöttség által hívta meg, a melynek tagjai voltak Török József tatrangi lelkész vezetése alatt Skita Mihály kir. járásbiró és Walther Béla főreáliskolai tanár. Körülbelül tíz perc múlva a küldöttség visszatért. A mint Fabiny Ferencz díszmagyar öltözetben a templomba lépett, hangos éljenzések fogad­ták, melyeknek lecsillapulta után Moór Gyula főesperes tartalomdús beszédben üdvözölte az új felügyelőt. Ezután felhívta a főesperes a felügyelőt a hivata­los eskü letételére, a mi megtörténvén Rombauer Emil Il-od felügyelő üdvözlő szavai után Fabiny nagyobb terje­delmű és fenkölt szellemű beszéd kíséretében elfog­lalta az elnöki széket. A lelkes éljenzésekkel fogadott beszéd után néhai Czékus István püspök emléke jegyzőkönyvileg megörö­kíttettni határoztatott, az új püspökhöz, Zelenka Pálhoz pedig üdvözlő távirat küldetett a közgyűlésből. Továbbá

Next

/
Thumbnails
Contents