Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-05-18 / 20. szám
Harmincharmadik évfolyam. 20. SZ. Budapest, 1890. május 18. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23. szám (Csávolszky-ház), Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A szabadelvűség jogosultsága és szükségessége a theologiában. Dr. Szlávik Mátyás. — Felterjesztés az 1891-ben összeülendő zsinathoz az 1848. évi XX. t. cikk életbe léptetése tárgyában. Segesváry József és Kulin Imre. — Iskolaügy. Még egyszer a hazai reform, tanítók törekvései. Ben Mikrosz. — Tárca. Catholicae res. Czékus László. — Könyvismertetés. A «Protestáns Szemle.» Mayer Endre. — Belföld. Püspöki látogatás a vértesaljai egyházmegyében. IJvay Lajos. — Orgona felavatási ünnepély Újvidéken. Papp László. — Utóhangok a nagybányai egyházmegye közgyűléséhez. Bartlui Mór. — Irodalom. — Különfélék. — Pályázatok. A szabadelYűség jogosultsága és szükségessége a theologiában. 1. Mottó: «Mindeneket megviszgáljatok s a mi jó, azt megtartsátok!* ' «Tudakozzátok az Írásokat !> Biblia. Laikus körökben — még a műveltek között is — nagy az ellenszenv a theologia iránt. Annak, a ki a viszonyokat ismeri és elfogulatlanul vizsgálja, lehetetlen be nem látnia azt, hogy a theologia tudományos tekintélyén rést ütöttek, a minek oka sok tekintetben magában a theologiában keresendő. Már Melanchthon tartott «a rabies theologorumtól;» Goethe i mély rezignáció hangján mondatja Fausttal, a maga saját szellemének rokon hősével, hogy ((fájdalom ! a theologiát is nagy hévvel áttanulta, s annyit tud, mint egykoron)); sőt még Schleiermachemeh is a maga örök becsű ((beszédeiben)) apologiát kellett írnia azokhoz a philosophiailag és ásthetikailag ((művelt» laikusokhoz, a kik a theologiával együtt magát a vallást is ((megvetették.)) üs tényleg, ha a theologia, mint tudomány határozottan azonosítja magát a hagyományos egyházi nézetek valamely alakjával, ha ez alakoknak «lelket ölő művelése)) szinte «az értelem feláldozását)) kívánja meg, vagy ha a theologiai tudomány a maga legfőbb feladatát tisztán a gyakorlati egyházi élet érdekeinek kizárólagos szolgálatában látja, sőt pláne ha a korszellem jogos követelményeivel nem törődve, csupa históriai részletvizsgálódásban vész el : úgy valóban nem csudálkozhatunk, ha a theologiának tudományos jogosultságát sokan meg tagadva azt a tudományok összrendszerének köréből ki akarják szorítni, a kultura ellenségének bélyegzik, s a tudományos szellemi élet világától lehetőleg távol kívánják tartani. Ezzel a felfogással szorosan össze függ az a jelenség, hogy napjainkban a prot. tudat meggyengült, a prot. hiterős meggyőződés meglazult, az evangyéliomi-reformátori szellem őseredeti életereje hanyatlott, az egyház s annak irodalma iránti érdeklődés alászállott, úgy hogy sokak előtt az egyház és annak theologiája vagy dogmatikai stabilis egvháziasságnak, vagy történeti jellegű ósdi maradványnak, tehát a kultura ellenségének tűnik fel. Pedig prot. egyházunk egyik életgyökerét vágjuk el, midőn a theologia, mint tudomány iránt nem érdeklődünk; míg viszont egyedül ez érdeklődés által biztosíthatjuk a mind inkább elhatalmasodó, a modern államot ép úgy, mint a prot. szellemben gyökerező tudományt elvileg tagadó s folvton merészen támadó római katholicismussal szemben egyházunk erős létalapját ! A theologia tudományos jellegét, s annak a tudományok összrendszerében való önálló helyét még oly férfiak is kétségbe vonták, mint de Lagarde és Overbeck. De Lagarde szerint a theologia a belső igaztalanság jellegét viseli magán; vallásos tartalom nélkül is, mint a történeti tudományok egyik ága, a többi tudományokkal semmi összefügésben sem lévő külön semináriumokban tanítassék ; míg Overbeck viszont csakis a kritikai theologiának jogosultságát vitatta. Mindkettő egyezik Straussal abban, hogy önkényesen alkotott theol. képzetük alapján a theologia rendszeres tudományos épületének lerontását célozzák, vagy annak legfeljebb a vallásphilosophiával való azonosítását engedik csak meg. Pedig a theologia, mint ker. vallástudomány, a többi tudományszakokhoz hasonló tudományos és kritikai elvek szerint törekszik a keresztyénség mélységes gazdagságának mennél