Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

főhatóságával, s egyetértőleg állapítsa meg az ünnepély mikéntjét, s módját. 2. Az országos zsinat elé tartozó ügyek és tárgyak vagy olyanok, melyekben a zsinat mint reformált egyházunknak törvényhozó, s legfőbb intézkedő gyűlése az egyházi törvényben meghatározott jog és hatáskörénél fogva végleg dönthet és határozatikig intézkedhetik, vagy olyanok, melyekben a zsinat is csak utakat, s módokat kísérelhet meg azoknak javítására vagy módosítására túlesvén azok jog és hatáskörén, ezen utóbbi ügyek és tárgyak egyszerűen majd az egyetemes konvent által terjesztetnek fel a zsinat elé, bölcsességére bízván, hogy azokat illetőleg minő eljárást kövessen, mint például az államsegélynek túlságos felemelése, vallásügyi törvények átnézése, s kiegészítése, házassági törvényszékek ügye stb. Azon tárgyak előkészítésére pedig, melyek a zsinat jog és hatáskörébe tartoznak, mint a legközelebbi zsinat ülése óta, a gyakorlati élet által, mondhatni, megérlelt kérdések, lelkészválasztási szabályoknak, közalapi törvények, egyházi bíráskodásnak s átalában egész egyházi törvényünknek, még a szentesítést nem nyert kisnevelési s kisoktatási szervezetnek gondos átnézése javítása vagy pótlása, s a konvent és az egyes egyházkerületek által fölterjesztett vagy fölterjesztendő, minden zsinati tárgy előkészítése céljából választassék egy előkészítő bizottság, amint ez a legközelebb lefolyt zsinatra nézve is 1877. nov. hóban történt még pedig oly megbízással és fölhatalmazással, hogy elkészítendő javaslatait és tervezetét közvetlenül közölhesse az egyházkerületekkel azok észrevételeiket és megegyzéseiket megtevén azokat ezen bizottság ismét tárgyalás alá vévén: úgy terjeszsze majd a javaslatokat a jövő évi konvent elé; épen azért már ezen konventi ülésből hivassanak fel az egyházkerületek, a lehető gyors intézkedésre s eljárásra. 3. Álljon ezen zsinati tárgyakat előkészítő bizottság 24 tagból ; a dunamelléki, dunántúli s tiszáninneni egyházkerület 4—4, az erdélyi egyházkerület 5; a tiszántúli pedig 7 tag által levén abban képviselve. Ezen előkészítő bizottság tagjai már a jelen alkalommal választassanak meg a konventi rendes és póttagok közül azon eljárás szerint, amint 1877. évben foganatosíttatott, t. i. hogy minden egyházkerületi elnöksége s konventi képviselői hozzanak ajánlatba egyéneket a maguk kerülete részéről, kik a munkálatokat elkészítsék. Fennhagyatván természetesen a bizottságnak azon joga, hogy bármely tárgyban melyek a zsinat elé terjesztendők, ha szükségesnek, s kívánatosnak tartja szakférfiakat is meghallgasson, mint például legutóbbi alkalommal is történt, hogy az egyetemes tanügyi bizottság is bevonatott a zsinati tárgyak előkészítésébe. 4. A bizottság tagjai megválasztatván utasíttassanak a tagok, hogy jelen konventről addig ne távozzanak el míg a bizottság nem szervezkedik, elnököt, jegyzőt, a tárgyak előkészítésére előadókat nem választ, albizottságokra nem oszlik, hogy így a munka azonnal megkezdessék. Ugyanezen bizottságnak leend teendője a tekintetben is jelentést adni, hogy a legutóbbi zsinat által a konventre utalt tárgyakban és ügyekben minő intézkedés történt és a konvent működéséről ezen idő alatt jelentést adni, az országos közalap megalkotásáról és annak eredményéről a legutolsó konvent idejéig. Mély tisztelettel Budapest, 1890. ápril 16-án. Kun Bertalan, egyh. elnök. Tisza Kálmán, vil. elnök. Tóth Sámuel, a bizottság jegyzője.)) Az ápril 19-iki ülés, melyen Kin Bertalan püspök és b. Vay Miklós főgondnok elnököltek, néhány jelentéktelenebb ügy elintézése után felvette az úgynevezett hármas bizottság (közalapi, missziói és ad hoc bizottság) munkálatát a közalapi tőkés segélyezés tárgyában. A terjedelmes munkálatot Szász Béla jegyző referálta. A munkálat fő vonalaiban a Szász D.-féle tőkés segélvezési ismeretes indítvány nyomán halad, s a mult évi konvent ide vágó határozata alapján, a kerületek által beterjesztett vélemények ismertetésével s az általuk oeküldött statisztikai adatok felhasználásával dolgozta ki az uj segélyezési tervezetet. Konstatálja, hogy a statisztikai előmunkálatokat mindenik egyházkerület beszolgáltatta. Uj dolag a munkálatban az, hogy a közalap alaptőkéjének és a Jordán-alapnak évi kamatjai, a 25°/0

-nyi tőkésítési levonás után, egész összegükben a tőkés segélyezés céljaira fordíttassanak. A javaslat általános tárgyalásánál', mely nagyobb beszédek tartásával s élénk menetével egész parlamenti szint adott a rendkívül élénk tanácskozásnak, mindjárt az előadó után szót emelt Tisza Kálmán, előlegesen bejelentvén, hogy a közalap tőkéjének gyarapítására a tanácskozás folyamán indítványt szándékozik beadni. Magához a munkálathoz először Kovács Albert szólt, kinek tartalmas és a közalap ügyét megvilágító s a bizottsági javaslatot beható kritika alá vető beszédét egész terjedelmében közöljük, kifejezvén a feletti sajnálatunkat, hogy gyorsírói feljegyzés hiányában a többi felszólalásokat csak halvány kivonatokban reprodukálhatjuk. ,,Tisztelt konvent! Mióta ez a közalap létesült, kezdve azon időponton, a mikor az első készpénzt itt bemutattam, számosan beszéltek és írtak arról, hogy miként kellene annak a pénzét elkölteni. Számos egyházi lapjaink sok vezércikket írtak ; a konvent minden évben napokig tanácskozott a pénz elköltésének módjáról; de arról, hogy miként lehetne ide pénzt szerezni, miként lehet itt a jövedelmeket fokozni: se beszédet nem hallottam, se vezércikket nem olvastam soha egyet se. Most, az úgynevezett «ad hoc» bizottság jelentésének a végén találkozom először ezzel a gondolattal. Igaz, hogy csak ugy mellékesen és záradékul oda van* vetve egy hosszú dissertatio végére, mely szintén a pénz elköltéséről értekezik ; de azért ezt az első fecskét mégis szívesen üdvözlöm. Pedig talán e két irányú szorgoskodásnak megfordított sorrendben kellett volna előállani, mert a pénzt, ha egyszer megvan, elkölteni mindig könnyű ; ellenben beszerezni mindig szerfelett nehéz. Más téren sem könnyű feladat ez, de itt a közalap körében épen nagyon nehéz. Megerősítnek engem ezen állításomban a jelenlévő esperes urak, a kik eddig a pénz beszerzésében velem együtt fáradoztak (Ugy van) ; oly nehézségekkel küzdöttünk meg, a melyekről azoknak, a kik ezt nem próbálták, fogalmat se tudnánk adni (Ugy van) ; de épen ezekre tekintve, az elköltésben a legnagyobb óvatosság indokolva van. Mindjárt az első jövedelem kiosztásánál a végrehajtó bizottság egy kész költségvetést terjesztett a t. konvent elé, melyben a kiosztás módozatának egy bizonyos gondolata nyert kifejezést; de ugyanakkor, vagy kevéssel azután megszületett az a kifejezés is, hogy ily módon a közalap jövedelmeit elforgácsolják. E frázissal szemben, melyet sokan utána mondtak, az én helyzetem kezdetben elég nehéz volt, mert azoknak, a kik rögtön a kezdetnél valami nagyot szerettek volna alkotni, nem voltam képes semmi nagy alkotást mutatni, s azon egyszerű igazság elfogadására, hogy egy forint| bol senki se képes két forintot költeni, talán épen ezen