Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

megjelent énekeskönyvében. Miután azonban ezen énekeskönyv már 1505-ben megjelent, nem lehetetlen, hogy ez ének még a német reformáció ellőtt! korból származik s egyik halhatatlan tanúbizonysága Isten azon munkájának, melyet egy sötét kornak, sötét szelleme hasztalan iparkodott elégetni a kosztniczi máglyán. Ezen éneknek dallama töredékesen mai napig él népünk ajkán, részint a «Bár szívem szomorkodik)) cimű ének dallamában, részint az úrvacsorai szláv liturgiában. 2. «Oh világnak hiu vígassága)) «ismeretlen szerzőtől a huszita-korból. Megjelent szláv nyelven a ((Testvéri-Egység)) énekeskönyvében. Ezen, magyar dallammal bíró éneket népünk temetések alkalmával mai napig énekli. 3. «Bűnös földi ember» Ezen régi magyar éneknek eredeti szövege elveszett. Szláv nyelvre fordítá Czengler András, a ki 1588 körül rózsahegyi lelkész volt. Ezen szlávra fordított énekről Tablitz egyházi iró ezeket irja: «Habár ezen éneknek eredetije a magyar graduál vagy Nancionálban nem található, mindazáltal már annak bús dallama, mely az emberben ellenállhatatlanul bizonyos szomorú hangulatot kelt, ez ének magyar eredetire vall. Lehet, hogy azt Czengler valami kéziratból vagy Bornemissza régi magyar graduáljából, mely 1588-ban Detrekőn III részben 4-rét alakban jelent meg, s melyet jelenleg ritkasága miatt már kevesen ismernek, fordítá.» (Tablitz: Poesie, Vácott 1806. I. köt. 27. lapon,). Az itt közölt szöveg a Czengler szláv éneke nyomán van visszafordítva magyarra. Érdekesnek látom már a magyaros forma tekintetéből is az első strófát itt bemutatni : «Bűnös földi ember El itt nagy gyötrelemben; Bujdosván ég alatt, Sok keservek közt halad. Nem is bízhat másban, Mint alkotójában Kegyes megváltójában.* Ez a versalak határozott magyar. így olvassuk Balassánál: «Láss hozzám Úristen kegyelmes szemeiddel, Nyomorúságomban vigasztalj szent lelkeddel. Sok bosszúságomat hogy elszenvedhessem Jó leikiesmérettel.* (XXXII. Könyörgés. Nótája : «Szánja az úristen stb.») A különbség csak a rímek különböző elhelyezésében van. Miskei Ádám ((Mulandó világnak)) kezdetű énekében is ugyanezt látjuk, t. i. az alexandrin sor után következő sort megtoldja még egy szótaggal, így : «Elmúl ékessége, Es megcsal reménysége.* 4. «Illik arra mindenkor gondolnunk.)) Szerzője Erdősi János, ki a mohácsi gyászt követő belső zavarok következtében kibujdosott Csehországba és ott késő vén korában 1572-ben meghalt. Érdekes az éneknek alakja is; ím az első strófa: «Illik arra mindenkor gondolnunk, Hogy mi lészen jövendőben sorsunk. Világ ékessége Semmivé lesz végre, Set

mmivé lesz végre.® 5. «Az anyaszentegyház siralma.)) Szerzője Lánji Illés, a ki született 1570-ben és mint bethlenfalvi gróf Thurzó György nádor udvari lelkésze és első magyarországi evang. superintendens meghalt 1617. nov. 6. stb. Itt vannak még: 6. «Oh mi védőnk, bajnok Isten !» Lányi Illéstől. Egyik strófája így zeng: «Oh mi Atyánk, kérünk téged, Meg ne utáld te hu néped! Haragodat tartsad távol, Mi édes magyar hazánktól.* 7. ((Thurzó György özvegyének gyásza.» Szerzője : Lányi Illés. 8. «Bár szívem szomorkodik.)) Saját dallamra Lányi Illés. 9. «Bárha büntet Isten engemet.)) Lányi Illéstől. 10. «Isten! birám légy magad.» Lányi Illéstől, rí. «Magyar gályarabok éneke.» Ezen, saját dallammal bíró régi ének szerzője ismeretlen. Valóban gyönyörű ének. Álljon itt belőle az utolsó strófa: «Angyalok, ti fényes lelkek, Zengjetek víg éneket! Mert már biztos partot lelt meg, Kit bús szélvész hányt-vetett; Már meggyőzte a halált, Istenéhez égbe szállt. — Sión! onnan számkivetni Nem fog téged soha senki!* Végül jő 12. ((Az örök igazsághoz.)) Szerzője ismeretlen. Énekes könyvünkben «Az anyaszentegyház siralma)) cím alatt fordul elő. Szép ének. Függelékül áll Coménius János sárospataki tanár, utóbb püspök «Végrendelete» (1650.). Továbbá «A magyar gályarabok utódaihoz» (Róm. 8. 35 — 39. alapján, saját dallamra.). Végül a pozsonyi vértörvényszék által gályákra küldött magyar protestánsok szenvedéseiről szóló «Magyar gályarabok énekének)) ősrégi magyar egyházi dallama ; féríi karra tette s orgonakisérettel ellátva Luttenberger Ágost.» Ez ének dallama szép, kifejező. Érdemes, hogy a tanítók megszerezzék s ünnepélyes alkalmakkor a templomban énekeljék. Az érdemes könyvhöz Dr. Szeberényi G. püspök úr irt ajánlást. Méltó is, hogy «e fölötte becses és érdekes hymnologiai mű» necsak a protestánsok közt nyerjen elterjedést; hanem mint a ((Budapesti Hirlap» ismertetése mondja, a magyar irodalomtörténet is kegyelettel fogadja azt. Újra és újra üdvözlöm Jeszenszky kollégámat, szívből kívánva, hogy azokból az eltemetett forrásokból több ily élővizet meríthessen még ! Sántha Károly. BELFÖLD. Az egyetemes konvent ülései. A zsinat előkészítésének módozatjára kiküldött bizottság jelentése, melyet a konvent április 17-iki ülésében mindenestől magáévá tett, egész terjedelmében így szól: „Főtiszteletű s Méltóságos Konvent! Méltóztatott a főtiszt, s Méltóságos konventnek ápril 15-én tartott üléséből egy bizottságot megválasztani, mely adjon javaslatot arra nézve, minő eljárás követtessék a jövő évben megtartandó országos zsinatra előkészülés tárgyában, e megbizásból foíyólag javaslatunk következő : 1. Miután az egyetemes konvent elfogadta azon indítványt, hogy az 1790/i-ik évi magyar prot. egyházunk életében oly kiváló korszakot, s fordulópontot képező országos törvénycikkek évszázados emléke annak nagy jelentőségéhez méltóan megünnepeltessék: az egyetemes konvent bízza meg a püspöki, s főgondnoki kart, hogy ez ügyben tanácskozzék a testvér ágost. egyház