Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

főgondnoki kart, hogy a zsinat együtt tartása ügyében tanácskozzék a testvér ágostai egyház főhatóságával és egyetértőlég állapítsák meg a budai és pesti zsinatok jubiláris megünneplésének módját. A zsinat elé tartozó ügyek vagy olyanok, melyekben a zsinat, mint törvényhozó gyűlés végleg dönthet, vagy olyanok, melyekben a zsinat is csak utakat és módokat kísérelhet meg azok javítására, vagy módosítására. Mindkét nemű tárgyak előkészítésére a bizottsági javaslat alapján részletes eljárási módozatokat állapított meg a konvent, (melyeket jövőre egész kiterjedésében közlünk) és az egyházkerületi képviselők ajánlatára nyomban megválasztotta a zsinati bizottság tagjait. Erdélyből 5, u. m. Szász Domokos, Bánffy Dezső, Szász Béla, Kolozsváry Sándor és Parády Kálmán; Tiszántúlról 7, u. m. Vályi János, György Endre, gróf Degenfeld József, Ritoók Zsigmond, Szabó János, Szél Kálmán és Tóth Sámuel; Tiszáninnenről 4, 11. m. Fejes István, Mitrovics Gyula, Mocsári Lajos és Bernáth Elemér; Dunamellékről 4, u. m. Szász Károly, gróf Tisza Lajos, Kerkapoly Károly és Szilády Áron; Dunántúlról 4, u. m. Pap Gábor, Tisza Kálmán, Beöthy Zsigmond és Vályi Lajos. A zsinati bizottság a konvent ülése után albizottságokra oszlás és szervezkedés céljából ülést is tartott. Választás után Kolozsváry S., mint a közjogi bizottság előadója ismertette a bizottság megállapodását Csáky miniszter ismert leiratával szemben, az illetéktelen elkeresstelésekből kifolyólag fölmerült panaszok orvoslása tárgyában. A bizottság a miniszteri rendelet tudomásul vételét javasolja. (A rendeletet jövőre egész terjedelmében közöljük.) A konventben hosszabb vita indult meg e tárgyban, amelyhez hozzászóltak: Beöthy Zsigmond, Kerkapoly Károly, Mocsáry Lajos, György Endre, Szász Károly. Ez utóbbi nem elégednék meg a puszta tudomásul vétellel, hanem érdemleges nyilatkozatot várna a konventtől a miniszteri rendelet végrehajtása tárgyában. Tisza Kálmán helyesli a rendelet tudomásul vételét, mert az összes felszólalók elismerték, hogy az a törvény szelleméből folyik. Aggályok csak annyiban merültek íöl, vájjon a rendelet végrehajtásában nem fog-e visszaélésekre alkalmat szolgáltatni, de a szóló ez irányban is megnyugtatónak tartja a közjogi bizottság ama kijelentését, hogy a rendelet tudomásul vétetvén annak a végrehajtásban mutatkozó további hatásai bevárandók lesznek. Kerkapoly Károly felkérendőnek tartja a minisztert arra, hogy a már eddig történt illetéktelen elkereszteléseknek záros határidő alatt leendő kijavítása tárgyában bocsásson ki pótrendeletet. Pap Gábor püspök pártolja Kerkapoly indítványát, míg Kun Bertalan és Szász Domokos püspök e tárgyban nem kívánnak feliratot intézni a miniszterhez. A convent elfogadta Kerkapoly pótindítványát a közjogi bizottság indítványával együtt H .'zerint a miniszteri rendelet tudomásul vétetik, kihirdettetik és a végrehajtásban mutatkozó további hatásai beváratnak; egyszersmind felirat intéztetik a miniszterhez pótrendelet kieszközlése végett, melyben intézkedjék a miniszter, hogy a már eddig történt illetéktelen elkeresztelések záros határidő alatt az anyakönyvekben rektifikáltassanak. Fölvétetett ezután több vallássérelmi ügy. A tiszántúli kerület egy concret esetet panaszol. Spett Gyula gyomai róm. kath. plébános vegyes hásasságból származó gyermekeket «alattomosan» elkeresztel. A convent ez esetet bizonyítékul fogja csatolni ama felirathoz., a melyet Kerkápoly indítványa értelmében pótrendelet kieszközlése végett fognak a miniszterhez intézni. A többi egyházkerületekből szintén érkeztek hasonló vallássérelmi panaszok, a melyek tekintetében a convent bevárandónak határozta az uj miniszteri rendelet hatását. Ugyancsak egy panaszolt concrét esetből kifolyólag fel fogják kérni a kormányt, hogy az egyházi törvényeknek Horvát-Szlavonországokban is szerezzen érvényt, mert ott az összeütközések napirenden vannak. Ápril 17-én 4 órakor a conventi biróság tartott ülést, a melyen az alsó-némedi és magyar-egresi, lelkészválasztási ügyekben beérkezett föllebezéseket tárgyalták le. Alsó-Némedin Varga László a Il-od fokú biróság Ítéletének megváltoztatásával és az i-ső fokú Ítélet helyben hagyásával megválasztott rendes lelkésznek nyilváníttatott. April 18-án ismét nem volt teljes ülése a konventnek, egész nap a bizottságokban folyt a tanácskozás, mely különösen a közalapi bizottságban igen élénk volt. Ápril 19-ére ismét teljes nyilvános ülés van hirdetve, de ennek lefolyásáról csak a következő számban referálhatunk. r. t. IRODALOM. ** „A neveléstudomány kézikönyve", Felméri Lajos kolozsvári egyet, tanár s Lapunk kitűnő munkatársának nagybecsű munkája, 686 sűrűn nyomtatott lapon megjelent. A nevelés elmélete, mint induktív tudomány, most szólal meg először magyar nyelven, mert e műben mindenek előtt a léleknek nyilatkozatait találjuk sokfélekép bemutatva. A szerző a gyermekeiről tett feljegyzéseket kitűnően érvényesíté munkájában s megfigyelésekből indulván ki, a megfigyelésekre serkenti a nevelőt is. A müvet részletesen fogjuk ismertetni s most csak annyit jegyzünk meg róla, hogy elébb a lélekkel, s lelki tulajdonságokkal foglalkozik, aztán tér át a testi nevelés (táplálkozás, testedzés, pihenés, játék stb.), végül pedig az erkölcsi és értelmi nevelés kérdéseire. A tanítástan külön könyvben fog következni. A mű 6 írtért kapható a szerzőnél Kolozsvárit és az Eggenberger- féle könyvkereskedésben Budapesten. ** A magyar nemzet története. Az elemi népiskolák V. és VI. osztálya számára. Irta Sebest) én Gyula. A képzett történész nagy készültségével, a kiváló és öntudatos paedagogus tapintatával, jó módszerével és a kitűnő stylista'gyakorlott tollával, folyékony elbeszélő mo.dorával van Sebestyén Gyulának ez a könyve is megírva. Tisztában van tökéletesen a tárgyalás alá vett anyaggal, a módszerrel és az elérni szándékolt céllal. És a mi lő, különösen azt tudja, hogy a történet elbeszélése a gyermekeknél nem csupán öncél, hanem egy hatalmas eszköz a nevelésben. Nem azért kívánja közölni az anyagot, hogy egy csomó, különben érdekes tudnivalót gyúrjon be a gyermek fejébe, hanem azéri, hogy neveljen, hogy eszméltessen, hogy komoly élvezetet nyújtson és nem annyira betanítandó tankönyvvé, mint inkább olvasókönyvvé akarta tenni munkáját, melyet ne csak az iskolai kényszerítés alatt, hanem azután is vegyen elő a gyermek, mert szép, nemes és tanulságos szórakozást talál benne. A könyv az V. és VI. osztály tanítási anyagát öleli fel. A tanterv szerint mind az V-ik, mind a Vl-ik elemi osztály történet tanításának tárgya : a magyar nemzet története, kapcsolatban a világtörténeti eseményekkel ; csak hogy az V. osztályban csak életrajzi képek nyújtandók, míg a VI. osztályban már összefüggő előadásban dolgozza fel a megszabott tananyagot. A könyv ennek megfelelőleg a maga