Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

képesek azt megérteni, hogy hiszen az élet a nézeteknek, a gondolatoknak, az eltérő irányoknak egymással vívott nemes harcában áll, a harc tüzében tisztulnak az eszmék s a lázas tevékenység hatalmas lánggal égő kohójából kerül majd ki egyszer akkor az igazság színaranya; de e tűz élesztéséhez mindenkinek hozzá kell járulni és valósággal megbocsáthatatlan bűnt követ az el, a ki csak egyetlen lapát hamut is vesz fel azért, hogy az éledő zsarát elfojtására a tűzre vesse. Mert miről van szó a Magyar Prot. Irodalmi Társaság megalakításával és munkája megindításával ? Talán valamelyik theologiai vagy dogmatikai irány szolgálatáról, melyet irodalmilag akarunk diadalra juttatni ? Talán valamely egyházpolitikai, egyházszervezeti kérdésről, hogy annak megoldását irodalmi uton készítsük elő ? Ilyen dolgok megoldásához kevesebb apparatus is elég lenne. Arról van itt szó, hogy protestáns társadalmunk vallás-erkölcsi életét tápláljuk, ébreszszük, ápoljuk. Ezért kutatjuk fel a mult emlékeit, hogy gazdagabbá tegyük vele a jelent s a múlttal lelkesítsük a jövőt és ezért foglalkozunk a jelen kérdéseivel, hogy vallás-erkölcsi szempont alá helyezzük a tudományt, az élet jelenségeit ; békítsük a hivő és tudó lelket, harmóniába igyekezvén hozni a kettőt. Es mindezt közegyházunk erősbítésére kell tennünk ; hogy a nagyokban és kicsinyekben élővé váljék a protestáns tudat és a mi Urunk a Jézus Krisztus evangeliuma iránt való szeretet. Mert «nem feledkezhetünk meg azon veszélyekről, melyekkel az anyagi érdekek kizárólagos ápolása minden korban és nemzetnél jár, s melyeket mi sem kerülhetünk ki.» «Es mint a hajós, mikor kedvező széltől dagadt vitorlákkal leggyorsabban halad emeli szemeit legtöbbször a csillagokhoz, melyek útját jelölik» (Eötvös J.): úgy nekünk sem szabad elveszteni azokat a magas eszméket szemeink elől, melyek haladásunk, életünk, nemcsak, de fennmaradhatásunk egyedüli biztos vezetői és biztosítékai. E magas eszmék hirdetésére alakult a Magy. Prot. írod. Társaság. Hivatása mint egy prófétáé. Be akar jutni prot. nagyjaink úri lakába. El akar menni a szegény nép kunyhóiba és gyújtani mindkét helyütt lelkesedést, ügyszeretetet, evangeliumi életet. Ezért nem is lehet működése csak egy irányú és pusztán egy helyhez kötött. Mostani kiadványain kívül, a mint megerősödik — s ezért is kell erősíteni és nem ellen-munkával gyengíteni — meg kell indítania a népies vallás-erkolcsi iratokat. Azokat adni i—2 krajcárért s a ki pénzt nem tud értök adni, adni kell neki ingyen. Szemléje és monográfiát szóljanak világi- és egyházi magasabb intelligentiánkhoz. Ebez szóljanak a vallás-erkölcsi felolvasások is. Ezeknek is legyen gazdája az Irodalmi Társaság. Budapesten, mint a hol székhelye van, minden esetre vegye kezébe e már gyakorlatilag is kipróbált és sikerült ügyet. A felolvasások élénkítésére hívja meg a vidék előkelőbb lelkészeit s tanárait, irodalmi munkásait ily felolvasások tartására. A kölcsönös megismerkedés mindenkire jótékony hatású lehet. A vidék érdeklődését ébressze a társaság vándorgyűlései által, melyeken a közgyűlési száraz tárgyakon kívül legyen néhány valláserkölcsi felolvasás. A vándorgyűlések tartassanak a vidék egy-egy kiválóbb emporiumán, a hol egy előre felkért bizottság gondoskodjék az azon vidék közönségének minél nagyobb számmal leendő meghívásáról s a gyűlés rendezéséről. E gyűléseket alkalmi egyházi beszédekkel lehetne ünnepélyesebbekké tenni s tárgysorozatukat nem kellene egy-két tárgy rövid keretébe beszorítani. Nem számítok rá pl. hogy majd Debreczenbe vagy Pozsonyba Kolozsvárra vagy Eperjesre, stb. eljöjjön pl. a dunamelléki tagok jó része, de majd eljő Tiszántúl és így tovább. íme a jövő feladata s a kép, melyet a Társaság jövő működése mutat. Egy ilyen Társaság eszméje élt a tervezők és az alapítók előtt. Egy ilyennek keretében mindenki, a kinek csak lelkén fekszik prot. egyházunk jövője, részt vehet s azt teljes erejével támogathatja, sőt támogatni erkölcsi kötelessége. És most jelentésem befejezésével az eddig ideiglenesen reám bízott titkári hivatalt a t. közgyűlés kezeibe azzal a kívánsággal teszem le, hogy az Űr kegyelme legyen e nemes és nagyra hivatott Társasággal !» Az időközileg elhunyt Czékus István helyére vidéki vál. tagúi Zsilinszky Mihályt fővárosi tagul pedig Dr. Kiss Áron választatott, ellenben titkárul Kenessey Béla, ki az éljenzések árjában meleg szavakban mondott köszönetet a bizalomért, s ifjú hévvel és lelkesedéssel tett Ígéretet a jövőre nézve. Tiz tagnak Írásban beadott indítványára a jövő közgyűlésen a vidéki választmányi tagok száma 30-ról 40-re fog emeltetni, illetve az alapszabálynak ezáltal szükségessé vált módosítása iránt a belügyminiszternél az elnökség útján lépések fognak tétetni. Csikyi L. indítványa az alapszabályok által is megengedett vándorgyűlések megtartása ügyében egyhangúlag; elfogadtatott, valamint élénk helyeslés követte Balogh F. indítványát is Társaságunknak a Károli-ünnepélyen való hivatalos képviseltetése tárgyában,. míg Begedi L. lelkész indítványa egy külön Károli-társaság megállapítása tárgyában elejtetett. A közgyűlés, a melyen fájdalom ez alkalommal is feltűnően kevés számban vettek részt az ág. hitv. vidéki tagok, az elnök éltetésével végződött. A fentebbi pályázatok kérdésében kiküldött irod. bizottság másnap ápril 15-én ült össze Szász Károly elnöklete alatt a ref. konventet megelőzőleg a Lónyayutcai tanintézet egyik termében. Itt határozatba ment, hogy a Szöllősi A. által kitűzött két pályamunka történetkritikai jellemzése legyen Sz. Kis J. reformátori működésének s a működése helyeinek, a Szemle színvonalán álljon, meiy esetben ott közölve ívenként a szokásos t. díjban is fog részesülni. A pesti és budai zsinatok megírása tárgyában a bizottság a két zsinat külön megiratására fog pályázatot hirdetni, a 15 ívet meg nem haladható munka egyenként 25—25 cs. és kir. arany jutalomban s a monographiák közé fölvéve ezenfelül ívenként 30 frtnyi tiszteletdíjban fog részesülni. A pályázati feltételek Lapunk «Különféléi» közt olvashatók. A választmányi ülés s a közgyűlés előkészítésén és- lefolyásán most még meglátszottak a kezdet nehézségei : a tárgyalás gyakran ki-kitért mellékes kérdésekre, sok aprólékos tárgy vitetett közgyűlés elé, miket a választmányban is ellehetett volna intézni, stb.; de bizvást remélhető, hogy az elnökség tapintata és az állandó titkár ügybuzgalma jövőre oly közgyűléseket rendez, melyeknek legkisebb mozzanata is képes lesz fokozni a protestáns világ érdeklődését, mely jelen alkalommal is szép számú és nagyon díszes közönséget gyűjtött szeretett Társaságunk közgyűlésére. Budapest, 1890. április 15. Dr. Szlávik Mátyás.