Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

váink jövőjét biztosítani s érettök, miattok való aggodalmainkat megszüntetni van hivatva. így könnyebben és hamarább célt érünk. így a papság anyagi helyzetének emelésére önerőnkből egy nagy lépést tehetünk. De, ha különben is csekély erőinket megosztjuk, ha egyszerre sokat akarunk, amint ezt 8 esztendei haszontalan kísérletezéseink szomorúan bizonyítják, elérni semmit sem fogunk; még tíz év múlva is csak a kezdet kezdetén állandunk. Javaslataimat ajánlom a nagyméltóságú Konvent és paptársaim szíves figyelmébe. Szőts Sándor, dévai református lelkész. ISKOLAÜGY. Értekezlet az érettségi vizsgák ügyében. Az érettségi vizsgálatok kormányképviselői a kultuszminiszter által f. hó 9~én értekezletre voltak össze híva az orsz. közoktatási tanácsban, hogy hat évi tapasztalataikat összehasonlítsák, összefoglalják és a tanügy érdekében értékesítsék. A meghívóhoz mellékelt kérdőpontok a következők voltak : i. Az érettségi vizsgálatok eredménye (eltekintve egyes külön helyi viszonyból származó hiányoktól) általában emelkedett-e az 1883-ik év óta ? 2. Mi az eredmény egyes tantárgyakban, különösen a nyelvekben ? 3. Az eredmény emelkedéséből vagy a hiányokból mi következtetés vonható a tantervre, a tanárképzésre, a tanmódszerre, a tankönyvekre stb.? 4. Az érettségi vizsga esetleg nem reformálandó-e, így például az írásbeli feladatok kidolgozásánál gyakorolt felügyelet, az írásbeli vizsga feladatai, a szóbeli vizsga, továbbá az osztályozás kérdésében ? Kielégítőnek mutatkozott-e a miniszteri biztosok és kormányképviselők hatásköre ; az autonom felekezeti középiskolákban a tanító testületen kívül álló s a vizsgálaton résztvevő tagok jelenléte az érettségi vizsgán nem volt-e akadályozó? 5. A középiskolák tantárgyai, vagy ezek egyes részei eléggé érvényre jutottak-e az érettségi vizsgálatokon, különösen tekintetbe véve az általános kiképzést s az ifjúság szellemi érettségét? 6. Egyéb, az értekezlet tagjai által esetleg fölvethető kérdések. Az értekezleten, melyen Klamarik János miniszteri tanácsos elnökölt, megjelentek Gömöry Oszkár min. tanácsos, Eötvös Loránd b., Bállagi Aladár, Vécsey Tamás, Heinrich Gusztáv, Thewrewk Emil, Budenz Józset, Pauer Imre, Pasteiner Gyula, Frőhlich Izor, Medveczky Frigyes, Beöthy Zsolt, Lóczy Lajos, Asbóth Oszkár, Hampel József, Simonyi Zsigmond egyetemi -— Csiky Kálmán, Ilosvay Lajos, Klein Gyula műegyetemi tanárok, György Endre orsz. képviselő, Lutter Nándor, Hómann Ottó, Elischer József, Erődy Béla tankerületi főigazgatók, Petri Elek ev. ref. theol. tanár és Bartal Antal a középisk. tanárképző intézet gymnáziumának igazgatója. A kérdőpontok elsejéhez hozzá szólottak: Medveczky, Heinrich, Ballagi, György E., Vécsey, Pauer. A fölötte beható és élénk eszmecsere után az elnök az első kérdésre mint konstatálhatót ki mondja, hogy az értekezlet többsége a középiskolai törvény életbe lépése óta az érettségi vizsgálatok eredményeiben emelkedést lát. A második ülésben március 10-én a 2-ik kérdés fölött, mely a tanítás sikeréről szól, élénk eszmecsere folyt. A magyar nyelvből való eredményt az értekezlet nem találta teljesen kielégítőnek. A többség kívánatosnak mondotta, hogy a tanulók a remekírókat nagyobb terjedelemben olvassák s a tanárok a tanulók stílusára több gondot fordítsanak és pedig már a legalsó osztályoktól kezdve, nagy súlyt fektetve a helyesírásra is. Minthogy még némely intézetekben nincsenek teljesen berendezett ifjúsági könyvtárak, ezek kellő gyarapítására is nagy figyelem fordítandó. Végül Ballagi hangsúlyozta, hogy a magyar irodalmi tanítás ne annyira bírálgató, mint inkább lelkesítő legyen, minek erkölcsi, s ebből folyólag didaktikai értéke megbecsülhetetlen. Ez irányban beadott indokolt javaslatát az értekezlet egyhangúlag elfogadta. — A latin nyelvből elért eredmény, az értekezlet többségének nézete szerint, szintén nem teljesen kielégítő. Ennek egyik okát abban vélték feltalálni, hogy némely, különösen szerzetes intézetekben a tanárok gyakran változnak és így tanítványaikat nem vezethetik fölebb. Hiányok vannak a magyar-latin penzumnál is, melyet némelyek elhagyandónak véltek. Szavazás alá vétetvén a kérdés, a többség (13 szavazattal 9 ellenében), a magyarból latinra fordításnak meghagyása mellett nyilatkozott. — A görög •nyelv tanításának eredményét, tekintve a rendelkezésre álló időt és a fenforgó viszonyokat, a jelenlevők aránylag kielégítőnek találták. — Á német nyelvre nézve a reáliskolákban kielégítő az eredmény, a gimnáziumokban nem az. Az eredménytelenség okául felhozták a képesített tanárok nem elegendő számát és a tanulók hazulról hozott nyelvismereteinek különböző fokát, mely utóbbi nem engedi meg az egyöntetű tanítást. — A francia nyelvből elért eredmény, viszonyítva a kezdet nehézségeihez, kielégítő. A magyar történelem tanításának eredménye a túlnyomó tapasztalat szerint a legtöbb intézetben kielégítő; de szükségesnek mutatkozik, hogy a világtörténetnek a magyar történettel kapcsolatos részei is jelentékeny tárgyát képezzék az érettségi vizsgálatnak s hogy a történeti tanításnál a geográfiái ismeretek ébrentartására és kibővítésére mindenkor igénybe vétessék a térkép is, mert e tekintetben itt-ott hiányok mutatkoznak. A matematika, fizika, kémia, természetrajz, ábrá| zoló mértan tanításának eredményére nézve a nagy többség oda nyilatkozott, hogy az eredmény általában jobb, mint a nyelveknél. A harmadik ülésben az értekezlet a harmadik kérdőpontot vette tárgyalás alá. Mit lehet következtetni az eredmény emelkedéséből vagy a hiányokból, a tantervet, a tanárok képzettségét, a tanítás methodusát, a tankönyveket stb. illetőleg? A tanterv kérdésénél Beöthy Zsolt többek aláírásával támogatott Írásbeli indítványt nyújtott be az iránt, hogy a magyar irodalomnak, a magyar történetnek és Magyarország földrajzának több óra jusson és hogy e tárgyak behatóbban taníttassanak. Hozzászóltak b. Eötvös, Simonyi, Pasteiner, Csiky, Hóman, Heinrich, Vécsey, Asbóth és Erődi. A többség azt határozta, hogy az indítvány eserleges tantervváltoztatáskor leendő figyelembevétel végett a jegyzőkönyvhöz mellékeltessék. — A tanárok képzettségének kérdésénél b. Eötvös Loránd egy igen beható beszédben a tanárképzés minden mozzanatára kiterjeszkedett. Hozzászóltak e kérdéshez Erődi, Heinrich, Frőhlich és mások. A részletes vita befejeztével az értekezlet a következők-i ben allapodott meg: Kívánatos, hogy a tanárképzés célirányosabban rendeztessék, hogy az alapismeretek megadására nagyobb gond fordíttassék, hogy az élő nyelvek tanáraival szemben az illető nyelv teljes gyakorlati