Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-09 / 10. szám

Harmincharmadik évfolyam, lO. sz, Budapest, 1890. március 9. PROTESTÁ NS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja, — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 80 kr. TARTALOM : V e z é r c i k k. Theologiai akadémiáink hiányai s azok orvoslás módja. Dr. Kovács Ödön. — Iskolaügy, Népoktatásunk á!lapotjáról. Fabriczy János. — Tárca. Jézus személyisége: Jézus a békesség fejedelme. Szabó Aladár. — Belföld. Visszhang a *Völgyről völgyre® és <Az iskolai istenit.isztelet» című cikkekre. Benke István. — A «Tóháti lelkészi kor* értekezlete. Sütő Kálmán, — Gyakorlati lelkészet. In memóriám. C. Bábut emlékbeszéde Bersier fölött, fíaksay László. — Irodalom. — Különfélék. — Hivatalos közlemény. — Pályázat. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII, ker. Szentkirályi-utca 39. szám, Theologiai akadémiáink hiányai és azok orvoslás módja. Theologiai akadémiáink másik nagy hiánya, cikk író szerint, abban állana, hogy «a bölcsészeti tudományok többé-kevésbé gyengén vannak képviselve tanrendjeikben.)) Legalkalmasabb feleletet látok erre a már említett konventi szakbizottság dolgozatában, mely így hangzik : «ÁItalában megjegyezzük, hogy miként ma minden egyetemi színvonalon tartott tudomány, ugy a theol. tudományágak is bölcsészeti alapon és felfogással tárgyáltatnak. E szerint a theol. akadémia hallgatói már a szorosabb értelemben vett theol. studiumok által is soknemű bölcsészeti (lélektani, metaphysikai, nyelv-, történelem-, erkö 1 cs-bölcsészeti) tájékozottságra tesznek szert. ((Mindazáltal szükséges, hogy a tudós protestáns lelkész ne csak a bölcsészeti főbb kérdések felől legyen tájékozva, hanem némely a theologiával szorosabb kapcsolatban álló és általánosabban elismert bölcsészeti tudomány rendszerében is otthonos legyen. Ennélfogva szükséges, hogy külön önálló bölcsészeti előadásokat is hallgasson megfelelő óraszámban és némely bölcsészeti tudományok hallgatása egyenesen kötelezetté tétessék.)) Kötelezett bölcsészeti tárgyakul jelöli ki: 1. A vallásbölcsészetet az í. vagy II. éven heti 3—4 órán. 2. A bölcsészettörténelmét (hasonlókig). «Ezen kettőn kívül koronként és váltogatva előadások tartandók a többi főbb bölcsészeti tudományágakból is, részint úgy, hogy az illető bölcsészeti tudományág egész rendszere adassék elő, részint úgy, hogy az illető tudományágnak csak egyes nevezetesebb problémája vagy valamelyik kiválóbb (ó- vagy ujabbkori) bölcsészeti rendszer tárgyaltassék egész tudományos részletességgel és apparatussal. Ezen utóbbi bölcsészeti special collegiumok különösen ajánlatosak a bölcsészet megkedveltetésére és a tudományos bölcsészeti módszerbe való bevezetésre.)) «Ezen előadások a hallgatókra nézve szabad választás tárgyát képeznék ugyan, de annyi mégis megszabandó volna, hogy minden hallgató tartozik a .4 éven át annyi bölcsészeti órát venni, mennyi a vallásbölcsészetből és bölcsészettörténelemből vett órákat 11-re kiegészíti.)) Ehhez jő még a következő cikk szerint a nevelés-é.s népiskolai-oktatás-tan heti 2— 3, öszszesen 6 órával, tehát együtt az egész tanfolyamon 17 kötelezett óra egy egész éven vagy két semesteren át. Megvallom, hogy én ehhez hozzá adni semmit sem tudnék, sőt úgy hiszem, hogy inkább elvenni lehetne belőle. Részint azért, mert a köteles bölcsészeti órák így is a négy évi tanfolyamból szinte egy egész évet vesznek igénybe; részint azért, mert teljesen osztom a javaslat azon állítását, hogy a theologus ifjak ezen kívül a szoros értelemben vett theol. tantárgyak keretében is nagyon sok bölcsészeti ismeretet szereznek, sokkal többet, mint a menynyit más tudományszakok nyújtanak, úgy hogy az ezen úton és a szervezetben megkívánt szorosabb értelemben vett bölcsészeti előadások által megszerezhető bölcsészeti tájékozottság és ismeret a legmesszebb menő igényeket is kielégítheti; és látom, hogy ennél többet még azok sem kivannak, a kik ezen irányban az eszményi követelményeket szokták felállítani, t. i. a methodologia irói; és tapasztalatból tudom, hogy a külföldi egyetemek theologus ifjai tényleg még annyit sem hallgatnak, mennyit a mi szerveze-