Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

hogy vájjon a gyermek a Látott tárgyat a szemében lenni véli-e vagy azon kívül' azt feleli, hogy ugy van vele, mint a vakon szülött, kinek szeméről a hályogot levették : sem a külsőről sem a belsőről nincs képzete, csak a színekről van tudata; de nem a tárgyakról. Testeket csak akkor kezd látni, ha tapogatás utján a tárgyakkal megismerkedik s azokat a színekkel egybekapcsolja. Hogy aztán a gyermek, élete első éveiben, csak közeli tárgyakat lát-e tisztán, vagy távolabbiakat is ; erre nézve eltérők a megfigyelők nézetei, de annyi bizonyos hogy nagyon ártalmas a 3 — 6 éves gyermekeket hosszasan papir- és fonal fűző finom munkákra fogni, mint sok gyermekkertben teszik. Preyer különösen kiemeli, hogy este lámpa világnál való tartós nézés nagyban elősegíti a rövidlátást. Jó darabig tart, míg a gyermek a tárgyak különböző színét, világosságát és sötétségét felfogja és megérti. Kivált a színek felfogásában van nagy baj ; Preyer hosszasan gyakorolta gyermeke szemét a színek felfogásában és mégis pl. a piros és zöld közül ez utóbbira nézve igen gyakran tévedett még harmadfél éves korában is. A gyermek 2 éves és két hónapos korában olyanforma nyilatkozatot tett atyjának a zöld és kék színről, hogy azokat ő nem tudja, de tudja a felnőtt. Úgy latszik, hogy a gyermek még élete harmadik éve elején is meglehetős érzéketlen a hideg színek (kék, zöld) felfogásában; ellenben a sárgával és a pirossal korán ismerkedik.1

) Egy ismerősöm 22 hónapos fia, kinek a szeme nem volt e részben gyakorolva, még mindig nem tudja a fehér és sárga színű virágokat megkülönböztetni s általában ingadozik a színek megkülönböztetésében, úgy, hogy teljes bizonyossággal egy színt sem ismer. A szem, mint tudományos és aesthetikai érzék igen sokkal járul az ember jóllétéhez, megszépíti a a létezést, és bőven nyújtja a szellemi fejlésre szükséges elemeket. Épsége nagyon fontos a lélek épségére. Sajátszerű, hogy az ó-koriak a szem egészségét erényszámba vették, de a jelen kor kevésre becsiili, sőt a szem gyengeségével való kérkedés divattá vált. Sok ifjú az orrcsíptető használatát a műveltség egy nemének tartja, s ezzel mintegy ki akar emelkedni a jól látó műveletlenek tömegéből.2

) A látó érzék műveléséhez hozzájárul mindaz, a mi annak élességét erősíti; rugalmasságát, vagy a tárgyakhoz alkalmazkodó erélyét neveli ; a mi a látási benyomásokat emlékezetessé teszi, a tiszta látás illúzióit kiigazítja, és végül a mi a szemet megfigyelő erélyre segíti. Eme különböző célok elérésére általában szükséges a tárgyak helyes világítása, iskolában az ülőpad alkalmas szerkezete, jó testtartás, s a tankönyvek jó nyomása. E külső körülmények számba nem vétele egyik oka a látás elromlásának; a rövid látásnak egyéb okai: a hosszantartó mesterséges világítás, az éjszakázás, a sokolvasás, s az ifjúkori kicsapongások. Általában úgy tartják, hogy a szem egy gyengeségi esetére tíz más olyan esik, melyeket kellő óvatossággal és gyakorlattal el lehetett volna távolítani. a) A szem élessége nagyrészt a veleszületett dispositióktól függ ugyan ; de függ a neveléstől is. A látóerő edzője a természeti tárgyak : s főként a tájak szín-és fényjátékával való megismerkedés a mezőn, a réten, az erdőn. A hegyvidéki és tengerparti lakók látása jóval felülmúlja a városi lakosokét. A tengerész nagy messzi') Preyer i. ni. 15. 1. 2) Reveillé-Pa,rise Ilygihit- et SnnU. 5. ségben meglátja a «száraz föld színét», míg a szárazföldi ember a látóhatáron csak határozatlan ködöt bír észrevenni. Ez a fokozott látóerő kivált az észak-ázsiai mongoloknál és délafrikai hottentottáknál száll nemzedékről nemzedékre, mert nagy síkságon laknak, mely minden irányban végtelennek tetszik. Á szem szereti a tágas látókört, s nem is arra van teremtve, hogy órákig egy fehér lapra (vagy vászondarabra) bámuljon s azon egy ültében százszor meg ezerszer végig tekintsen. De a sok gyakorlás miatt ehhez a munkához alkalmazkodik, s elveszti érzékenységét a távoli tárgyak felfogására. A szem érzékenysége gyakorlására egész játék és foglalkozás sorozattal áll elő a gyermekkert. b) A szem nem csak messzelátó (telescop), hanem apró tárgyakat is felfogó (tnicroscop) készülék, minthogy a tárgyakhoz alkalmazkodni bír. Ha folyvást közeleső tárgyak felfogásához alkalmazkodik (péld. hosszas olvasás, tartós szépírás, félnapokig tartó hímezés alkalmával) : rövidlátó lesz. A rövidlátás csak ritka esetben előnyös. A legkedveltebb tájfestők közt is voltak és akadnak rövidlátók, s némelyek ezt előnynek veszik, mert annálfogva, hogy a tájon fény és árnytömegeket látnak s nem apró részleteket, a világ festményként tűnik fel. Ellenben a távollátók a tájon igen sok részletet (repülő madarakat, fát és füvet, színeket stb.) különböztetnek meg ; tehát az ő felfogásukban a szín lesz az uralkodó, míg a rövidlátókéban az alak. A katonai történetírók szeretik idézni Davout-t, ki jóllehet I. Napoleon legrövidebb látó tábornokainak egyike, mégis rendesen a legtájékozottab b volt társai közt, mert kartársait maga helyett megfigyelésre sarkalta, s adataikból saját adatait a legjobban ki tudta egészíteni. Még gyakrabban idézik Aragot, ki nagyfokú rövidlátása mellett világhírű természetvizsgáló volt; és Hubert, a kitűnő entomologust, ki vak létére is a legjobban meg tudta örökíteni a hangyák szokásait. O is másokat késztetett a megfigyelésre s arra, hogy észleleteikben olyasmikre is kiterjednek, a mikre az ő okos kérdései nélkül ügyet sem vetettek volna. Általában a közellátás nagy hátrány ; ezt bizonyítják az idézett kivételek is, mert a rövidlátók mindig rászorulnak a jóllátók megfigyelésére. A rövidlátás ki fejlését tehát meg kell akadályozni; vagy ha meg van, el kell enyészhetni. A jól látás egyik feltétele, hogy a gye rmekek tanuló-szobája, az iskola tanterme legyen elég világos. A roszúl világított tanterem valóságos gyára a rövidlátásnak. A gyermekek ott szokják meg a közelről olvasást. Az apró betűs könyvek szintén a rendes látás pártütői. Ez a két tényező (rosz világítás és apró betű) elégséges, hogy a gyermeket oly rövidlátóvá tegye, mint minők a kis tárgyakkal foglalkozó mű iparosok : a micrographok, metszők, órások stb., kiknél a szem a rendes alkalmazkodni tudását elveszti. Az iskolai padok és asztalok rosz berendezése szintén végzetes, egyfelől a hátgerincre, s másfelől a szemre. A lapos padasztalok a fej le- vagy előre hajtását igénylik, a mi a szemre vértorlódást s végelemében rövidlátást okoz. Szükséges, hogy az asztalka kissé emelkedő legyen, de úgy, hogy a tanuló keze is segítse a könyv, vagy írás kellő meghajlását. Mihelyt azonban ezzel felhagy s a könyvtartást merőben az asztalkára hagyja, melle és szeme nagy kárára, kénytelen előrehajolni. A hosszas egy helyen ülés, az órákig tartó irás, kivált a szép- vagy mű-irás; az acéltollal húzott haj-