Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-22 / 51. szám
ISKOLAÜGY. Reflexiók' a képviselőház közoktatásügyi bizottsága dec. 10-iki tárgyalására. Az „Egyetértés" december 12-ki 342-ik számából olvasván a képviselőház közoktatásügyi bizottsága tárgyalásáról szóló közleményt, kénytelen vagyok arra megjegyzéseket tenni. Ha az „Egyetértés" jelzett száma jól van értesülve, Dániel Márton előadó úr azt állítá a jelzett közoktatásügyi bizottságban, hogy ,,a felekeseti tanítóképezdék létalapja immár megszűnt " Ilyet állítani, tisztelt előadó úr, csak is a legnagyobb elfogultsággal lehet. A míg a felekezetek meg nem szűnnek, vagy a míg az 1790/1. XXVI. törvénycikket el nem törlik, felekezeti tanítók mindig lesznek és a felekezeti tanítóképezdékre is mindig lesz szükség. «Baja e tanítóképezdéknek, — mondja tovább az ,,Egyetértés" szerint az előadó úr — hogy növendékeik közül sokan a tanfolyam befejezése előtt hagyják el az intézetet, a min részint a fölvétel szabályozása, részint a növendékek jelentékenyebb segélyezése, részint a tanítók jobb javadalmazása által kellene segíteni.)) Ezt a bajt, hogy sokan a tanítóképezdei pálya bevégzése előtt hagyják el a tanítóképezdét, elismerem. De elhagyják azt azok, a kik elhagyják, ha százszor kimondjuk is, hogy a ki a tanítóképezdébe belép, az azt négy évig el nem hagyhatja; elhagyják pedig részint szegénység, részint függetlenségi vágy miatt, mely két kézzel ragadtatja meg egyik másik, az iskolai fegyelmet talán már unó ifjúval a segédtanítóságra való meghívást. Es itt helyén lesz a segédtanítóságokról és a tanítóhijányról is szólani. Kezdjük az utóbbin: Van-e tanitó-hijány ? Felelet: van is, nincs is l Hogy ha rendes tanítóságra irják ki a pályázatot : akkor halommal gyűl a pályázati kérvények száma s egy-egy javadalmasabb tanítóságra nem ritkán száznál is több a pályázó ; ellenben a segédtanítóságokra csak ugy kell fogni az egyéneket. Hozzánk még most is érkeznek a segédtanítói díjlevelek ; december 8-kán is kaptam egyet s december 12-kén is érkezett egy s természetesen mindeniket üresen kellett viszszaküldenem, nem lévén rájuk vállalkozó. Hogy mily szűkében vagyunk a segédtanítóknak, mutatja az, hogy a folyó évi október 31-ikéig mind össze 16-ot tudtunk kibocsátani a nagy-körösi tanítóképezdéből és 23 egyházba nem tudtunk segédtanítóval szolgálni. De hát mi annak az oka, hogy oly szükiben vagyunk a segédtanítóknak P Ennek oka azon körülményben rejlik, hogy a tankötelesek s velők együtt az iskolai terhek szaporodásával nem tart lépést a rendes tanítóságok szaporítása. Rendezett tanácsú, sőt törvényhatósági városokban levő népes egyházak is inkább állítanak 350 frtos és egy-egy éves segédtanítóságokat, mint rendes tanítói állomásokat; mert így kevesebbe kerül. Példájukat követik a falvak, még kisebb jövedelmű segédtanítóságokkal és rövid tanévvel. Ez a rövid tanév, ez a hosszas ideiglenesség, bizony megölője a jó népiskolának. Küzdünk ellene, hozzuk a határozatokat, egyházmegyén, kerületen; de ha a tanfelügyelőség a községi elöljáróságokat a népiskolai mulasztások teljes meggátlására s a 8 hónapos (legalább is 8 hónapos) tanév kitartatására nem szorítja: minden küzdelmünk meddő marad. De talán majd megszűnik a statisztikák tengerárja s lesz idejük a tanfelügyelő uraknak a felügyeletre is. Ha a re7ides tanítói állomások szaporodnának s ha ezek javadalma is emelkednék: bizonyára kedvező hatással volna az a lanítóképezdék növendékeinek szaporodására és minőségére is. És épen itt az ideje, hogy kijelentsem, miszerint nagy sajnálatomra, nem tarthatom Kovács Albert képviselő és közokt. bizottsági tag úrral együtt elégnek a praeparandiaknál a három éves tan-pályát. Sok növendéknél a négy év is kevés, és miért? Praeparandistának elvétve jő bárhol is valami nagyon tehetséges növendék. Jő a legtehetségtelenebb, legszegényebb része a négy gymnasium osztályt végzett növendékeknek, s hogy ha valami «jeles» odavetődik : hoz magával részben önteltséget, eszében való elbizakodást, másrészt a reá váró pálya kicsinylését és örökös elégedetlenséget. Valóban nekünk nagyon nagy szükségünk van arra a négy évre, hogy praeparandistáinkból valamit faraghassunk. jRossival István képviselő úr az oklevél nélküli tanítók számának sokaságát onnan magyarázza, hogy a felekezeti tanítóképezdék legnagyobb része 3 tanfolyamos levén, a végzettek csak 1 évi gyakorlat után bocsáttatnak vizsgálatra. A mi tanítóképezdénk négy éves tanfolyamú és még is megkívánja egyházkerületünk s egyetemes egyházunk az egy évi tanítóskodást, mielőtt valaki a tanítóképesítő vizsgálatot letenné, az 1868-ik XXXVIII. t. c. 102-ik ^-ának megfelelőleg. És ez bizony nem is hiba : hadd érlelje egy kicsit a kül-világ is az ifjút, mielőtt az oklevelet megkapná. Az ének- és zenetanárok állandó és nem állandó volta felől is beszéltek a közoktatásügyi bizottságban. . . Hát a dolog úgy áll, hogy egy .rendes tanárnak bizony mindig több a tekintélye s buzgalma, mint ama maiholnapi óraadóknak. Szó volt a felekezeti tanítóképezdék fölszerelési hijányairól is. Én azt hiszem, hogy sok állami tanítóképezde nincs különben felszerelve, mint egy jó felekezeti képezde például a miénk is. Nagy-Kőrös, 1889. dec. 14. H. Kiss Kálmán, ev. ref. tan. képezdei igazgató, Protestáns gymnasiumaink és a görög nyelv. És most áttérek röviden a szokásos ellenvetésekre, melyek közül (az elvin kívül) hármat tartok komolynak. Azok, a kik legjobb indulatúak s kiknek épen ezcrt az elsőbbséget engedem, következőkép fognak ellenem okoskodni. Ha a görög nyelv csak a nemzeti tudomány öszszességéért szükséges, minek azt az előkészítő osztályokba felvenni? maradjon az egyetemnek! Ezen expediensre azt jegyzem meg, hogy nyelveket 20 éves korban eddig csak egyesek, elszórtan tanultak meg (azok is csak gyakorlatilag pl. az angolt, németet, franciát), a nyelveket fiatalon kell tanulni, még ha élők is.; Azért ha azt kívánjuk, hogy a görög nyelvet olyanok is elsajátítsák, kik későbbi életükben vele szakszerűen nem fognak foglalkozni (mint pl. vannak sokan, kik a mathematikával és physikával végeznek, mikor a VIII-dik osztályt elhagyják), akkor a görög nyelvet minél előbb kell kezdeni. A hazai .soknyelvűség csak praetextus •