Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-03 / 5. szám

közalap pénztárába. Még néhány kebii ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. (Sz. N.) * A brassói ág. ev. magyar esperesség — ámbár hosszú harcok és nagy küzdelmek folytán — szerencsésen megalakulván : az 1886-ik év március hó 25-én végleg megerősíttetett. Azóta csekély anyagi és szellemi erejével igyekszik előre, hogy a multak mulasztásait kipótolja, az egyházak anyagi és erkölcsi emelkedését eszközölje s az egyházias, hazafias szellemet terieszsze és ápolja. Azonban Kolozsvár és vidéke, a maga tízezer háromszáz ev. magyar létszámával, a nemes vallási egyházi és hazafias munka terhének közös megosztásában, még ily alapon nem működhetik. Brassóban s vidékén aránylag kisebb volt a veszély, mert a csángó-magyar nép évszázadokon át híven megőrizte a szász áramlat alatt is vallását, magyar nyelvét, népszokásait és nemzetiségét; mert mondhatnám egy compact egészbe hatva, munkálva, könnyebben tudott ellent állani az idegen elnyomásnak, hátratételnek és jogcsorbításnak. De Kolozsvár és vidéke természeti fekvésű szétszórtságánál, idegen nemzetiségek közé ékeltségénél s tán a még nagyobb pressiónál fogva, nagyon nehezen bontakozhatna ki az egyházi kötelék régi kapcsolatából. Pedig az felette szükséges és elhatározó életkérdés volna. Hiszen a kolozsvári «E. M. K. Egyesület» 1885-beli «Tájékoztató»-ja, döntő adatokkal, meggyőző számokkal határozottan kimutatta, hogy a protestáns magyar elem, hol, hány helyen, és milyen nagy veszélyben forog, vallása, nemzetisége megőrzése tekintetében!? Szomorú tényekkel igazolta be, hogy hol és mennyi lélekszám veszett el s olvadott be az idegen nemzetiségek kebelébe ! Azért is szerintem első sorban az egyházi téren, az egyes szétszórt magyar egyházak tömörülése által, egyházi autonom úton kellene a nagyfontosságú ügyet megoldani. Csak azután jóval később következhetne, az egyházi gyűlésekben, a szak- és napilapokban már többször hangsúlyozott 5-ik, most különálló ev. egyházkerület egyetemes alapom egyesítése és leendő egyöntetű egyházi kormányzata, szász anyanyelvük sértetlen meghagyása mellett. Az érdekelt ev. magyar lelkész urak és egyháztanácsok saját jól felfogott érdekükben ; egyházunk, magyarországunk szebb jövője, erősbödése céljából: gondolom, hiszem, hogy megfogják tenni a kellő és szükséges lépéseket. Erős hitem lévén az is, hogy hazafias munkásságukat előbb-utóbb kivánt siker és az utókor méltó hálája követendi 1 (F Gy.) * Signatura temporis. «Solatium miseris etc. Egy gyékényen árulunk. Mindketten protestánsoknak dolgozunk, kik néh. P. M. bátyánk szerint: «pártolnak, de nem fizetnek.)) Sőt már én rajtam az is megesett, hogy midőn jól magérdemelt garasomat kértem, megszidtak, a másik meg kijelenté, hogy megfizetett. Ménkő rossz Gscháft ez a miénk s ha anyagi haszonért dolgoznánk, bizony jobb volna anyulbőrt» árulni. Én mindig azzal vigasztalom magam, hogy a közönségnek mindig szüksége volt és lesz egy jó bolondra; hát hadd legyek én is bolondja az Úrért s egyházam szent ügyéért. A meddig bírom, húzom az igát; ha nem bírom tovább, félre állok. Próbálja más; én ugyan nem irigylem meg tőle a koncot. Nyolc esztendeig nem várok. Az év lefolytával megkérem a hátrálékot s ha küldi megköszönöm; ha nem küldi törlöm ... de lapot még ha kér se küldök.)) Eddig a levél igazán jellemző és közölhető része, melyet egyik szerkesztő társunk küldött válaszként szerkesztő társának. Bizony ez a keserű hang, elég szomorú világot vet irodalmi viszonyainkra ! * Gyászhirek. A nagyenyedi Bethlen-főiskola elöljárósága a nagy veszteség felett érzett mély fájdalommal tudatja, hogy Székely Ferencz főgimnáziumi tanár, a klasszika filologia jeles tanára, buzgó és hivatott munkása életének 52-ik, tanári működésének 19-ik évében, folyó hó 28-án agyszélhüdés következtében, váratlanul elhunyt. Panaszra nyitjuk fel ajkainkat oh Isten! hogy ily korán «Te meg hagyod halni», a kit az övéi olyan igazán szerettek; a ki nemcsak az értelem világosságával s a tudás mélységével, hanem a szerető szív éltető melegségével is építette a Te országodat növendékei lelkében. Panaszra nyitjuk fel ajkainkat, hogy e főiskolából egyre hívogatod el azokat, a kit még teljes férfi-erőben vezethetnék a Te népedet! Egymás után szólítod magadhoz, a kiket igazságban és szeretetben hűnek találtál! Mert olyan volt ő is, felejthetlen emlékű halottunk ! A tanítás-és nevelésügy lankadatlan erejű munkása, igaz lelkű barát és kartárs, szerető és felejthetetlenül szeretett tanár. A ki őt hatalmával elhivta körünkből : jóságával pótolja ki mélyen érzett veszteségünket. Hült tetemei folyó hó 30-án d. 11. 72

4 órakor tanári szállásán mondandó ima és a sirnál tartandó gyászbeszéd után fognak a főiskola sírkertjében örök nyugalomra elhelyeztetni. A szeretet és hála virraszszanak kedves emléke felett! (Nekrológját kéri a Szerk.) — A kecskeméti ev. reform, egyház és főiskola elöljárósága megilletődéssel jelenti tisztelendő Jeney Sándor nyugalmazott reform, lelkész úrnak s jótevőjének f. hó 25-én éjjeli 11 órakor, élete 84-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme f. hó 27-én d. u. 2'/2

órakor a collegium udvarán megtartandó ev. reform, egyházi gyászszertartás után a budai-út melletti ref. temetőben fog örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1889. január 26. Béke poraira! — Kiss Mihály árkosi unitárius lelkész és nyug. esperes élete 81 —ik papsága 55-ik évében hirtelen elhunyt. Kiváló műveltségű, igazi tudós pap volt, kit hívei odaadással szerettek, pályatársai esperességgel tiszteltek meg, mely hivatalt 40 esztendeig viselt. Nyugodjanak csöndesen porai! * Szerkesztői üzenetek. G. Gy. urnák Gy. A küldeményért köszönet. Jövő számban. — Buriusnak. Jobb ezt egészen félre tenni. — Dr. Ö. J. urnák D—n. A 7—ik számban. — Dr. Sz. M. Szintén. ADAKOZÁS. A budapest-budai ref. templom építésére újabban következő adományok folytak be: Perselypénz 7 frt 54 kr. Berger Józsefné, Bicskey István, Hőke László, Hrazdil Péter, Máté Pál, Nagy józsef, Dr. Orlai Antal, Bekenye József és Tóth Gerő 1—1 forint. Deli Zsigmond 1 frt 30 kr. Faragó Jánosné, Özv. Harmaczy Béláné, Horkai András, Kovács Gyula, dr. Kovács Imre, Nagy Gyula, Pázmány Elek, Ráskay Vilmos és Takács László 2 — 2 frt. Király Pál, Kirchgaesser Bun Ilka és dr. Kiss Áron és neje 2 frt 50 kr.—2 frt 50 kr. özv. Benárd Lajosné, Jurányi Vilmos, Jüngling János és Molnár Ferenc 3—3 frt. Dr. Hamary Dániel, dr. Kocsis Alajos, Kovács János és Oláh Gyuláné Vásáros-Naményről 5—-5 frt. Félévi kamat 662 frt 94 kr. Ezen összegekkel együtt 44,530 frt 06 kr van a pesti hazai első takarékpénztárban elhelyezve. Budapesten, 1889-ik évi január hó 21-én. — Szőts Albert, pénztárnok. Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DFUTSCH M.-féle műintézet, Czettel és Deutsch Budapest.