Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek, Báió Vay Miklós konventi elnök s a tiszáninneni egyházkerület főgondnoka, a miskolci felsőbb leányiskola sorsjáték-alapjára, a nyeremény tár­gyak beszerzésére 200 forintot küldött b. Vay Béláné, Teleki Zsófia grófnőnek; 120 darab sorsjegy árában pedig 60 frtot adott, de a 120 sorsjegyet visszaajándé­kozta a vállalat javára. — Ivánka Imre, a magyarországi vöröskereszt-egylet gondnoka, e téren szerzett érdemeiért valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Ivánka neve az evang. egyházi életben is előnyösen ismeretes: évek hosszú során át volt az egyetemes gyámintézet tevékeny világi elnöke. — Az orosházi evang. egyház gióf Zay Miklós nagybirtokost felügyelőjévé választotta. — Gamauf György eperjesi evang. tanítóképezdei tánárt, Lapunk munkatársát, a sárosmegyei általános tanító­egyesület egyhangúlag elnökévé választotta. * Lelkész választás. A belső-somogyi egyház­megyében a gigei III. oszt. lelkészi állomására öt jelölt, névszerint Gál Dénes, Bartalos Ödön, Cseke Bálint, Császár István és Fáncsik János lelkészek közül egy­hangúlag Czászár István, nemeskisfaludi lelkész válasz­tatott meg. Szívesen üdvözöljük ! Lelkész jelölés. A békés-bánáti egyházmegyében a mező-berényi egyház lelkészi állomására, 18 pályázó közül kijelöltettek egyhangúlag: Futó Zoltán temesvári, Illyés Endre debreceni, Kutas Bálint kunhegyesi, Sófalv}7 Károly kőrös-tarcsai és Tereli Gyula hódmező-vásár­helyi segéd-lelkészek. * A Protestáns Irodalmi Társaság köréből. A Magyar Prot. Irod. Társaság t. tagjainak van szerencsém jelenteni, hogy a Protestáns Szemle már teljesen kinyom­tatva fűzés alatt van s néhány nap múlva szét is küldet­hetnék; de miután a szerkesztőség vele együtt kívánja expediálni a monográfiát is, ez pedig nagy terjedelme (körülbelül 30 ív, melyből néhány ív a jövő 1890-ik cvi tagilletménybe fog beszámíttatni) miatt csak 10-14 nap múlva kerülhet ki a sajtó alól : azért tisztelettel kérek még egy kis türelmet. A monográfia sokkal nagyobb terjedelmű lett, mint azt a nagyérdemű szerző előre számította s a nyomda nem volt képes oly gyor­san feldolgozni a beadott nagy anyagot ; az ivenként való szétküldéssel pedig nem akarta a szerkesztőség a t. tagtársakat fárasztani, hanem egy egész kész munkát kíván nyújtani, mit azt hiszszük szívesebben is fognak venni. Egyszersmind kérem azon t. tagtársakat, kik jelentkezésük óta esetleg lakhelyeiket megváltoztatták, legyenek szívesek e lakváltozásról egy levelező lapon a titkárt minél rövidebb idő alatt értesíteni, hogy a szét­küldésben az esetleges hibás címezés miatt fennakadás ne legyen. Kenessey Béla id. titkár. (Lakik Budapest IV. Vámház-körűt 16.) * A Károli emlék-bizottság üléséről mult szám­ban közölt tudósításunkat s.-pataki laptársunk nyomán következőkkel egészítjük ki. A bizottságban Kun Bertalan püspök és b. Vay Béla gondnok elnököltek. 'Fiz pályázó jelentkezett részint egy, részint több tervezettel, kettő pedig gipsz- illetőleg famintát is küldött tervéhez. A pályaművek közül a már ismertetett Mátray-féle terv nyerte meg a többség tetszését, de ez csak bronzból öntve felelne meg a célnak, ilyen minőségben pedig nem szabta meg a mű árát a tervező; ez iránt a végleges döntés előtt kérdés fog intéztetni a tervezőhöz. — Nagyon helyes. Csakhogy a gyűjtést, a gyűjtést kell erélyeseb­ben folytatni, mert ha tovább is ily lanyhán megy a dolog, nemhogy bronz-szoborra, de még szebb fajta márvány-siremlékre sem telik. Ez pedig országos szé­gyene lenne nemcsak a kálvinizmusnak, hanem az egész hazai protestantizmusnak ! * Iskolai aranykönyv. A hódmezővásárhelyi főgyni­nasium tápintézete javára az intézet növendékei által H.-Mezővásárhelytt rendezett idei gyűjtés az I-ső tized­ben 49 frt 31 krt, a II-ikban 18 frt 64 krt, a III—ik tized első felében 71 frt 48 krt, második felében 64 frt 24 krt, a IV-ik tizedben 35 frt 5 krt, az V-ik tizedben 14 frt 95 krt eredményezett. Az egész városban ada­koztak 253 frt 67 krt és több rendbeli nyers terményt. * Figyelmeztetés. A tiszakerületi középiskolák azon ifjai, kik érettségi javítóvizsgára lettek utasítva, figyel­meztetnek, hogy a decemberi érettségi javítóvizsga napja Eperjesre f. é. december 23-ára tűzetett ki, minél fogva az illetők felhivatnak: hogy e célból Ludmann Ottó főgymnásiumi igazgató úrnál jelentkezzenek. Rozsnyó, 1889. december 3-án. — Czékus, ev. püspök. * Lelkész beiktatás Veszprém-Nagyszöllősben. A nagy-szöllősi evang. egyházközségben közelebbről ment végbe az elhunyt édes atyja, Szalay Sándor, helyére egyhangúlag megválasztatott Szalay László lelkész beik­tatása. Az ünnepély lefolyásáról irják lapunknak: Az örvendező szívvel elzengett ének végeztével az oltár előtt elmondott buzgó imádság után Tatay Sámuel espe­res ur tartott emelkedett szellemű beiktató beszédet. Megható volt beszédének azon passusa, melyben fel­em 1 íté azon ritka szerencsét, mely őt azzal érte, hogy ezelőtt 21 évvel az apát, most két évtized multán, a fiút iktatja be ugyanazon egyház lelkészi hivatalába; és a kegyelem Istenének azon gondviselését, hogy az elhunyt lelkipásztor fiának megválasztása által az árva család siralmát örömre fordította. Az egyházi jelvények átadása után felhangzó ájtatos ének végeztével az uj lelkész tartott gyönyörű beköszöntő beszédet. Kol. IV. 17. vers alapján meggyőzőleg fejtette ki, hogy a lelkipásztor akkor végzi híven az Úrtól vett szolgálatot, ha 1. a hitnek buzgó harcosa, 2. ha az igazságnak rendíthetetlen baj­noka, s 3. ha a szeretetnek valódi apostola. Megindítók voltak beszédének egyéni vonatkozásai. Innen haliám — mondá atyjára visszaemlékezve — innen hallám hitre buzdító lelkes szózatát; itt van az oltár, mely előtt fejemre tette áldó atyai kezét, midőn mint gyermeket a hitben megerősített; itt ez oltár előtt bocsátott ki most egy éve közibétek apostoli utamra, midőn édes atyai reszkető ajkáról megindítólag fölhangzott az ajánló szózat : «ez az én szerelmes fiam, őt hallgassátok)). Majd hálafohászra fordítva érzésektől túláradt szivét, a zsoltár­iró e szép szavaival végezte beszédét: ((Fordítottad az én siralmamat énnekem örömömre, oh Uram ; levetet­ted az én gyászruhámat és felöveztél engemet örömmel, mert az én sorsom esett nekem kies helyen s nyilván szép örökség jutott énnékema. — A szép és szónoki hévvel elmondott beszéd nagy hatást tett nemcsak a gyülekezetre, hanem a megjelent vendégekre is, kik közül Tatay S. esperes, Barcza Béla felügyelő, Kalmár P. kertai, Kiss Lajos nagyalásonyi lelkészek a kedélyes ebéden szép felköszöntőkben adtak kifejezést rokonszenvüknek, várakozásuknak, mit a tehetséges fiatal lelkész iránt érez­nek. Ad multos annos. — K. P. * Készüljünk a zsinatra c. múltkori vezércikkünk egy passusára vonatkozólag Szász Károly püspök úr részéről következő helyreigazítás közzé tételére kérettünk föl. ((Tisztelt Szerkesztő úr! Kérem, legyen szíves becses lapja legközelebbi számában helyet adni az alább követ-

Next

/
Thumbnails
Contents