Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-24 / 47. szám
plébánusnak kell e fizetniök ? Volt-e sekrestyéje a templomnak? A kálvinista prédikátornak volt-e lakhelye a helységben ? Volt-e ezen időben a pápistáknak más magányos templomuk ? (Folyt, köv.) Thúry Etele. KÜLFÖLD. Egy év a „Britt és külföldi biblia társulat" életéből. Ez év májusában tartatott a ((British and foreign bible-society» immáron 85-ik évi közgyűlése a londoni híres «Exeter Hall»-ban, Earl of Harrowby elnöklete alatt. A gyűlés tárg}7 alásait híven feltüntető jegyzőkönyv, mely Lapunk londoni barátja, Duka Tivadar úr szívességéből szerkesztőségünknek is megküldetett, sok igen becses, érdekes és tanulságos adatokat szolgáltat. Felmutatja, hogy ez a kiváló társulat mit tett a biblia-terjesztés, bibliafordítás és revideálás munkájában az 1888-ik évben, a mi ránk magyar protestánsokra nézve azért is érdekes, mert a magyar ó-testamentom revideálása ezen társulat költségén és aegise alatt készül. Ismét elmúlt egy év — így szól a jelentés — ezrek és milliók, kiknek életében ez utolsó volt, mentek el ismét a minden élők útján, a világ öregebb lett megint egy évvel, a «napok napja» pedig közelebb jött és sürgősen vár feleletet a kérdés : «Hogyan működött a Biblia— Társulat a végetlen idő ezen kis darabjában, hogy a földkerekség népeinek — mindeniknek a maga nyelvén — kezébe adja Krisztus evangéliumát és szivébe ültesse az örök élet örvendetes üzenetét ?!» Bizonyára sohasem volt és talán nem is lesz soha Angliának fontosabb, nemesebb és humanusabb munkája, mint az a feladat, az a törekvés, hogy a glóbus népeit a Megváltó köré gyűjtse, kezükbe adván a szentírást. Nem lehet még csak elképzelni sem egy országra nézve magasztosabb célt, mint betölteni az irás szavait : aMenjetek és tanítsatok minden népeket.» És bizonyára nem lehet sürgősebb és égetőbb munka ennél a socialis forrongások és küzdelmek mostani korszakában, midőn a jelen oly sok embernek elviselhetlen teher, a jövő pedig csak egy nehéz álom. A társulat életében az 1888-ik évet nem lehet a jó évek közé számítani sem az elárusított bibliák statisztikáját, sem a financialís szempontot illetőleg; de másfelől nem is történt valami nagy hanyatlás, avagy visszaesés. Sajnálattal értesül minden e társulat ügyei iránt érdeklődő ember arról, hogy 1888-ban a társulat összes bevétele 38,000 font sterlinggel volt kevesebb, mint 1887-ben. 1888-ban az összes bevétel volt 212,655 font sterling, az összes kiadás pedig 226,164 f°n t és így a tényleges deficit 1888-ban több mint 13,000 font sterling volt. A két év közötti eme nagy különbség oka egyfelől abban keresendő, hogy 1888-ban az egyes ügynökségekre 30,000 fonttal több költetett el, mint a megelőző évben, másfelől pedig abban, hogy — úgy látszik — az angol előkelő társadalomban hanyatlik a buzgóság ezen társulat céljaira nagyobb alapítványokat tenni, mint az régebben örvendetes tünemény volt. Ezzel a szomorú jelenséggel szemben azonban a költségvetési mérleg amaz örvendetes jelenséget mutatja, hogy szélesebb körben t. i. nemcsak Angliában, hanem majdnem mindenütt a globuson, habár kisebb összegekben, önkéntesen adakoznak a biblia társulat céljaira. Ez pedig nagyon fontos és örvendetes dolog, mert e társulatnak épúgy, mint általában a protestantismusnak az önkéntes, vallásos buzgalom szülte adakozás képezi élő tőkéjét. A biblia elárusítás statisztikája is hanyatlást mutat 1888-ban. Ebben az évben eladatott összesen körülbelül 3.700,000 biblia, vagy biblia részlet, tehát egy fél millióval kevesebb, mint 1887-ben. Ezeknek előrebocsátása után lássuk az egyes országokat, melyekre a biblia társulat munkássága kiterjedt. Osztrák-magyar birodalom. Ezen monarchiának van körülbelül 39.640,834 lakója. Ezek közül 18.000,000 szláv, 9.950,000 német, 6.422,000 magyar és 2.592,000 oláh. Vallásra nézve: 30.000,000 római katholikus, 3.616,000 protestáns, 3.550,000 görög és armeniai, 1.648,000 zsidó és 493,000 mohamedan. A biblia társaságra nézve kevés van oly érdekes mező a munkálkodásra, már csak annyira polyglott voltánál fogva is, mint Ausztria-Magyarország, de különösen Magyarország, ha a jelent veszszük; és alig van oly gyászos emlékű mint ez, ha a múltra tekintünk. Az, a ki a lelkiismereti szabadságot szereti és sokra becsüli, inkább fájó szívvel, mint reménységgel néz az osztrák-magyar birodalomra. A bigottismus és vallási türelmetlenség sok győzelmet aratott itt, győzelmet, mely soha el nem muló szégyene. A reformáció hajnala, mely itt oly hamar pirkadozott, fájdalom, csak olyan volt, mint az áprilisi hajnal : hirtelen elborult. De Istennek legyen hála «nem halt meg a leányzó, csak elaludt.» A gyászos emlékű mult immáron a történelemé. A jelen és főleg a jövő, az a mienk. És ez a jelen, a mostani viszonyok, a jövőre való kilátások igen kedvezők. Az 1888-ik év története Ausztria-Magyarországon sok bíztatást nyújt a jövőre. A bécsi világkiállítás évét leszámítva még egyetlen egy évben sem adatott el annyi biblia az osztrák-magyar birodalomban, mint 1888-ban, midőn csaknem 200,000 biblia árusíttatott el, 19,000-rel több, mint 1887-ben. De ez még nem minden. Az egészséges élet jelei láthatók mindenütt és a protestantismus erősödése, bár a nehézségek és akadályok ma sem kevesebbek, mint régebben voltak. Fájdalom, e nagy birodalom csaknem minden részéből ma is ugyanazon szerencsétlen monotomiával érkeznek a jelentések «a katholikus papság erőszakoskodásáról)) «Róma törekvéseiről, melyek nagyobbak és erősebbek, mint valaha.)) stb. Ezek ellenében örvendetes jelenség a bibliának folyton emelkedő kelendősége. Míg a mult évben a legtöbb országban hanyatlás mutatkozott, addig az osztrákmagyar birodalomban határozott haladás constatálható, a mint a jelentés mondja: ((Ausztria-Magyarországon a mult év e tekintetben a legkiválóbb volt.» Ugyanily kedvező jelentések érkeztek Csehországból és Boszniából is, bár különösen ez utóbbi helyen bámulatos sok nehézséggel kellett meg küzdeni. Az 1888-ik évben volt Ő Felsége, a király I. Ferenc József negyven éves dicső uralkodásának jubileuma, mely alkalommal jubileumi kiállítást rendeztek Bécsben. E kiállítás nevezetes esemény a biblia társulat életében, mert ez volt az első eset hogy magában Ausztriában megengedtetett a biblia egyes részeinek és az egész bibliának kiosztatása és árultatása. A bibliát nagy lelki örömmel vették a kiállítás látogatói, úgy hogy az eredmény minden várakozást felülmúlt, a mennyiben 54,905 biblia részint eladatott, részint kiosztatott ingyen. Ézt látva — mondja a jelentés — felkiálthatunk mi is : «Mily végéremehetetlenek Uram a te utaid!» Minő csudálatos változás O Felségének ama negyven évi uralkodása alatt<! Negyven évvel ezelőtt megtiltották Ausztriában a biblia társulat
