Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-24 / 47. szám
édes örömmel, sőt hálával fogadná az összes tanítói kar s ezzel sem a temetési szertartás nem vesztene régi kegyeletes formájából, sem a lelkészi karnak nem okozna anyagi veszteséget, mert a kötelezővé leendő imáért nagyon tisztességes jövedelmet élvezne. De ezen felül erkölcsi nyereség is származhatnék belőle, mert a magukban tehetséget ér ező tanítók az egyházi irodalom szerény munkásai lehetnének, s ha műveikkel nagy feltűnést nem okoznának is, de talán néhány porszemet ezek is vinnének az egyházi irodalom munkába vett nagy szabású épületéhez. Filep Endre. ISKOLAÜGY. A gymnásium és reáliskola közti harc Németországban. Evek óta foglalkoznak nemcsak a napi sajtó, hanem különösen a tanügyi szaklapok a német iskolaügy átalakításával. «Ískola reform», ((reformmozgalmak az iskola terén)), jelszavak hangzottak és hangzanak szerteszét. Es a mozgalom nem volt hiábavaló; mert mindenfelé positiv javaslatokkal léptek fel, hogy a belső iskola reformot előkészítsék. «Az iskola tényleg tisztulási processuson megy át, a mint azt korunk paedagogiai törekvései mutatják.)) Egy részt tünőfélben vannak azok a támadások, melyeket Ziller követői intéztek az antizilleriánusok ellen, a mi csak az iskola javára fog szolgálni; más részt azokban a heves támadásokban, melyeket a gymnásium ellen intéztek, habár még nem szűntek meg egészen, annyiban állott be javulás, hogy a gymnasiumi tanterv és tanrendszer javításának szükségét mindenki belátja; de egyszersmind állást foglalnak a túlzott, a gymnasiumot alapjából kiforgató követelések ellen. A gymnásiumok elleni támadások eredménye, hogy a német birodalmi iskolai-tanács az 1887. évi szept. hó 27. és 28-án tartott ülésében kimondotta, hogy ezentúl már nem igen utasítható vissza a reáliskolának ama követelése, hogy érettségi bizonyítványa feljogosítson az orvosi tudományok hallgatására az egyetemen. Ez tehát engedmény a gymnásium részéről a reáliskolának. Azon ellenszenvnek, mely sokfelé a humanistikus gymnásium ellen nyilvánul, egyebek közt Preyer jenai tanár ad kifejezést egyrészt a ,, Vom Fels zurn Meer" című folyóirat egyik cikkében, a melyben egyebek közt azt mondja, «hogy általában még most is, több mint háromszáz év múlva, az exakt tudományok megalapítása után, az úgynevezett humanistikus gymnásiumok, a régen túlhaladott scholastikus kornak eme maradványai, túltömöttségnek örvendenek, habár közéjök és a nép számára rendelt népiskolák közé egészséges gyökerekkel a reáliskolák ékelődtek: annak egyedüli oka a törvényes intézkedés. Ha az érettségi bizonyítvány a latinból és görögből az orvosi és természettudományi tanulmányok számára, valamint a különféle államvizsgálatokra való jelentkezésnél nem követeltetnék, akkor a gymnásiumok látogatottsága rendkívül csökkenne, és alapos reformját nem lehetne sokáig halasztani.)) «Miért a tanuló előtt a valódi világot elzárni és őt a halottak árnyvilágába vezetni, melylyel a jelenben csak igen kevés embernek van érintkezése !» «Á görög és római világ mindenkorra letünt.» Másrészt a német természetbúvárok és orvosok wiesbadeni gyűlése is elitélőleg nyilatkozott. ((Feltűnő, mondja, hogy a természettudományok befolyása, mely az utolsó évtizedben nem sejtett mértékben, majdnem mindenütt érvényesítette magát, az iskolára nem terjedt ki. A szivós ragaszkodás a megszokotthoz elfojtja a simulékonyságot, akadályozza a becses természeti adományok kifejtését, nem veszi tekintetbe a fejlődő ember fejlődési törvényeit és a fejlődés kellékeit, a mint azokat a biologia kifejtette és a mint azok a paedagogusra mérvadók.)) Úton-útfélen vétenek ezek ellen a kellékek ellen túlterhelés, alkalmatlan tananyag és hibás módszer által. Hogy túlterhelés nincsen, azt csak önmagának tetszelgő, tudományában elfogult ember állíthatja; a hanyag tanuló túlterbeltetés nélkül is hanyag, de a szorgalmas összeroskad alatta. A gondolkodás menete, a mint a tanításnál nyilatkoznia kell, rendesen megfordíttatik; a tananyag sok tekintetben megemészthetetlen. Például: A paedagogus kifogást tesz a gyermekeknek annyira kedves bibliai történetek alakja, nyelvezete ellen, mert az elavult nyelvezet rontja a gyermekek nyelvérzékét. És az orthodox theologus mivel védelmezi azt az érthetetlen nyelvű s egyszersmind megemészhetetlen tananyagot? Hát csak azzal, hogy a 7—8 éves gyermeknek hozzá kell szoknia ehhez a nyelvezethez, mert későbben a bibliát kell olvasnia! Ily elfogultság előtt nincs túlterheltetés! De másfelől a legjobb, a legmethodikusabb tanító sem tehet az uralkodó rendszer, vagy inkább rendszertelenség és veszély ellen, és a tanulóval született tanulási kedv mihamar tanulási kedvtelenséggé, sőt hanyagsággá is válhatík. De lássuk milyen tanulságot vonhatunk le a statisztikából a túlterheltetést illetőleg, mely hogy létezik, a következő számadatok bizonyítják. Mindazoknak, kik az iskolát elhagyták, egy ötöde sem szerzi meg az érettségi bizonyítványt és a gyakorlati életbe lépőknek egy negyede sem. Poroszországban i885 /,.-ban összesen 29,330 tanuló hagyta el a felsőbb iskolákat, ezek közt csak i4°/0 -riak volt érettségi bizonyítványa. A tanulók összes száma 127,320 volt, ezek közül 3*3% dicsekedhetett érettségi bizonyítványnyal; a gyakorlati életbe lépő 18,549 közül volt 22'6°/0 -vak érettségi bizonyítványa. Az egyéves önkéntesi jogot i885 /( ! -ban az iskolát elhagyóknak alig negyede, és a gyakorlati életbe lépőknek alig 4O°/0 szerezte meg, t. i. a tanulók szamának. 5*8°/0 . Több mint 60%-a a gyakorlati életbe lépőknek készületlenül, félmivelten, érettségi bizonyítvány nélkül, az egyévesi jog nélkül távozik jövő pályájára. A mi a testi eredményt illeti, a statisztika a következőket mondja: Azoknak, kiknek joguk van az egyéves önkéntesi szolgálatra, alig egyharmada alkalmas katonai szolgálatra. Poroszországnak valamennyi közép- és felsőbb iskolái i885 /ö -ban a gyakorlati életbe lépőknek alig ötödét adták át a seregnek, vagyis csak 17'8%-áu Tehát e tekintetben is rosz eredményt mutat fel a középiskola.Továbbá a hadsereg kötelékébe felvett egyéves önkéntesek negyede rövidlátó ; míg a 3 évi hadiszolgálatra kötelezettek közül 44'9°/0 , addig az önkéntesek közül 31 "9°/o ne m rövidlátó, amazok közül 267%, emezek közül 347% katonai szolgálatra alkalmatlan ; amazok közül 1000 közt találtatott 11 rövidlátó, emezek közt pedig 185. Mindezekből azt következteti Preyer tanár, hogy a tanulóknak több mind negyede az iskoláztatás ideje alatt testileg kárt szenved; a rövidlátóságról ki-van mutatva, hogy maga az iskola okozta azt, mert a rövidlátóság úgy az esetek számát, mint a fokot illetőleg az alsóbb osztályoktól kezdve a felsőbbekig fokozatosan növekedik, továbbá elismert igazság, hogy a tudományos ember gyermekkorától fogva nagyon sokat írt, és hogy annak következménye az agy ellenálló tehetségének csökkenése. Azért az alsóbb osztályokban kevesebbet kellene
