Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

— de egyebekben is több idő alatt, a soha meg nem álló idő több teendőt halmoz egymásra s rak — a levelét hullató idők — fájának példája szerint ((hatalmas rétegben)) maga alá. E körülmény int, hogy lehető rövidre vonjam jelentésemet s ne merítsem ki a főtisztelendő közgyűlésnek az intézkedésekre fentartandó becses figyelmét. Az egyházkerület élete, a közgyűlések idő közében, a püspöki hivatal s az egyházmegyék, egyházak és iskolák működésében lüktet. A folyó ügyek, melyek a Horacius parasztjának a patakjakép, valóban mindig folynak és soha sem fogynak el, a püspöki hivatalban, a mennyiben ennek hatáskörébe tartoztak, elintézést nyertek. A mult évi májusi és a jelen közgyűlés között — alig egypár híján 2700 beadvány érkezett a püspöki hivatalhoz, innen több mint 2000 levél — ment el. Az intézkedések értékét természetesen nem mutatják a számok; de a forgalom terjedelmére s a meggyőzésére fordított munkaerő mértékére nézve jelzőkül szolgálhatnak. Az irodai munka sok esetben csak szükséges rossz; ha néha rossz is, de mindig szükséges. Távol legyen azonban tőlem, hogy a püspöki hivatal súlyát, vagy épen érdemét, az irodai munkára, az írásbeli intézkedésekre helyezzem. Több becset tulajdonítok annak (bármily tökélytelenül végezhettem különben azt is) a mi azon kívül van, s annak a személyes felügyeletnek, melytől a hivatal nevét is vette, a névnek a dolog lényegét kelletvén kifejezni. Vizsgáló szemmel egyre jobban behatolni a felvigyázatomra bízott ügyekbe: az, a mire a lefolyt évben is törekedtem. A mi legközelebb esett hozzám, egyházkerületünk theologiai intézetének s egyik virágzó középiskolájának, melyek közvetlen felvigyázatom s részben vezetésem alatt állottak, igyekeztem nem csak külső hanem belső életére is íejlesztőleg, vagy legalább nem gátlólag folyni be. S örömmel mondhatom, hogy ez intézetek életében az elmúlt év a haladás éve volt; külső és belső ábrázatuk egyaránt örvendetes lejlődést mutat. Theologiai intézetünk belsejébe elég egy pillantást vetni, hogy azt, a legközelebbi múlthoz képest, örvendetesen átalakulva, megcsinosodva, mintegy megifjodva láthassuk. A főtiszt, közgyűlés bölcsesége és nagylelkűsége rásegített, hogy ezt véghez vihessük — s a theologiai választmány jelentéseiből látandja a főt. közgyűlés, mikép vitte azt a végrehajtással megbízott igazgató véghez. A belső élet folytonos és fokozatos haladásáról az alap-és képesítő vizsgálatok jegyzőkönyvei és jelentései tanúskodnak; s ez évben már az új rend abban is megvalósult, hogy három évet végzett theologusaink a tanítóképesítő vizsgát letették s mint egyszersmind okleveles tanítók fognak a lelkipásztori hivatalba lépni, melyben nem utolsó hivatásuk lesz az egyház veteményes kertjeinek, az iskoláknak ápolása, részint közvetlenül, részint a felügyelés és irányadás által. Középiskoláink külső és belső állapotáról, a mult évben a főhatósági felügyelet gyakorlásával megbizott férfiaink fognak jelentést tenni s tanügyi bizottságunk illető szakosztálya. Részemről a pesti főgymnasiumot kisérhettem folytonos és közvetlen figyelemmel; s a szeptemberi pót-, és javító érettségi vizsgálatokat vezettem halasi főgymnasiumunkban, de mind a négy főgymnasiumunkból odautasított ifjaink fölött. Másik mezeje püspöki felvigyázatom közvetlen és személyes gyakorlásának, az egyházmegyék látogatása. A folyó évben a dunántúli egyházmegyék közül a negyediket, a Tolnait látogattam meg. Mindenik egyházmegyével egy új lapja — vagy akár kötete — egyházkerületünk élettörténetének tárul fel előttem. Ha nagyjában és egészben véve ugyanazokkal, vagy legalább hasonló jelenségekkel találkozom is — s különösen a szomszédos Baranyában és Tolnában nagyon is hasonlókkal, — mennyi anyaga az új meg új észleleteknek, mennyi alkalom új meg új tapasztalatok szerzésére ! S nem csak épen nekem magamnak, kivel — az egyéni észleletek s tapasztalatok ismét örökre el is vesznének s nem csak azoknak, kik velem e püspöki látogatások fáradalmaiban s testi lelki izgalmaiban osztoznak — de magoknak a látogatásban részesülő gyülekezeteknek is, melyekben a magok erényei és hibái ismeretét e látogatás mintegy öntudatra hozta — sőt, akarom hinni — magának az egyházkerületnek is, melynek tagjai, ha Látogatási Naplóm vaskos kötetébe betekintenek, sok érdekest és meglepőt fognak abban találni, míg feljegyzéseim — akár bírnak értékkel magokban akár nem — mint egy lelkiismeretes szemlélő benyomásai megmaradnak az utókor — vagy legalább hivatali utódom számára. Most e Látogatási Napló első teljes kötetét, mely 4 egyházmegyét foglal magába, leteszem a főt. közgyűlés asztalára s tagjai rendelkezésére bocsátom. Talán eljő az idő, mikor püspöki beszédeim teljes gyűjteményét is (ha bár csak vázlatokban, melyek az elmondásban nyerték meg életteljesebben kidomborodó s vértől és élettől lüktető alakjokat) a nyilvánosság — legalább e szűkebb körű nyilvánosság — elé bocsátandom s mindenesetre az egyházkerület birtokába s utódom használatára hagyandom. A tolnai egyházmegyében, melynek 24 anya