Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

meglehetős élesen nyilvánult a közgyűlésen is. Növeli a helyzet kényességét a tervezet azon kifejezett intentiója, hogy az országosba belépett középiskolai tanár más nyugdíj-intézetnek többé nem lehet tagja, az egyházi gyámintézetet tehát oda kell hagynia. Ezzel a távozók és maradók érdeke éles ellentétbe jutott, s bár a közgyűlés némely tagjai megszívlelésre méltó szavakban nyilatkoztak a barátságos kiegyezés mellett, sőt Baráth F. tagtárs egy méltányos és testvéries osztozkodási javaslatot terjesztett be nyomós indokolás kíséretében, a többségben levő távozók mégis oly módozatot hoztak javaslatba az egyházkerületi gyűlésnek elfogadás végett, melybe a gyámintézet kötelékében maradó kisebbség bele nem nyugodhatott, hanem ellene méltányosabb intézkedés kieszközlése végett felebbezni volt kénytelen. * Luther-társaság közgyűlése. A Luther-társaság f. hó 17-én d. u. 5 órakor tartotta az ág. evangélikusok egyet, közgyűlése alkalmából Hunfalvy Pál és Doleschall Sándor elnöklete alatt a budapesti ev. íőgymnasium dísztermében rendes évi közgyűlését. Ott láttuk Fabinyi Theofilt, Karsayt, dr. Szeberényit, Czékust s az ev. egyház más kitűnőségeit. Hunfalvy P. jeles megnyitójában utalt a kishitűségre, és közönyösségre a társaság magasztos eszméje és céljaival szemben, a nemzetiségi kérdést az ev. egyházi ügyek átkának mondotta, a melyen, mint az egyház körébe nem tartozó odiosus politikán épen a Luther-társaság túlteszi magár. Doleschall indítványára szép és lelkes megnyitójáért meleg köszönetet szavazott a gyűlés. Erre Doleschall rövid exposét adott a társaság helyzetéről anyagi és szellemi tekintetben egyaránt. Abból megértjük, hogy a társaságnak jelenleg 24 alapító és 265 rendes tagja van, tehát a mult évi állapottal szemben szapurulatot mutat. Mindamellett még nagy a működési tér s kevés a munkás. Az esperességek közül csak 15, 620 gyülekezet közül 47 van képviselve a társaságban, a miért is a lelkészek felszólíttatnak ez egyetlen belmissziót gyakorló társulat szent ügyének meleg felkarolására, anyagi és erkölcsi támogatására. Hozzájárul még az is, hogy könnyebb volt a műveket kiadni, mint azokon túladni, mely kínos helyzet vezetett épen a decentralizátió eszméjére, a kiadványoknak tágabb körben való ajánlása és terjesztésére. Bachát Dániel főesperes indítványára úgy a megnyitónak, mint a jelentésnek kinyomatása elhatároztatott. Erre Bognár Endre a tegnap tartott választmányi ülés jegyzőkönyvét olvasta fel. Ennek kapcsán örömmel jeleztetett, hogy mind a 4 kerület s az egyet, gyűlés is tagja immár a társulatnak. A tót naptárnak további kiadása a költségvetésbe fölvétetett s a szerkesztésért Bachát esperesnek meleg köszönet szavaztatott. Scholiz titkár részére némi tiszteletdíjnak megalapítása és a pozsonyi Theologiai szakkönyvtárnak, főleg Fukánszky Héber nyelvtanának a pénzalap keretén belül való segélyezése elvben elfogadtatott, s annak foganatosítása a -szükebbkörü bizottságra bízatott. Végül tárgyalás alá került Trsztyénszky és társainak idő és célszerű indítványa a Luther-társaság vidéki fiók-egyleteinek meg alakítása tárgyában, a melynek beható megvitatása után tüstént jelentkeztek is egyesek (példának okáért dr. Masznyik stb.) a taggyüjtés, könyvek terjesztése s előadások tar- : tásának nehéz munkájára. E kérdésnél Karsay püspök a papi értekezletek, Hiindel V. főesperes pedig az esperesek fölhívására mint azon mozgató faktorokra utalt, a melyek leginkább vannak hivatva a társaság összes ügyeinek meleg felkarolására. A Luther-társaság elé érkező pályamunkák ' megbirálására külön- 1 "böző bizottságok neveztettek ki. Uj pályázat hirdettetett ki népies vallásos-erkölcsi tartalmi munkákra, főleg egyháztörténeti elbeszélésekre s egy bibliai történetnetnek mielőbbi megírására, s pályázati határidőnek május vége tűzetett ki. Több kisebb fontosságú folyó ügyek elintézése után elnök a gyűlést bezárta. — Sz. M. * „Az orgonajáték gyakorlati tankönyve" jelent meg legközelebb Pécsett, szerzője Németh Béla ügyvéd. E könyv egy eddig nem használt, de felette könnyű módszerrel tanítja meg az orgonajátékot, s vele együtt a zeneharmoniai ismereteket s akként vezeti a tanulót, hogy képes legyen saját zeneeszméit önállóan tovább kifejteni és a billentyűzeten otthonias kellő jártasságra szert tenni. E cél elérésére a hármas hangzatot használja fel alapul, melyből kádenciát alkot s e kis zeneképletet az egész művön át fokozatosan idomítja s bővíti fokról-fokra a rokon és egyébb hangzatokkal, s azok használati módjaira utalva a tanulót, rövid idő alatt vezeti be a zene titkaiba, miért e könyvet nemcsak hézagpótlónak, de úttörő műnek lehetne nevezni. A mű egyúttal módszertani vezérkönyvül is használható s szaktekintélyek által tett tanítási kísérletek feltűnő eredményre vezettek. A könyv könnyen érthető magyarsággal van irva s zenei remekírókból vett számtalan példákkal ellátva s így nemcsak tanítóképezdék számára ajánlatos, melyeknek az szánva van, hanem azoknak is hasznos, kik játékukat könnyű szerrel megjobbítani, vagy a kik a harmoniumon való játékban akarnák magukat kiképezni. Megrendelhető a szerzőnél Pécsett 1 frt 50 kr beküldése mellett, bolti ára 1 frt 80 kr. * A ker. vallás-erkölcsi eszmék társadalmi ereje alig talál, néha még professionatus egyházi szaklapokban is, szerencsésebb és nyomósabb védelmet, mint a Dapsy László szerkesztésében és kiadásában Budapesten megjelenő „Magyar Föld1

című közgazdasági lapban. E kitűnően szerkesztett szaklap a közgazdasági élet anyagi kérdéseiben való alapos tájékoztatás mellett minden alkalmat felhasznál annak számszerű adatokkal és ténybeli erősségekkel való kimutatására, hogy az emberi, családi és állami élet «támasza és talpköve a tiszta erkölcsw, a józan vallás-erkölcsi élet folytatás; tehát annak bebizonyítására, hogy még az anyagiakban való előbaladásnakis egyedüli szilárd alapja az erkölcsi erő tisztasága, a vagyoni és anyagi hanyatlás legfőbb oka pedig az' erkölcsiség meglazulása. Egyik közelebbi számában «A társadalmi corruptió»-ról vezércikkezve azt irja: «A mai' társadalom nagyon is benne van a corruptio fertőjében. Az erkölcsi érzület hihetetlenül ellanyhult; az az Ítélet, mely az erkölcstelenséget sújtaná, eltompult; az erkölcsi világnézet annyira elhomályosult, mintha a tiszta keresztyén erkölcs igéi soha sem világítottak volna bele az emberek elméjébe; mintha a krisztusi tanoknak a reális élethez semmi közük se volna ; mintha még egy nemzet se lakolt volna soha az erkölcsi romlottság miatt, s mintha mi magunk oly nagy, hatalmas és erőteljes nemzet lennénk, melynek az erkölcsi kór gyilkos hatásától mitsem kellene tartania!)) — Egy másik vezércikkében a társadalmi és erkölcsi corruptio megszüntetésének eszközeiről elmélkedve, fejtegetésében azon eredményre jut, hogy romlásunk oka a keresztyénségtől való elpártolás, megszüntetője a J. Kr. evangeliuma, vagy amint ő kifejezi : «a krisztusi tanok.» «Valóban csodálkozni lehet rajta — mondja többek között — hogy mikor az emberi történelemnek 1800 éves tapasztalata tanúskodik a mellett, miszerint a legnagyobb fokú emberi boldogulás és általános jólét csakis az u. n. krisztusi tanoknak megfelelőleg szervezett emberi társadalomban észlelhetők : mégis még mindig egy igen nagy része él