Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

az u. n. keresztyén társadalomnak a nélkül, hogy ezeket a krisztusi tanokat valóban alkalmazná)). «A mai tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mely nép a legerősebben, hogy úgy szóljunk, lelke teljes erejéből tud ragaszkodni e tanokhoz, az egyszersmind a világnak leghatalmasabb népévé lett t. i. az angol. Mert az angol nagyság tulajdonképi alapja ez. Valóban azok a krisztusi tanok, ugy amint az evangéliumokban teljes hamisítatlan egyszerűségükben vannak előadva, képesek az emberiséget, hogy úgy szóljunk, az egekig emelni». Valóban szép laikus apologia ez a keresztyénség mellett ! * Tudósítás Révész Imre egyházi beszédeiről. A még hátralevő (VI. és ML) füzetek, melyeket eredetileg még ez évben szándékoztam közrebocsátani, közbejött magántermészetű körülmények, főkép pedig azon ok miatt, hogy a pápai nyomda ez év végén lesz új betűkkel felszerelve, csakis a jövő 1890-ik évben fognak megjelenni. Midőn ezt az eddigi tisztelt előfizetőkkel tudatom s őket szíves várakozására kérem, az előfizetési határidőt is kiterjesztem a jövő i8po. év március 31-ig, mely időn belül a 2 frt 40 krnyi előfizetési összeg nevem alatt Pápára küldendő. Pápa, 1889. okt. 14. — Révész Kálmán. * Az ultramontanismus és a napi sajtó. A katholikus egyházi öntudatra ébresztés modern eszközei között, mint tudva van, igen jelentékeny szerepet visz napjainkban az egyesületi tevékenység és népies iratok terjesztése mellett a napi sajtó ügyes kihasználása. Hazánkban az ultramontán «Magyar Áílam» mellett néhány igen elterjedt és különben jóhírű napilap tolja ujabb időben a pápistaság szekerét — persze nem csupán szívességből vagy meggyőződésből. E mellett az élelmes katholicismus arról is szokott gondoskodni, hogy egyesületeiről, gyűléseiről, főpapjai viselt dolgairól minden alkalommal részletesen olvasson a világ. Á mai pápistaság nagyon szeret magáról beszéltetni. Mindez rendjén van, bölcsen van, s csak a világtól elmaradott ósdiság találhat benne hibáztatni valót. Vajha a mi egyházi közéletünkről is hű és rendszeres közleményekben kapna értesülést a nagy közönség, melynek jelentékeny percentje protestáns — ki confessiójánal, ki gondolkozásmódjánál fogva ! Hanem az már igazán érdekes jele az időknek, miről a «Magyar Állam» egyik közelebbi számában olvasunk. Az udvardi (Komárommegye) kath. alesperesi kerület papi tanácskozmánya a következő, nagyon jellemző határozatokat hozta a napi sajtó iránt való magatartást illetőleg. 1. Kötelezzük magunkat, hogy hírlapjaink és naptáraink megválasztásában a tanácskozmány többségének magunkat alávetjük s annak megitélésében, melyik lap jó katholikus, melyik nem ? a tanácskozmány határozatát elfogadjuk. 2. Ezentúl sem hírlapot, sem naptárt olyat nem tartunk, melyet a tanácskozmány egyházellenesnek nyilvánít. 3. Ellenséges indulatu (antipapista) lapokul egyelőre kijelöli a tanácskozmány a «Pesti Hirlap» «Egyetértés» és «Pester Lloyd» című napilapokat, valamint az összes fővárosi német lapokat. 4. A naptárak közül mindazok ellenséges indulatúak, melyeken a katholikus jelleg első tekintetre szembe nem tűnik. — Az «ördög sajtója)) ellen való e kegyes berzenkedés mögül azonban nagyon is kilátszik az antisemitismus — lólába, meg az ultramontanismus — szarva! * Kongresszus a vasárnapi munkaszünet ügyében. A mult héten Parisban a vasárnapi munkaszünet ügyében működő egyesület Leon Sajy elnöklete alatt nagy kongresszust tartott, melynek nemzetközi jellege volt. Harrison az amerikai Egyesült-Államok elnöke a kongresszushoz helyeslő levelet intézett, melyben elmondotta, hogy tapasztalás és szemlélet meggyőzték, miszerint mindenkinek, a ki kezével vagy fejével dolgozik, nyugalomra van szüksége, melyet csak a vasárnap általános megtartása adhat meg neki. Gladstone szintén kifejezte helyeslését s azt irta, hogy a vasárnapi pihenés első rangú nemzeti kérdés. Hosszabb vita után a kongresszus a következő indítványt fogadta el: «A vasárnapi szünet különböző fokozatokkal minden iparágban lehetséges. A vasárnap az a nap, mely vállalkozóknak, valamint munkásoknak a legjobban megfelel az egyént, vala-1 mint a családi életet illetőleg, s jó, hogy a pihenő nap a mennyire lehet, mindenkire ugyanaz legyen. Ha a vasárnapi szünet felsőbb, technikai vagy másféle okokból ki nem vihető, más ünnepnappal kell pótolni olyképen, hogy a munkásnak minden évben 52, lehetőleg egyenlően szétosztott pihenő napja legyen. A pihenés megengedi az embernek, hogy több és jobb munkát szolgáltasson, minthogy előmozdítja munkakedve fentartását s testi ereje gyarapítását.)) Végül a kongresszus amaz óhaját is kifejezte, hogy a munkások bérét ne szombaton vagy vasárnap, hanem valamely más napon fizessék ki. * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése ma vette kezdetét Budapesten, a Lónyay-utcai főgymnasium dísztermében. Megnyílás, megalakulás, bizottságok kiküldése, lelkész-avatás bejelentése és Szász Károly püspök úr évi jelentése: voltak az első nap tárgyai, melyek elintézéséről jövő számunk hozand részletes tudósítást. * Hibaigazítás. A «Prot. Egyh. és Isk. Lap» 41-ik számában az első lap második hasábján felülről lefelé a 8-ik sorban <megoldása® helyett «megadása» olvasandó, az 1299-ik lapon pedig alulról fölfelé a 29-ik sorban «nyomást gyakoroljon* helyett «nyomást ne gyakoroljon* értendő. Ilii HIRDMSIK. 1111 Pályázat tanári állásra. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye tulajdonát képező csurgói iv. ref. főgimnáziumhoz pályázat hirdettetik egy class. philologiai rendes tanszékre 800 azaz nyolcszáz frt fizetéssel, 300 az az háromszáz frt lakbérrel, 50 frt ötödéves pótlékkal. Heti óraszám 18—20. A megválasztott tanár jelenben az első osztályt fogja vezetni s a IV. osztályban latin nyelvet fog tanítani, összesen heti 17 órával. Az állammal kötendő szerződés ügye a befejezéshez közel áll s mikor ez megtörténik, a tanári fizetés 200 azaz kétszáz frttal több leend. Pályázhatnak protestáns vallású tanárjelöltek (tanárok), előnyben részesül, ki a testgyakorlás tanítására is képességgel bir. A képesítettséget igazoló okmánynyal, keresztlevéllel, egészségi- és netáni szolgálati bizonyítványnyal felszerelt folyamodvány a b.-somogyi ev. ref. egyházmegyei közgyűléshez címezve október 30-ig bezárólag a csurgói ev. ref. főgimnázium igazgatójához küldendő. A megválasztott tanár, ki a főgimnázium tanári nyűg- és gyám intézetnek kötelezett tagja, állását november 10-ig köteles elfoglalni s állandósíttatása két próbaév letelte után történik meg. Kelt a csurgói ev. ref. főgimnáz. ig. tanácsának 1889. október ro-én tartott üléséből. Körmendy Sándor, I 1 — 2 ig. tanácsi elnök. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DEUTSCM M.-féle műintézet, Czettel és Deutsch Budapest.