Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

E betegek fő baja a «nyavalyatörés», melyből hülye­ség és őrültség is következhetik. S e bajnak enyhítését, gyógyítását tűzte ki feledatául a keresztyéni szeretet és jótékonyság a Bielefeld mellett alapított «Bethel» nevű, intézetével a Rajna vidékén. Eljárása pedig ez : «Az intézet, az orvosi segélyen kívül meg akarja adni betegeknek azt, a mit elvesztettek : otthont, munkát, családias életet, tanítást és nyilvános istenitiszteletet.)) Ez intézet alapításának első gondolatát Balke lel­kész pendítette meg 1865-ben, Bonnban tartott előadásá­ban. Tovább fejlesztette ezt a Rajna — és Vestfália — tartományi belmissziói egylet és lelke lett ez ügynek Bethelben dr. Bodelschwingh Frigyes lelkész és theol.tanár. Abból indulva ki, hogy az epileptikusok gondolatait elfordítsák egészségi állapotuk felett való folytonos töp­rengéstől, mi rájuk legveszedelmesebb, elvül állították fel a munkával foglalkoztatást, mi ezenfelül még a kedélyre és a testi jólétre van legelőnyösebb befolyással. Más elve ez intézetnek, hogy az egyforma álla -potúakat (nem szerinti elkülönítés mellett,) külön csalá­dokban, külön felügyelet mellett, külön családi házak­ban kezelteti. E végre kellett ez intézetnek házi atyákat külön intézetben képeztetni és a nők ápolása végett a «Sarepta» nevű, e telep közelében megalapított diakonissza-intézet nővéreit igénybe venni. E végre kellett az epileptikus gyermekek részére iskolákat, az egész részére 2 templomot és 2 paplakot, számos műhelyt (asztalosok, mázolok, cipészek, szabók, kovácsok, kertészek, sütők, könyvkötők, iratok másolói, szentírási mondatok festői stb. részére), több mezei gazdaságot, téglaégetőt, könyv- és képraktárt állítani. S mindennek költségeit előteremtette a felebaráti szere­tet és a növendékek munkája. A betegek száma jelenleg 1000. 2470 beteg közül gyógyultan elbocsáttatott 156 = 6\l2 °j0 , gyógyultaknak tekintetvén azok, kik 11 /4 vagy másfél esztendő folytá­ban többé betegségi rohamot (görcsöket) nem szenved­tek. A teljes gyógyulás kétes, mivelhogy 74-en másod­szor és 8-an harmadszor is visszakerültek Bethelbe. Leghatékonyabb orvosszernek bizonyultabróm-káli, melyet az intézet használati utasítás és dietetikus szabály­zattal (az összes európai nyelveken) küldöz a betegek­nek. Az ezerekre menő megrendelések közel száz mázsa brómkálira rúgnak. Az intézet területe 320 Morgenf. (holdat) tesz, igen kellemes, hegy-vöigyes, festői szépségű vidéken. A házak száma 55-re, a családoké 150-re, az ösz­szes lélekszám 2000-re megy. Az elszigetelés kívánalma miatt ily nagy számra menő egyes házak jelképiesen mind bibliai elnevezésekre lettek megkeresztelve; pl. a hülye asszonyok és leányok háza «Siloah», az asztalo­soké «Kis-Názareth», a kertészeké «Sáron» nevű. A Bielefeld melletti ezen „Bethel£ C nevű epileptikus intézet a hasonló célú németországi 10—11 intézet ösz­szes munkásságánál nagyobb munkásságot fejt ki, miért is e munkaszakban első rangot foglal el. Van Budapesten is ehhez hasonlítani látszó intézet, de ezt nem a prot. belmisszió, hanem az üzletszerű­ség igazgatja. A «Bethezda)) ellenben foglalkozik azon gondolat­tal, hogy kicsiben és csupán nők számára (mivelhogy csak női ápoló erőkkel rendelkezik) kész epileptikusok számára, a maga kebelében osztályt rendezni be, számítva arra, hogy a mindeneket elbíró keresztyén felebaráti szeretet, a hazai munkaerők, s a belépendő uj próba­diakonisszák, ez intézetünket támogatni fogják. In parenthesi legyen mondva, hogy az aug. 11-én megjelent cikkem óta öten ajánlkoztak a «Bethezda» részére próbanővéreknek. Adja Isten, hogy ily gyakorlati módon lássuk a protestáns belmisszió megemberkedését hazánkban 1 Láng Adolf. KÜLÖNFÉLÉK. Az utolsó évnegyed alkalmából tisztelettel kér­jük mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, liogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. * Lelkészválasztás. A tolnai egyházmegyébe kebe­lezett czeczci egyház lelkészi állomására a beadott szava­zatok túlnyomó nagv többségével Szűcs Endre szent­erzsébeti lelkész választatott meg. — A felső-szabolcsi egyházmegyébe kebelezett balsai egyház lelkészi állomá­sára a f. hó 13-án megejtett választás álkalmával öt jelölt közül egyhangúlag Veres János n.-kállói segéd­lelkész választatott meg. * Tanár választások. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése a múltkor említetten kívül (Lázár István N.-Enyedre) még következő tanárválasztásokat végzett. A zilahi főgymnasiumhoz a magyar nyelv és irodalom tanszékére Petri Mór ottani helyettes, a latin nyelvre és irodalomra Bod István szintén helyettes tanárokat; a sepsiszentgyörgyi gymnasiumhoz a történelem és latin­nyelv tanszékére Doniján Istvánt választotta meg rendes tanárokká. Prot. tanügyünknek e szép reményekre jogo­sító fiatal munkásait szívesen üdvözöljük a református s közelebbről az erdélyi ref. tanárikar díszes koszorú­jában ! * Lelkészi vizsgálatok. A'dunamelléki egyházkerü­let lelkészvizsgáló-bizottsága Szász Károly püspök úr elnöklete alatt folvó hó 15. és 16. napjain Budapesten a theol. akadémia nagy termében képesítő vizsgálatot tar­tott. A theol. tanárokon kívül jelen voltak Ballagi M., Csikay J., Konc J., Szilády Á. és Vécsei Tamás biz. tagok, kik 15-én kilenc végzett theologustól vették fel az I-ső papi vizsgálatot. Mindannyian képesíttettek, és pedig kettő szavazattöbbséggel jelesen, névszerint Pátkay Imre és Apostol Pál; kettő jól és öt kielégítő eredménynyel. A II-ik vizsgálatra 14 segédlelkész lépett, kik közül Kecskeméthy István egyhangúlag jeles, Szabó Károly és Üveges Dezső szótöbbséggel jeles, 6 jó, 2 kielégítő siker­rel állotta meg a vizsgálatot; három egy-egy tárgyból visszavettetett. A szóbeli vizsgálatokkal általában meg volt elégedve a bizottság, de az Írásbeli dolgozatok némelyeknél a várakozáson alul maradtak. Az eredmény kihirdetésekor püspök úr szívhez szóló szavakat intézett az ifjú tiszteletes atyafiakhoz. * A dunamelléki tanári gyámegyesület f. hó 16-án Budapesten a Lónyay-utcai főgymnasiumban népes rendkívüli közgyűlést tartott Csabay Imre elnöklete alatt. A közgyűlés főtárgyát a gróf Csáky-féle országos nyug­díj-intézeti tervezet iránt való magatartás képezte. A gyámegyesület, mint tudva van, áll a theologiai, jog­akadémiai, gymnasiumi és praeparandiai tanárokból, kik között nagy többségben vannak a gymnasiumi tanárok, kik az országos nyugdíj-intézetbe be fognak vétetni, ellenben a kisebbséget alkotó theologiai, jogakadémiai és praeparandiai tanárok az orsz. középiskolai nyugdíj­intézetbe, a tervezet szerint, nem fognak beléphetni. Érdekeik tehát ellentétesek s az érdek összeütközés

Next

/
Thumbnails
Contents