Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-20 / 42. szám
vetne a maga hatásköre ellen, ha kimondani méltóztatnék, hogy semmis azon cédula, mely számozva van. (Helyes!) Bartha Miklós képviselő: az egész incidensből azt látja, hogy az ilyen nyomorult kortesfogás csak azok agyában teremhetett, meg, a kik a papság erkölcsi gályarabságát visszaállítani s a papságot megbélyegezni akarják. (Igaz !). Bartha Lajos esperes: tilalkozik az esperesi kainevében, mintha az ily cédulákat fogadott volna el kiosztogatás végett. Az esperesi kar tudja és képes a saját meggvőződését érvényesíteni. (Helyes !) Zeyk József: nem hiszi, hogy volnának számozott cédulák. De ha lennének is, Bethlen G. és Bartha esperes felszólalása elég morális hatással bír, hogy ha léteztek, többé ne létezzenek. Még többek felszólalása után végre is a gyűlés ez ominosus ügy felett napi rendre tért át, s meghallgatta a püspök fennebb jelzett, folytatólagos beszédét. Ezután Dr, Kovács Ödön n.-enyedi theol. akad. igazgató szólal fel, a kinek szintén nagyszabású s rokonszenvesen fogadott beszédét egész terjedelemben külön közlendőnek tartjuk. Dr. Hegedűs István egyet, tanár, és kolozsvári algondnok, zaj és ellenmondással fogadott beszédben kijelentette, hogy a 21-es bizottság javaslatát fogadja el. A délutáni ülésen Váró Ferenc n.-enyedi gymn. igazgató a gymnasiumnak is fejlesztése érdekében figyelemmel hallgatott beszédében nem tartja célszerűnek az alapítványból akármennyi öszegnek is, bár ideiglenesen, elhozatalát; s így e tekintetben a 21-es bizottság javaslata ellen van. Utána még Benkö Lajos terjesztett elő indítványt hosszabb beszéd kiséretében. Végül, általános figyelem közt Bartha Miklós képviselő szólalt fel, a lu csaknem 11/2 óráig tartó szép szónoki beszédben foglalt állást a 21-es bizottság javaslata ellen és történeti adatokkal, idézetekkel gazdag beszédben kimutatta, hogy az egyházkerület nincs jogosítva egyes egyházak és iskolák vagyona felett rendelkezni; hogy társadalmi tekintetben a pap-képzésre Kolozsvár nem alkalmasabb Nagy-Enyednél ; hogy az áthelyezés ellen szólnak a didaktikai és paedagogiai szempontok is. Aztán részletekre szedi a 21-es bizottság tervezetét, polemizálván az előadóval és a püspök beszédével s korábbi nyilatkozataival. Leghatásosabb volt azonban a beszéd vége felé, a midőn egyik kezében a zsinati, másikban az egyházkerületi törvénykönyvet tartva, a kerületi közgyűlés hatáskörébe vindikált souverer.itás jogi elméletét döntötte halomra, s kifejtette, hogy az ily törekvés nem protestáns, főleg nem kálvini s ellenkezik a zsinatpresbyteri rendszerrel, a melynek ős-talaja maga a nép, honnan mint forrásból kell kibuzogni az egyházi élet administratiójának, s honnan mint gyökérbőí kell kinőni a vallásos egyházi • élet sok-sok águ törzsének szemben a katholicismussal, a hol minden felülről: az Isten helyettesétől, a pápától s általa a püspököktől emanálódik lefelé, minden de minden. Nekünk — végzé a szónok — nem kell episcopalismus, hanem igenis kell kálvini protestantismus (Az ellenzék hosszantartó éljenzése és tapsa követte e beszédet.). A többi szónok jogáról lemondván következtek a záró-beszédek. Ezeket megelőzőleg gróf Bethlen Géza egy közvetítő határozati javaslatot terjesztett elő, s most a zárszó jogával rövid indokolás kiséretében efogadásra ajánlta. (Mult számban közöltök. Szerk.) Utána Szász Béla igazgató-tanácsi előadó .mondott hosszabb záró-beszédet, a melyben az előtte- szólókkal, különösen Dr. Kovács Ödönnel foglalkozott, mondván neki, hogy theol. doktoratusa dacára is bizony csak a tudomány morzsái jutottak osztályrészéül; a papi alázatosságtól pedig nem a szolgai meggörnyedést, meghunyászkodást várja, hanem azt, a mi megtanítja a papot türelemre az élet igazságtalansága, a sors kedvezőtlensége, a hívek méltatlansága stb. ellenében (Igaz !); végül az egyház souverain jogára nézve megjegyzi, hogy a 21-es bizottság s illetőleg az igazgató-tanács éppen a 200 évnél régibb jogi viszonyt akarja fentartani, midőn az alapító 3-as célját (theologia, professorium és gymnasium) olykép igyekszik valósítani, hogy ha az enyedi kollégium mind a háromra képtelen : két feladatot magára vállal az egyházkerület azért, hogy Enyed a 3-ikat annál jobban teljesíthesse. Zeyk József rövid záró-beszédében kijelenti, hogy a 21-es bizottság javaslata mellett felhozott érvek őt álláspontjában meg nem ingatták, meggyőződésétől el nem tántorították : fentartja határozati javaslatát, hogy t. i. a 21-es bizottság jelentése vétessék le a napirendről. Miután a többi indítványtevők javaslataiktól elállnak, elnök a Zeyk határozati javaslatának el- vagy elnemfogadására 20-nál több tag kívánatára titkos szavazást rendel el, a melynek eredménye lőn, hogy 182 szavazatól igen-nel szavazott 75, nem-mel 104 ; semmis volt 3 szavazat. S igy a Zeyk-féle javaslat 29 többséggel elvettetett. Következett a 21-es bizottság jelentésére való nyilt szavazás ; a mellett mintegy 5 — 6 ember állott fel; s így az ellenpróba e lapok mult számában közölt Gróf Bethlen Géza-féle elvi javaslat elfogadására ütött ki, a melylyel a békesség és nyugalom is visszatért az egyházkerületbe l Az ötödik és utolsó napon megcsappant tagok részvétele mellett tárgyalta le a közgyűlés majdnem minden vita nélkül a hátralevő tárgysorozat pontjait, a melyek közül megemlítendőnek tartom a kollégiumokban év közben adandó szünidők szabályozását, mely szerint az őszi (régen szüreti), karácsonyi és húsvéti 14—14, a pünkösti 10 napból fog állani; 4 nap pedig az egyes elöljáróságok szabad rendelkezésére hagyatik. Legvégül báró Bánffy Dezső elnök visszapillantván a lefolyt vitákra, óhaját fejezte ki, hogy most már a felizgult kedélyek ismét lecsillapodnak, s az anyaszentegyház javára béke, nyugalom és vállvetett munkásság áll be. S minthogy az uj intézményt minél előbb létre kívánja hozni, annak alapjára 400 frtot tett le.*) Az elnök adományaért, valamint az egész gyűlésen tanúsított fáradságáért, bölcs vezetéséért és tapintatáért főtiszt. Szász Domokos püspök úr mondott meleg köszönetet elnök úr ő méltóságának. Sepsi-Szent-Görgy. Benke István, ev. ref. gymn. tanár. KÜLFÖLD. Az epileptikusok gyógyintézete Bielefeld mellett I J Bethel"-ben. Bár a belmisszió minden ágával való megismerkedés érdekes, de különösen érdekes az epileptikusokra fordított gondolkodás megismerése miről egyházi irodalmunk eddig még nem adott hírt. *) Ez összeghez járultak még: Lészay Ferenc 300 frt. Gr. Bethlen Géza 100 frt. Váró Ferenc (egy névtelen címmel) IOO frt. Gyarmathy Zs. 50 frt. *Dull L. 50 frt. Gyárfás D. 10 frt. Szász Domokos 400 frt.
