Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

egyház javára értékesíteni, hazánkban nem csak közművelődési, hanem első rendű egyházi érdek is. Az én jelszavam is tehát ez : önerőnkből, a míg csak lehet, önerőnkből emelkedni !*) Várady F. TÁRCA. A révkomáromi ev. ref. egyház múltja. (Folytatás). II, Dobronoki Miklós felső-dunamelléki püspök révkomáromi lelkész lesz 1608—1615-ig. Az egyház gyors emelkedése. 1611-ben már két lelkészt tartanak. Péczeli Király Imre és Kanizsai Pálfi János az iskolát főiskolai színvonalra emelik. Pázmány ferencrendüeket, Althán jezsuitákat küld a városba. Templom, temetők elvétetnek 1627. Fa templomot építenek. Lelkészek elűzetnek 1670. Száki János megégetése 1672. szept. 1. A protestánsok vallásszabadságát biztosító 1606-ki bécsi béke csak nem mindenütt űj életetet adott az egész hazában a már-már gyászba borult protestáns Síonnak. Nem lehetett ez áldás nélküli a révkomáromiakra nézve sem, sőt róluk már határozottan állíthatjuk is, hogy a város lakosságának teljes reformáltatása csak a XVII. század első felében végeztetett be, felette kedvezvén reájuk nézve az a körülmény, hogy a kegyetlen W.ilthert gróf Souches követte a várparancsnokságban ; aki nagyon felvilágosult, müveit, s türelmes gondolkodású férfiú volt. Emlékeink azt írják,1

) hogy <iőo8-ban már Dobronoki Miklós felső-dunamelléki református püspök volt a révkomáromi lelkész.* A szapi ref. egyház anyakönyvéből pedig azt olvassuk, hogy «Dobronoki Miklós 1608-ig szapi, később révkomáromi lelkész volt 1608—1615-ig*, de abból, hogy Dobronoki szapi lelkész lett volna egy szó sem igaz, mert ő ott legfeljebb csak megfordult, de soha sem prédikátoroskodott, mert mint: alább kimutatjuk, ez a tekintélyes s már aggkorú férfiú, ki közszeretetnek és bizalomnak örvendett ez év őszén is érsekújvári lelkész volt még. Elmondjuk azért itt azt, a mit róla röviden össze állíthattunk. Dobronoki Miklóst, mármint felső-dunamelléki püspököt 1603-ban a komjáthi-i prédikátorságban találjuk, a honnan lankadatlan buzgalommal igazgatta szélesen kiterjedt, virágzó kerületét még 1605 ben is, egészen addig", a míg Homonnai Bálint Bocskay hadaival az év őszén Érsek-Újvárt be nem vette, mert ekkor evvel cserélte fel Dobronoki is komjáthi-i állomását. Itt volt még 1608. szeptember 22-én is, mert innen írt levelet Kanizsai Pálfi Jánosnak, ekkor a somorjai iskola rektorának, a melyben az érsek újvári iskola vezetésére s igaz*) Közöltük e cikket gyakorlati kiegészítésül Dunamelléki és yó, elvi fejtegetéseihez. Valeat, quantum valere potest. Mi is jobb szeretnők, ha tanárainkat saját gazdájuk, az egyház, emelné ki tűrhetetlen helyzetükből; de ehhez mo>t még kevesebb a reményünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Az államsegélyes világ anyagi előnyei, a középiskolai ügynek Európa szerte tapasztalható erős állami nisusa, a mindinkább ránk nehezedő szegénység az iskolapolitikában is feltartóztathatlanul az opportunismus felé tereli az elméket. Országosan meglankadt az iskoláért való áldozati készség. Es a tanárokon mégis segíteni kell, jam proximus ardet Ucalegon, Szerk. *) Lampe-Fmber Fái: História ecclesiae reformata etc. Utrecht 1728. 568. 1. Tóth Ferenc: Magyar- és erdélyországi prot. ekkl. hist. Komárom, 1808. 56, 281. 1. gatására hívja meg, 2

) de magának már ekkor a révkomáromi prédikátorságra volt kilátása,3

) s még azon év őszén el is nyerte azt, s attól fogva itt működött egész haláláig 1615-ig. Hadd álljon itt Asztalos András nagyszombati polgárnak Szenczi Molnár Alberthez küldött leveléből egy kis részlet, mely Révkomáromra vonatkozik. 1609. február 10-éről írja: <Most Isten által minden fő helyeken, szabad királyi városokban, végvárakban : szabad a religió; Sopronban, Pozsonyban, Komáromban, Újvárban, Somorján, Séllyén vagyon prédikátor. A jezsuitákat be sem bocsátják az országba. Sok helyeken, hol a háború előtt be sem mert menni az evangélikus prédikátor, most immár a pápistákat be sem bocsátják, mint Komáromban, Újvárban, Somorjában, Séllyén, mely ugyan a jezsuitáké vala, és több falukon is. A psalterium igen szép, a melynek a nótáit kitalálják mind itt nálunk, mind Komáromban, Újvárban igen élünk vele az ekklézsiában.*4

) A már korára nézve agg, de apostoli buzgalmú férfiúnak, Dobronoki Miklós felső-dunamelléki püspöknek Révkomáromba való menetelével csakhamar virágzásnak indult a református egyház, melyet eléggé bizonyít az, hogy két rendes papot tartott u. m. Dobronokit és Pölöskey Istvánt. De ezen felül egy igen szép és nemes vonást is látunk a virágzásnak indult révkomáromi református egyház buzgó tagjainak azon áldozatkészségében, hogy a már három évig köztük tanítóskodott iskolarektorukat, a derék költőt s egyházi ének szerzőt Péczeli Király Imrét 1609-ben a heidelbergi egyetemre küldötték, hogy ott a híres református hittudóst Pareust hallgassa Az az iskola, melyben ekkor Péczeli Király Imre tanított Révkomáromban, a mii közép iskola hat alsó osztályának már megfelel. Nem tudunk ugyan ennek igazolásául ama korból fennmaradt leckerenddel szolgálni, de eléggé bizonyít állitásunk mellett az, hogy ezen iskolából fejlődött ki csakhamár a felső-dunamelléki egyházkerület főiskolája, mert az 1619. évi szeptember elsőjén tartott magyar soóki rész-zsinat már azt rendeli, hogy «a révkomáromi iskolában logika, theologia és pedig a vitás kérdések nyilvános vitatásával együtt; továbbá rhetorika, szónoklati gyakorlatok kíséretében taníttassanak,® 5

J melyből anynyit mindenesetre következtethetünk, hogy már ekkor középisko'ája volt. A tanulmányai növelése végett külföldi akadémiakra ment Péczeli Király Imre mivel nem jött haza egy év alatt; a révkomáromiak pedig nem akarták azt, hogy szép virágzásnak indult iskolájuk tovább is tudós és kegyes igazgató nélkül szűkölködjék: azon voltak, hogy a somorjai iskola hírneves rektorát Kanizsai Palfi Jánost nyerhessék meg ezen állomásra. El is kezdődtek a levél váltások. Súri Mihály komjáthi-i lelkész, Kanizsainak kortársa és barátja ír néki először, az érsek-újvári prédikátor Czene Péter jókivánatához a magáét is hozzá adván, a révkomáromiak meghívásának elfogadását ajánlja néki, mely dolog úgy jő — úgymond tiszteletes Czene Péter uram is — mintha isteni rendelés volna; a melyhez ő a maga részéről csak azt az egyet teszi még, hogy legyen ura e megtisztelő szerencsének és válaszszon úgy, a mint jobbnak látszik.0

) 2) Fabó András: Codex Diplomaticus. Pest, 1869. I. 43. 1. 3) Ipolyi Arnold ; Veresmarti Mihály élete és munkái. Budapest, 1875. évben. 4) Szenczi Molnár Albert egyház- és irodalom-történeti nevezetességű levelezéseinek Albuma a M. Tud. Akadémia könyvt. 5) liévész Imre: «Figyelmező» 1870. évf. 614. 1. 6) Súri Mihály levele kelt Komjáthiban, 1611. január 4. Fabó Codex Dijplom. 47. 1.