Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

Harminckettedik évfolyam. 39. SZ. Budapest, 1889, szeptember 29, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: 'III. ker, Szentkirályi-utca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A Kolozsvárra tervezett theologicum és paedagogium. Szőts Farkas. — Iskolaügy. Az országos közoktatási tanács reformja. — Tárca. A révkomáromi ev. ref. egyház múltja. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Révész Bálint : Egyházszertartási beszédek. Ktnessey Béla. — Belföld. A bányai ev. egyházkerület közgyűlése, s. s. — A tiszáuinneni egyházkerület közgyűlése. Mészáros József. — A dunántúli egyházkerület közgyűlése Léván. Sz. — A pesti egyházmegye közgyűlése. Vörös Károly. — A beregi egyházmegye közgyűlése. Sütő Kálmán — Külföld. Egyházi és irodalmi szemle. — Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. A Kolozsvárra tervezett theologicum és paedagogium. Erdélyi egyházkerületünk mult évi közgyűlése egy 21 tagból álló bizottságot küldött ki, hogy készítsen tervezetet egy Kolozsvárit felállítandó papnevelő- és tanárképző-intézetre. A2i-es bizottság megtartotta ülését, elfogadta a tervet és kimondotta hátározatát, melyszerint az egyházkerületnek ajánlani fogja, hogy Kolozsvárit az egyetemmel kapcsolatban rövid idő alatt egyházkerületi theologia akadémia állíttassék föl s egyszersmind azt is, hogy a kolozsvári állami tanárképezde reform, vallású tanulóinak egyházias nevelése és gyakorlati kiképzése végett a theol. akadémián egy internatussal és convictussal fölszerelt paedagogium rendeztessék be a kolozsvári ref. collegiummal összefüggésben. Ez uj intézmény elvi oldalához kívánok röviden néhány megjegyzést fűzni. A Királyhágón inneni olvasó kedveért előre bocsátom, hogy Erdélyben az utolsó 40 év lefolyása alatt több izben fölmerült a theol. intézetnek Kolozsvárra való áthelyezése. 1848 előtt Erdélyben a reformátusoknak mind a négy főiskolája (N.-Enyed, Kolozsvár, M-Vásárhely és Sz.-Udvarhely) mellett papnövelde állott fenn egy-egy theologiai tanárral, Enyeden néhány évig kettővel. A theologiai tanszékeknek összpontosítását azonban már 1847-ben 223. sz. a. elhatározta a főeonsistorium, csak a székhely eldöntése maradt függőben, hogy Enyeden vagy Kolozsvárott állíttassék-e föl a papnövelde ? 1854-ben a Zilahon tartott közzsinat az oláhok garázdálkodása miatt még romjaiban hevert N.-Enyed mellőzésével Kolozsvár mellett nyilatkozott, de oly feltétel alatt, hogy az intézet költségeit az enyedi főiskolai alapok hordozzák, hogy az intézet nem a kolozsvári, hanem az enyedi főiskola hatósága alatt álljon, Enyed címét és pecsétét használja, szóval hogy csak ideiglenesen szállásoljon Kolozsvártt, míg az enyedi főiskola romjaiból felépül. A theol. intézet 1854-ben Kolozsvártt tényleg meg is nyittatott, minek következtében a theologia tanítása Székely-Udvarhelytt és Maros-Vásárhelyit végleg megszűnt. De Enyed a mint nagy romlását kiheverte, mindjárt visszakérte és 12 évi távol lét után 1862-ben valósággal visszakapta papnöveldéjét s egész 1874-ig b kességgel bírta is. Ekkor azonban Szász Domokos akkori egyházkerületi főjegyző kezdeményezéséből ismét fölmerült .a Kolozsvárra való áthelyezés eszméje, de az egyházkerületi gyűlés heves küzdelem után azt határozta, hogy Kolozsvártt uj theologiai intézet állítható fel, de a nagy-enyedi intézet sérelme nélkül, s e határozat következtében tényleg meg is kezdetett a kolozsvári theologiai intézetre az alap-gyűjtés, bár nem nagy sikerrel. Most a mult évi egyházkerületi gyűlés a régi eszme elejtett fonalát ismét felvéve, bízottságot küldött ki a Kolozsvártt létesítendő theol. akadémia tervezetének elkészítésére, és a bizottság — mint Kolozsvárról irják — a tervezetet elkészítette s egy uj és fontos vonással, nevezetesen a ref. paedagogium eszméjével kibővítve ajánlja megvalósításra az egyházkerületi közgyűlésnek. A tervezet részletei nem jutván még nyilvánosságra, nem tudható még, hogy a kolozsvári theol. akadémia mily viszonyba helyezkedik a meglevő nagy-enyedihez; az sem ismeretes, hogy oldja meg a kérdés egyházjogi, vagyonjogi és személyi oldalait, melyek okvetlenül felmerülnek, ha az enyedi theol. akadémia áthelyezéséről van szó. Ezért a kérdés ezen ágához — a theologia át- vagy át-nem-költöztetéséhez — nem is aka-78