Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Lelki vigasz. Protestáns családi énekes-könyv. Irta Kádár Imre ev. ref. tanító. Karczag. SzöJi S. kiadása MDCCCLXXXIX. (Ára ?) 16-rét 312 lap. Gyakran elgondolkoztam én a felett, vájjon a mai korban mit adhatnánk magyar prot. népünk kezébe a: „Szentek hegedűje„Sárga liliom„Lelki jó ihlet-tétel „Csendes muzsika" stb. helyett, a melyek — bár minden soruk mély vallásos buzgóságot lehel; de mégis — régi eledtlek már a mai lelkek számára! Vagy ezeket kellene — gondolám — korszerű alakba öltöztetni, vagy a régi jó ,,Balassa és Rimái-féle ,,Istenes énekek"-tX. valamely tehetséges ifjú poétával átiratván, halottaikból feltámasztani. Kerestem a hangot, itt-ott megzendült egy-egy! míg nem a mult tavaszon Kádár Imre karcagi reform, tanító egy kötetben 142 éneket küldött hozzám, kérvén felőlük véleményemet mert — úgymond — ő ez énekeket a magyar prot. nép kezébe akarja adni! Figyelmes átvizsgálás után ezt irtam az énekek homlokára : „Ezen vallásos érzelem szülte énekeket minden énekelni szerető magyar ref. embernek tiszta szivemből ajánlom." Ugyan ezt akarom tenni most is, midőn a megjelent díszes könyvet e b. lapok hasábjain csak röviden bemutatom : Mi akar e könyv lenni ? maga a cím megmondja, ujult alakban, mert kevesebb buzgósággal s vallásos ihlettel, az elszámlált régi kedves könyvek nyomába lépve a vallásosság, Istenbe való bizalom szent érzését akarja terjeszteni és ápolni az egyszerű nép keblében, a mely még szeret oda haza családja körében, vagy ott kin a tanyán magános óráiban énekelni! Hallottuk e hangokat már pár év óta a ,, Téli Ujság"-ban, „Budapest"-ben, láttuk hogy szerző lelkületét mély vallásos érzelem foglalja el, mely egyszerű bár, de igaz és őszinte hangokon ömledezik énekeiben! beszélvén a világ legszebb nyelvén, melyet bibliai nyelv nek hivnak, ime: Jöjjetek én hozzám mindnyájan Kik megfáradtatok! Megnyugosztlak titeket nyájam Kik terhelve vagytok 1 Szűkölködők, lelki szegények, Készen vár vacsorám, Bűnbánattal ékes emberek Jöjjetek én hozzám ! A LXV. Zs. ragyogó dallamán ilyen szavakkal hívja Kádár az embereket az Űr asztalához, im a hyninusi hang, s a bibliai nyelv. A hazáért, királyért énekelvén, e szókra adja a magyar ember szájába: (138. Zsolt, nót.) Nemzetiség, jog szabadság Honszeretet édes gyermeki, Szép hazánk a bölcső, Árpád Hős szelleme büszkén rengeti. .. *Magyarország nem volt de lesz* A szent jóslat végre beválik Teljesüljön ! óhajom ez, Munkáilom is végső órámig ! ím a hazaszeretet őszinte hamisítatlan hangja! Vannak benne : reggeli, esteli, pornisentziáló Urvacsorai, ünnepi és más alkalomszerű vegyes énekek, többekhez bibliai textus is van véve s mintegy feldolgozva énekül! Lehetne ugyan több oldalról (különösen verselési és dallam megválasztási szempontból) kifogást tenni Kádár énekei ellen; de én eiső látáskor se teszem; láttam hogy tiszta szívből fakadtak, hadd menjen hat így a maguk egyszerű eredetiségében be, a magyar nép szívébe, én hiszem hogv be fognak menni! Ismétlem az őszinte ajánlást, s tisztelettel kérem t. lelkésztársaimat e könyv terjesztésére, bizony mondom ezzel jó magot vetnek! Gyoma, 1889. julius 22. Kálmán Farkas. BELFÖLD. Hát csakugyan „kákán" keressük a csomót? (Viszonválaszul főt. Vátyi Lajos úrnak e lap 25-ik számában hozzám intézett válaszáia.) (Folytatás és vége.) A nevezett traktus, eme delegationalis ügyeket, 1889. évi február 14-én Tatában tartott közgyűlésében intézte el; és pedig jegyzőkönyvi 12-ik szám alatt elővette «a polgárdi-i ref. egyház presbytere ügyét, mint a kinek lemondása és lemondásuk folytán való megbírságoltatása lett közvetlen okozója, a viszály elmérgesedésének és a ref. egyház kebeléből ezen 8 tag kilépésének)) ; s a jegyzőkönyv körülményesen előadván a tényállást s elmondván, hogy a 8 presbyterre miként szabatott ki a polgárdi-i presbyterium által az 1888. évi április 21-én 40 — 40 frt felmentvényi díj, miként lett e határozat megfellebbezve, ennek dacára idő előtt való végrehajtása megkísérelve, a „tényállás" előadását így végzi: «A lemondott presbyterek fellebbezését, midőn a végrehajtási eljárás már-már befejezéséhez közel járt, 1888. évi junius 14.-én tárgyalta a mezőföldi egyházmegye és reá ezen rövid végzést hozta hogy : „a polgárdi-i presbyterium marasztaló határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Ezen végzés felülvizsgálata nem tartozik a jelen gyűlés hatáskörébe. Megjegyzem, hogy a mezőföldi egyházmegye által hozott ezen másodfokú végzés megfelebbezve senki által sem lett, tehát jogerőre emelkedett; ezek folytán azt vélné az ember, hogy miután a tatai egyházmegye kinyilatkoztatta, miszerint e végzés felülvizsgálta, az ő hatáskörébe nem tartozik, és miután egy másodfokon is elintézett ügyben már nem többé az első, hanem a másodfokú végzés érvényes és áll fenn: azt fogja mondani, hogy ennek elintézésére illetéktelen. E helyett azonban ekként folytatja a jegyzőkönyv «Ezeknek előrebocsátása után az egyházmegyei közgyűlés, a következő végzést hozta : a) a polgárdi-i ret. egyház presbyteriumának 1888-ik évi ápril hó 21-kén hozott azon végzése, melylyel 8 lemondott presbyter, egyenkint 40—40 frt bírságban marasztaltalik el, feloldatik és hatályon kívül helyeztetik." Azután a végrehajtási eljárást megsemmisíti, az illetőknek a 40—40 frtot 48 óra alatt visszadni rendeli, a felebbézést csak birtokon kívül engedvén meg. És ez a végzés, a mező földi egyházmegyében, ennek ellenkező tartalmú, a tatai egyházmegye által semmiképen meg nem semmisíthetett végzése ellenében, végrehajtatott a nélkül, hogy erről a mezőföldi egyházmegye hivatalos tudomással, mai napig bírna. No már, ha egy ilyen delegatió mindenre felhatal, mazva érezheti magát, mert valamint kiküldetése nem