Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

történeti egyesület április 24—25. napján tartotta II—ik egyetemes közgyűlését porosz Siléziának Görlitz nevü városában. A berlini Prot. K. Z. eredeti tudósítása szerint az ünnepi szónoklatot Rietschel lipcsei lelkész tartotta, melynek 118. Zs. 17. versen alapuló felosztása Lutherrel, a keresztyénnel magasztalja Istennek figyelmét, Lutherrel a reformátorral pedig erősíti magát az egyleti tevékenységre. A közgyűlést Köstlin halle-wittenbergi egyetemi theol. tanár, mint nevezett egyletnek fáradhatatlan elnöke nyitotta meg, mire Kaweran tanár, ugyancsak széles prot. körökben ismeretes luther. tudós, a reformáció történetét ápoló és fejlesztő egyesületnek feladata és művéről értekezett. Reméljük, hogy Kaweran programmbeszéde nyomtatásban is megjelen. Drews lelkész a meisseni, siléziai és felső-lausitzi cseh testvér protestánsokról érkezett, mely értekezés annyival is inkább becsesnek mondható, mivel a csendes hithősiességnek előadását eredeti forrásokból merítette. Az egyesület mult évi jövedelme 19,733 márkot tesz, s a mult évi jövedelemmel szemben 260 márknyi apadást, de az előbbi évekkel viszonyban 900 márknyni jövedelmet mutat. Alig szükséges kiemelnünk, hogy nevezett egyesület a történeti igazság és hűség felderítésével fontos, szinte megbecsülhetlen szolgálatokat tesz a német portestantismusnak, s közelebbről a prot. történetírásnak. Mi is élénk figyelemmel kisérjük a derék egyesület működését! 4. Luther mint paedagogus, A Mann Fr. által szerkesztett „paedagogiai klasszikusok könyvtára" című vállalat legközelebb megjelent 28. kötetében Keferstein hamburgi semináriumi főtanító Luthert mint pádagogust méltatja, mire az anyagot paedagogiai irataiból vagy műveiben elszórtan található nyilatkozataiból merítette. A Luther-jubileumi év által teremtett Luther-irodalomnak, a reformáció története behatóbb ismeretének s a romanismus Janssen-féle ferdítéseinek köszönhetjük, hogy Luthert nemcsak mint reformátort, bibliafordítót, kátéiról, a német erőteljes próza megteremtőjét, hanem sokoldalú történeti jelentőségét méltatva, mint pádagogust is ismerjük, a mint különben is az egyházzal s a theologiával annyira rokon a paedagogika s az iskola tere, lévén «az iskola az egyháznak veteményes kertje.» Thoma a berlini Prot. K. Z. 18. számában birálatilag ismerteti Keferstein paedag. irónak nevezett művét, ki behatóan méltatja a személyében, életében és tevékenységében mintaszerűen és klasszikusan működő Luthert, a reformátort, ki nemcsak az iskolában, hanem a családban és a népélet öszszes rétegeiben is reformált s nevelőleg hatott. Mielőtt szorosabb értelemben vett «paedagogiai jelentőségéről és álláspontjáról)) értekezne, szól ^Luthernek a családhoz s a családi életben való viszonyáról)), mint minden nevelői működésnek alapjáról, továbbá «az állam- nép- és társadalmi életről szóló eszméiről)), mint paedagogiai végcélról a nevelés eszményéről; ezzel kapcsolatban ((Luthernek a művészet és tudományhoz való viszonyáról)), s végül az ő avallásos erkölcsi álláspontjáról)), mint a nevelés irányát és célját meghatározó tényezőről. E fejtegetéseknél Keferstein nem ragaszkodik egyoldalúan Luther irataihoz, hanem méltatja a maga egész jelentőségében, személyiségében és működésében a család, egyetem, gyülekezet s a nép körében. Helyesen jegyzi meg Thoma, hogy Luther nem volt ex professo paedagogus, hogy az ő álláspontja első sorban egyházi, vallási és theologiai, a mire mindent vonatkoztatott, ép azért összefüggő paedagogikát sem nem irt, sem az ő műveiből paedagogiai „rendszer" föl nem állítható. Luther reformátori érdemeit az iskola s a tanítás terén behatóan méltatja Müller J. berlini tanár Luther-jubileumi programmértekezésében, továbbá Schmidt «A paedagogika történetea című művének i. v. kötetében és Fabnczy János «A reformátió paedagogiai jelentősége)) című e lap olvasói előtt is ismeretes derék tanulmányában. 5. Irodalmi szemle. Á Köstlin és Kautzsch hallewittenbergi egyetemi theol. tanárok által szerkesztett „Theol, Studien und Kritikai" jelen folyamának 2-ik füzete következő érdekes tartalommal jelent meg: Az „értekezésekC

f

sorában Usteri zürichi tanár jeles exegetikai, biblica-theologiai s történetkritikai vizsgálódásokat hoz Jakab levelének hite, cselekedetei és megigazulása fogalmairól. A 2. értekezésben Köppel új-szövetségi alapon az apostolság eredetének kérdésével foglalkozik, végüla 3-ban Zimmer königsburgí tanár «Egy pillantás az Itala fejlődési történetébea cím alatt értekezik, s arra az eredményre jut, hogy a régi latin bibliafordításnak Hieronymus előtti töredékei egy fordításra mennek vissza, hogy annak legrégibb alakja Tertullian és Ciprian idézetéből megismerhető, míg a későbbi alakot, a Hieronymus előtti Vulgatát Ambrosiaster és Victorin kommentáraiban bírjuk teljesen. Augustinus bibliája, az Itala más későbbi revíziónak veendő. A „(

gondolatok és megjegyzések" rovatában Luther életéhez eddigelé ismeretlen «adalékokata nyújt Tschackert, volt hallei, jelenleg königsbergi egyet, theol. tanár. Az 1. sz. a. azzal a kérdéssel foglalkozik, miért irt Luther éptn 95 tételt P s kimutatja, hogy Luther azoknak megírásánál Albrecht mainci érseknek 94 fejezetet magában foglaló «instructiójáraa volt folytonos tekintettel, a melyre Tetzel és társai annyit hivatkoztak, mi mellett az is bizonyít, hogy az eredeti nyomtatvány szélén 2 — 94 szám külön ki is van téve, s csak egygyel pótolta meg e számot. Eszerint tehát Albrecht instructiója a bűnbocsánat feletti vita elvi kezdetének tekintendő. A III. sz. a. Dietrich Vitusnak 1530. kelt ismeretlen levelét közli, mely érdekes adatokat tartalmaz Luther életének egyes mozzanataira, a IV. sz. a Albrecht porosz hercegnek 1537-ben s az V. sz. alatt Dorottya mansfeldi grófnőnek 1543-ban kelt s Lutherhez intézett eddigelé teljesen ismeretlen levelét közli, mely érdekes egyháztörténeti ereklyéket maga Tschackert találta meg a königsbergi városi levéltárban. Bárcsak a mi levéltáraink is mielőbb megnyílnának a hazai prot. történetírás előtt! A „recenziók" rovatában Kautzsch tanár Delitzschnek a Gensishez írt új kommentárát, Cremer tanár pedig Witte «Tholuck életrajzaa cimű művét ismerteti. — A Basstrmann és Ehlers által szerkesztett «Zeitschrift für prakt. Theol.a 2. füzetében Schulze «a katechetikai módszer fejlesztéséről)) Seyerlen tanár pedig «az úrvacsoráróla értekezik. A „recensük" rovarában Bassermann Köstlin «A keresztyén istenitisztelet történetea, Seyerlen Frantz «Az egyházjog kézikönyvea stb. című művét ismerteti. Harnack berlini és Schürer giesseni tanár «Theol. Literaturzeitunga 7—10. száma a theologiai tudomány összes ágainak legújabb irodalmát ismerteti, mely lap nélkülözhetetlen segédeszköz a theol. encyklopádiai ismeretek gyarapításához és fejlesztéséhez. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adományok. Király ő felsége az apáczai evang. hitközségnek temploma helyreállítására 200, a balsai ref. egyháznak iskolaépítésre 100, a felső-alsógelléri és bogyai egyesített reform, hitközségnek iskolaépítésre roo, a módost ref. egyházközségnek iskolaépítésre szintén 100 frtot adományozott, magán-pénztárából.