Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

lozás, az egész tanévre élvezik a lakás és fizetés egy részét, s ez idő alatt ideiglenes tanító alkalmazandó az elhunyt helyetteséül, kinek a körülményekhez képest mél­tányos fizetését és lakását az esperes határozza meg, úgy hogy a tanítói jövedelemnek egy része, az özvegy és árvák javára maradjon. (Zsin, közn. és közokt. szerv. 25. §.) 31. §. Ha az egyházközség elmulasztaná a szüksé­gessé vált tanítói állomásokat betölteni, vagy a betöltést halogatná : az esperes nevez ki oda szükség szerint segéd-, vagy ideiglenes tanítót, valamint időközben rendkívüli megtiresedések esetén is; ha szükséges, ő intézkedik. Rendes tanító halála esetén, az esperes rendeletére az egyházmegyében bármely segédtanító köteles elfogadni az elhunyt helyetteseid való alkalmazást, de ekkor java­dalmazása nem lehet kevesebb, mint volt segédtanítói állomásán. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 53. §.) 32. §. A tanítók fizetését az egyházközség anyagi erejéhez, a tanító teendőihez és a helybeli életviszonyok költséges voltához mérten a presbyterium állapítja meg az iskolaszék javaslatára, az egyházmegye jóváhagyása és az egyházkerület megerősítésével. E fizetés azonban az ezentúl betöltendő állomásokon nem lehet keve­sebb mint: a) Rendes tanítóknak legalább 400 frt, vagy azzal felérő természetbeli járadék, alkalmas lakás, legalább 1/i holdnyi kerttel együtt, vagy ezek helyett IOO frt évi átalány. Ha eddigi fizetésük magasabb volna, az lejebb semmi esetre sem szállítható; a kevesebb pedig az emlí­tett összeg értékéig kiegészítendő ; nem érintetvén az egyes egyházmegyék által megállapított magasabb fize­tési minimumok. Ha a tanító orgonista, vagy kántor is, megszabott fizetésen feliil illetik az orgonistái, vagy kántori és teme­tési díjak is. b) A segédtanító fizetése alkalmas lakáson és fűtésen kívül, ha élelmezést kap, legalább 100 frt, élelmezés nél­kül legalább 200 frt, vagy ezt 11 összegnek megfelelő termesztvény, nem érintetvén itt sem az egyes egyház­megyék által megálapított magasabb fizetési minimumok. A termesztmények pénzre értékelése az egyház­megyei hatóság által 5 évről 5 évre, történik. c) Az ismétlő iskolások tanításáért a tanítókat, az adott tanórák számához mérten, külön fizetés illeti, melyet a presbyterium (illetőleg a község, ha az ismétlő isk. községi) állapít meg és az esperes erősít meg. (1880-iki dunamelléki egyhker. népisk. rendtartás 11. 12. 18. §§-ai.) 33. §. Mindennemű fizetést nem maguk szednek be a tanítók a néptől, hanem az egyháztanács, a gondnok vagy pénztárnok által szedeti be évnegyedenként, illetőleg havonként, s lehetőleg előre, ha ugyan a fizetés teljesí­tésének idejéről a tanítói díjlevélben másképen nincsen intézkedve. (Dunamelléki egyhker. népisk. rendtart. 23. §.) 34 §. Mindenféle tanítói díjlevél az esperes által hitelesítve, megerősítve és aláírva adandó ki. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 56. §. 35. §. A tanítók nyugdíjazásáról, özvegyeik és árváik gyámolításáról, az orsz. törvény évtelmében kötelesek az iskola fentartók gondoskodni. (Zsin. közn. közokt. szerv. 57. §.) 36. §. A hol az egyházközség anyagi körülményei miatt, külön tanítói állás nem tartható fenn, ott az elemi iskolai tanítás a lelkészre is ruházható. Az ily lelkész, bár az iskolában ugyanazon teendői és kötelességei vannak, mint a rendes tanítónak, állására nézve lelkésznek tekin­tendő. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 59. §.) III. Fejezet. Ev. ref. népiskoláink alsóbb hatóságai. 37. §. Egyházközségeink által fenntartott népisko­lák igazgatása első fokon a presbyteriumot s az ez által választott iskolaszéket, másodfokon az egyházmegyét, harmadfokon az egyházkerületet és legfelső fokon az egyetemes konventet illeti. Ezek az ev. ref. népiskola hatóságai. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 60. §.) A) A presbyterium szervezete. 38. §. A presbyterium elnöke s tagjai. Elnöke: a rendes vagy helyettes lelkész, és (a hol kettős elnökség van) a főgondnok. Tagjai: a) Hivatalból: a rendes vagy helyettes lelkész, illetőleg lelkészek, a gondnokok, az iskola ren­des tanítója, a hol több tanító van, ott az egyházköz­ség által fenntartott alsó és felső iskolák rendes-tanítói illetőleg tanárai együttesen oly számmal, a hány lelkész van az egyházközségben, a tanítói testület által választva. b) Választás útján az egyházközség választóképes tagjai által választott egyének. 39. §. A presbyterium teendői: I. Az egész egyházközség vallásos és erkölcsi életre gondosan felügyelni, és az egyházi fegyelmet gyakorolni. 2 őrködni az isteriitisztelet rendje és annak helye a templom felett. A keresztyén szeretet munkáit gya­korolni. 3. Egyházközségi tisztviselőket s tanítókat válasz­tani; az egyházközségi vagyonra gondosan felügyelni, s azt felelősen kezeltetni; felsőbb rendeleteket végrehajtani stb. (Lásd 1881 /2 . Zsin. egyh. törvény 28 — 34. §-át.) 4. Mint iskolai hatóságnak teendője: felvigyázni arra, hogy az iskolaköteles gyermekek oktatás nélkül ne marad­janak ; s hogy az egyházközség, iskoláiban mind a köz­oktatás, mind különösen a vallásos és erkölcsi nevelés folytonosan jó karban legyen; s az iskolák törvényes szabadsága és felekezetünk érdekei senkitől és semmi sérelmet ne szenvedjenek, s ha szenvednek, az idejében a maga úiján orvosoltassék. (188Zsin. egyh. torv. 28. §.) Ha valamely értelmetlen szüle vagy bárki más, a tanítót megtámadván az iskolában botrányt idézne elő, avagy csak a tanítást zavarná is : a presbyterium köteles az ellen, mint közhivatal megsértője ellen a megtorló intézkedéseket megtenni. Sőt ha csak az iskola-épületet szándékosan rongálná, avagy bemocskolná is valaki, köte­les a presbyterium az ellen, mint középület megsértője ellen az 1879 évi XL. tc. 86. §-ának érvényt szereztetni. B) A népiskola-szék szervezete. 5. §. A népiskolaszék a helybeli lelkésznek s hol több lelkész van, a presbyterium által erre kijelöltnek elnöklete alatt legalább 5, legfölebb 15 tagból áll. Tagja a rendes tanító is, hol több van, az igazgató, hol pedig több iskola van, az egyházmegye határozza meg, hogy mily arányban legyenek a tani'ók az iskolaszékben kép­viselve. A tanítók személyes ügyök tárgyalása alkalmával az iskolaszék ülésén jelen nem lehetnek, különben mind tanácskozási, mind szavazási joguk van. Nagyobb egyházközségekben, ha az iskolák egy­mástól való távolsága és a teendők halmazottsága igényli, egynél több iskolaszék is szervezhető. Kisebb egyházköz­ségekben a presbyterium egyszersmind az iskola-szék teendőit is végzi. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 66. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents