Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

12. §. A mindennapi iskolába 6 évig kötelesek járni a gyermekek és pedig 12-ik életévök betöltéseig. Meg­jegyeztetvén, hogy azok kik 12-ik életévöket az utolsó tanév közben töltik be, kötelesek azon tanévet bevé­gezni. Az ismétlő iskolába kötelesek 15-ik életévök betöl­téseig járni azok, kik a mindennapi iskola 6 éves tan­folyamát (vagy annak megfelelő tanfolyamot) elvégezték és nem folytatják tanulásukat valamely szakiskolában, vagy egyéb magasabb tanintézetben. Az ismétlő tanfolyam célja: a mindennapi iskolában szerzett ismereteknek és ügyességeknek megszilárdítása cs tovább képzése. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 28. §) II. Eejezet. A népiskolai tanítókról. 13. §. A tanitói pályára lépő egyének szelíd, fedd­hetetlen erkölcsi életnek legyenek. Tudományos készüítségök igazolása végett meghatározott vizsgá'atoknak vettetnek alá. ('Zsin, törv. 168. §.) 14. § Hivatalukban kötelesek kellő szorgalmat és buzgóságot tanúsítani, növendékeikkel szelíden és a neve­lés tudomány elvei szerint bánni; őket az egyh. felsőbb hatóságok által megszabott népisk. tanterv, tan- és vezérkön) vek útmutatásai szerint. oktatni. Kötelesek a népisk. hatóságoknak (lásd 188- Zsin. tórv. 170. és az alábbi §§-kat) mindenben engedelmeskedni. 15. §. A mennyiben a legtöbb egyházunkban a tanítói hivatal az énekvezérséggel össze van kötve: a tanítóktól, mint énekvezér ektöl megkívántatik, hogy az éneklésben és a hol orgona van, az orgonázásban, mind elméletileg, mind gyakorlatilag képzettek és szakavatot­tak legyenek. (1881 /2 . Zsin. törv. 172. §.) Az isteni tisz­teletek alkalmával s a temetéseknél is a közönségesen elfogadott és használatban levő énekes könyvet használ­ják ; a lelkipásztor által megjelölt, vagy meghatározott zsoltár és dicséret verseket énekeljék ; mind a köz isteni­tiszteletnél, mind a temetési szertartásoknál, a hol az éneklést vezérlik, kezdettől végig jelen legyenek (1881 /2 . Z-in. törv. 173. §) 16. §. Minthogy pedig a tanítók egyszersmind egyházi férfiak (belső emberek) s azon növendékek neve­lői s vallásbeü első oktatói, kikből a jövendőbeli egyház állani fog: megkívántatik tőlük, hogy — ha nem ének­vezérek is, a gyülekezet közistenitiszteletében részt ve­gyenek, sákramentomaival éljenek s növendékeikkel a templomban megjelenjenek és a buzgólkodásban előttük jó példaval járjanak ; hitcikkeinket, szertartásainkat, egy­házi intézményeinket és szokásainkat tiszteletben tartsák. Hogyha pedig valamely népes gyülekezetben, az isko­lának templomtól való nagy távolsága, vagy a téli hideg idő, vagy más körülmények miatt, az iskolás növen­dékek templomba járása csak időközönként, tavaszszal és nyáron, vagy városrészenként felváltva történnék, vagy gyermek-istenitiszteletek rendeztetvén, nem a felnőttek templomozásával együtt történnék: a tanítók magukat a presbyterium ide vonatkozó intézkedéseinek és minden ellentmondás nélkül alávessék. Az ily esetekben azonban a tanitó, illetőleg tanitói testület véleménye is meghall­gatandó. 17. §. A hol a tanítók egyszersmind praeoránsok (előkönyörgők) is, a templomi könyörgésnek és kathedrai tanításnak minden általuk teljesíthető részét végezni tar­toznak. Minthogy pedig kisebb gyülekezetekben nem mindig lehető káplánokat tartani és így előállhat az a szükség, hogy a lelkipásztor betegsége, hivatalbe'i meg­bízatása, halaszthatatlan útja, vagy más fontos ok miatt nem végezheti a templomi könyörgést és prédikálást: tartoznak a tanítók, az 1881 /3 -ki Zsin. törv. 99-ik §-a értelmében, a lelkipásztor által megjelölt könyvből fel­olvasni a könyörgést és az egyházi beszédet. Ugyan igy tartoznak teljesíteni az u. n. canonica horákat a kathedrai szolgálatokat is. (1887. jun. egyh. ker. 76. sz. végzés.) Ugy ezen lelkészt helyettesítő minőségükben, mint minden hivatalos teendőik végzésében igazi buzgóságot és odaadást tanúsítsanak. (i8872 -ki zsinati törv. 173. § ) 18. §. A tanítók magánéletét a mi illeti: a) A tanítók hivatásuknak teljesen megfelelő életet éljenek. b) A lelkészekkel és tanítótársaikkal testvéri egyetér­tésben éljenek; a lelkészek, igazgató népiskolai hatóságok felügyeletét, a lelkészek, igazgatók s elöljárók tanácsát és intését megfogadják, hivatalos hatáskörükhöz taitozó rendeletét teljesítsék. c) Lehetőleg családot alapítsanak. Leányok tanítója nőtlen ember csak is ideiglenesen lehet. Magán és családi életökben is vallásosság, fedhetlen erkölcs, szerénység és egyszerűség által növendékeik és a gyülekezet előtt szövét­nekként világoljanak, s azokat a tiszta erkölcsiség köve­tésére saját példájukkal maguk után vonják. d) A tanítók a politikai és községi pártküzdelmek­ben előfordulható tüntetésektől, izgatásoktól, melyek hiva­taluk irányával és tekintélyével ellenkeznek, szorosan óvakodjanak. Vármegyei, városi, községi s esküdtszéki tagok és egyh. képviselők lehetnek; de a tanítóság mellett semmi más hivatalt nem viselhetnek. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 58- §•) e) Öltözködésükben is a társadalmi illem követelmé­nyeinek megfeleljenek ; magán forgolódásukban s házuk­nál is legyenek mindig egyszerüleg, de tisztességesen öltözködve. Templomban, temetéseknél, a'<ár kathedrában mint könyörgök és igehirdetők, akár mint énekvezérek a karzaton s az éneklők élén működnek, akár csak mint az istenitiszteletben részt vevők jelennek meg, fekete, vagy legalább teljesen sötétes ruházatot, fekete nyak­kendőt és kalapot (süveget) viseljenek. Ilyen tisztes öltö­zetben jelenjenek meg gyűlésekben és minden ünnepé­lyes alkalommal is. 19. §. Népiskolai tanitói hivatalra (az 1868: XXXVIII. t. c. 102. §-a értelmében) oly egyének alkal­maztatnak, a kik valamely nyilvános tanító képezdében a tanfolyamot elvégezték, a köteles vizsgálatokat akár saját egyházker. tanítóképesítő bizottságunk előtt Nagy-Kőrösön, akár az állami táti. képezdék előtt) letevén, a tanítói hivatalra képesítő tanítói oklevelet nyeltek. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 42. §.) Minthogy pedig e szerint is az állami tanítóképez­dék e'őtt nyert tanítói oklevél egyházunkban is érvény­nyel bir (s viszont): egyházkerületünk a saját területünkön levő állami tanító- és tanítónő-képezdékhez biztosokat küld, a kik a tanító-képesítő vizsgálat alkalmával, az állami tan.-képezdében tanult református növendékeket a vallás­tudományokból és azok tanítási módszeréből, ideértve az egyházi éneklést is, egyh. kerületünk nevében képe­sítsék. 20. §. A kik nem saját tanítóképesítő bizottsága­inktól, vagy erre jogosított más nyilvános intézettől (egyh. kerületünk befolyása nélkül) nyertek tanítói okle­velet : kötelesek az egyházi énekekből, vallástudományok­ból és ezek módszeréből egyh. kerületi tanítóképesítő bizottságunk előtt pótvizsgát tenni. (Zsin. köznév, és köz­okt. szerv. 43. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents