Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-07 / 27. szám
Harminckettedik évfolyam, 27. sz. Budapest, 1889. julius 7. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII, ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III, em, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Kisdednevelési kiállítás. György Aladár. — Az országos prot. árvaház köréből. Dr Liedemann Károly. — Iskolaügy. A dunamelléki egyházkerületben elemi népiskolák szervezeti, igazgatási, rendtartási és fegyelmi szabály-javaslata. A nagykőrösi praepar. lanárikar. — Könyvismertetés. Gulyás Benő: Egyházi beszédek. Kenessey Béla. — Belföld. Püspöki látogatás a tolnai egyházmegyében. P. — A marosi egyházmegyéből. Tavaszy József. — Irodalom. — Különfélék. — Hivatalosközlemény. — Hirdetések. Előfizetési felhívás PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉSISKOLAI LAP 1889, évi julius-decemberi folyamára. A «Prot. Egyh. és Iskolai Lap» immár a 3 2-ik évfolyamban szolgálja kitartó buzgósággal az evangeliumi protestántismus nagy eszméit s a prot. egyház és iskola érdekeit. Aktuális tárgyú vezércikkekben és tanulmányokban igyekszik előmozdítani az egyházi és iskolai élet fejlesztését ; válogatott tárca-közleményekben és könyvbírálatokban nyújt tájékozást a hazai és fontosabb külföldi egyház-irodalmi termékek felől; változatos belföldi tudósításokban, reflexiókban és bő hírrovatban kiséri éber figyelemmel az egyházi, iskolai és humanisztikus intézmények jelentősebb mozzanatait; gyakorlati lelkészet című rovatában irány-eszmék éá — jövőre — kiválóbb beszédek közlésével is igyekszik szolgálni a gyakorló lelkészek érdekeit; állandó szemlét ad a külföldi, különösen német egyházak életéről és irodalmáról, s a régiségekben és necrologban az egyháztörténelemnek kiván némi szolgálatot tenni. E változatos és gazdag tartalom előállításában a dolgozó társak egész kis serege — jeles veteránok és fiatal tehetségek — buzgolkodik, kiknek szellemi támogatását jövőre is tisztelettel kérem ; de bizalommal kérem olvasóinkat is, hogy anyagi és erkölcsi támogatásuk lehető fokozásával e Lap emelésére irányzott jóakaratú törekvésemet erősíteni és minél sikeresebbé tenni szíveskedjenek. Előfizetési ár félévre 4 frt 50 kr, minek lehető gvors beküldését (Budapest, Szentkirályiutca 39.) tisztelettel kérem. Szőts Farkas, felelős szerkesztő és laptulajdonos. Kisdednevelési kiállítás, Szakszerű kiállítások aránylag ritkák Magyarországon és azok is nagyobbrészt az állattenyésztés s kertészet egyes ágait karolják fel. Pedig — hogy többet ne említsünk — az országos nőiparkiállítás, az ötvös műkiállítás s a könyvkiállítás társadalmilag és tudományos téren jelentékeny nyomokat hagytak maguk után. — De kétségtelen, hogy az ily szakszerű kiállítások rendezése nagyobb munkát is igényel, mint a már megszokott mezőgazdasági s iparkiállítások. Annál érdekesebb jelenség, hogy az idén hazánkban kisdednevelési kiállítás lesz, a mi még eddig a külföldön sem volt. A még iskolássá nem nőtt babák életét, az emberi lény bimbóhasadásának titkait, a fesledő bimbó éltető elemeit s zord ellenségeit tünteti fel ez a kiállítás, melynek célja még melegebbé tenni a babák szeretetét s megtanítani a népek ezreit is arra, a mit egy korán elhervadt iijú nemrég így fejezett ki : minden nemzet vagyonában a legnagyobb az emberi élet. Ezen szép célú szakkiállítást a magyar tanítónők által alapított Mária Dorottya egyesület kezdeményezte, anyák és orvosok sereglettek hozzájuk, hogy azt minél fényesebben valósítsák meg. Két nagyon ismert szomorú tény az, mely a kisded nevelési kiállítás létjogosultságát feltétlenül igazolja. Egész Európában Magyarországon születik a legtöbb gyermek, de ugyanitt hal el a legtöbb kisded is, az összes kisdedek fele öt éves kora előtt sírhant alá kerül. Egész Európában keresni keli nagyon egy oly fajt, melyet a természet annyi testi és szellemi áldással halmozott volna el, mint a magyart, és nyugot felé alig van nemzet, hol a vagyonosság s a társadalmi viszonyok oly középszerű ponton állanának, mint 54