Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

Harminckettedik évfolyam, 27. sz. Budapest, 1889. julius 7. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII, ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III, em, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Kisdednevelési kiállítás. György Aladár. — Az országos prot. árvaház köréből. Dr Liedemann Károly. — Iskolaügy. A dunamelléki egyházkerületben elemi népiskolák szervezeti, igazgatási, rendtartási és fegyelmi szabály-javaslata. A nagykőrösi praepar. lanárikar. — Könyvismertetés. Gulyás Benő: Egyházi beszédek. Kenessey Béla. — Belföld. Püspöki látogatás a tolnai egyházmegyében. P. — A marosi egyházmegyéből. Tavaszy József. — Irodalom. — Különfélék. — Hivatalosközlemény. — Hirdetések. Előfizetési felhívás PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉSISKOLAI LAP 1889, évi julius-decemberi folyamára. A «Prot. Egyh. és Iskolai Lap» immár a 3 2-ik évfolyamban szolgálja kitartó buzgósággal az evangeliumi protestántismus nagy eszméit s a prot. egyház és iskola érdekeit. Aktuális tárgyú vezércikkekben és tanulmányokban igyekszik előmozdítani az egyházi és iskolai élet fejleszté­sét ; válogatott tárca-közleményekben és könyv­bírálatokban nyújt tájékozást a hazai és fon­tosabb külföldi egyház-irodalmi termékek felől; változatos belföldi tudósításokban, reflexiókban és bő hírrovatban kiséri éber figyelemmel az egy­házi, iskolai és humanisztikus intézmények jelen­tősebb mozzanatait; gyakorlati lelkészet című rovatában irány-eszmék éá — jövőre — kiválóbb beszédek közlésével is igyekszik szolgálni a gya­korló lelkészek érdekeit; állandó szemlét ad a kül­földi, különösen német egyházak életéről és iro­dalmáról, s a régiségekben és necrologban az egy­háztörténelemnek kiván némi szolgálatot tenni. E változatos és gazdag tartalom előállítá­sában a dolgozó társak egész kis serege — jeles veteránok és fiatal tehetségek — buzgolkodik, kiknek szellemi támogatását jövőre is tiszte­lettel kérem ; de bizalommal kérem olvasóinkat is, hogy anyagi és erkölcsi támogatásuk lehető fokozásával e Lap emelésére irányzott jóakaratú törekvésemet erősíteni és minél sikeresebbé tenni szíveskedjenek. Előfizetési ár félévre 4 frt 50 kr, minek lehető gvors beküldését (Budapest, Szentkirályi­utca 39.) tisztelettel kérem. Szőts Farkas, felelős szerkesztő és laptulajdonos. Kisdednevelési kiállítás, Szakszerű kiállítások aránylag ritkák Ma­gyarországon és azok is nagyobbrészt az állat­tenyésztés s kertészet egyes ágait karolják fel. Pedig — hogy többet ne említsünk — az or­szágos nőiparkiállítás, az ötvös műkiállítás s a könyvkiállítás társadalmilag és tudományos téren jelentékeny nyomokat hagytak maguk után. — De kétségtelen, hogy az ily szakszerű kiállítások rendezése nagyobb munkát is igé­nyel, mint a már megszokott mezőgazdasági s iparkiállítások. Annál érdekesebb jelenség, hogy az idén hazánkban kisdednevelési kiállítás lesz, a mi még eddig a külföldön sem volt. A még iskolássá nem nőtt babák életét, az emberi lény bimbóhasadásának titkait, a fesledő bimbó éltető elemeit s zord ellenségeit tünteti fel ez a kiál­lítás, melynek célja még melegebbé tenni a babák szeretetét s megtanítani a népek ezreit is arra, a mit egy korán elhervadt iijú nemrég így fejezett ki : minden nemzet vagyonában a legnagyobb az emberi élet. Ezen szép célú szak­kiállítást a magyar tanítónők által alapított Mária Dorottya egyesület kezdeményezte, anyák és orvosok sereglettek hozzájuk, hogy azt minél fényesebben valósítsák meg. Két nagyon ismert szomorú tény az, mely a kisded nevelési kiál­lítás létjogosultságát feltétlenül igazolja. Egész Európában Magyarországon születik a legtöbb gyermek, de ugyanitt hal el a legtöbb kisded is, az összes kisdedek fele öt éves kora előtt sírhant alá kerül. Egész Európában keresni keli nagyon egy oly fajt, melyet a természet annyi testi és szellemi áldással halmozott volna el, mint a magyart, és nyugot felé alig van nem­zet, hol a vagyonosság s a társadalmi viszo­nyok oly középszerű ponton állanának, mint 54

Next

/
Thumbnails
Contents