Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-30 / 26. szám

6. Első oktatás a magyarok történetében. Kuttner átdolgozták Suppan V. és Laukó A. Ára 30 kr. Ugyanez németül Suppan által átdolgozva. A magyarok történetének tárgyalása mellett kiterjeszkedik a világtörténelem nevezetesebb eseményeire is. Katholikus szellemben irt könyv, mely szerint Luter és Calvin „?ij vallást" hirdettek, a mely „ha befészkelte magát a lélekben, nehéz volt kiirtaniHanem az „anyaszentegyház" tagjai manapság szeretnék ugy-e bár legalább a külső dolgokban az evang. egyházak autonómiáját lemásolni! 7. Magyar alkotmánytan, irta Dr. Csiky Kálmán. Ára 24 kr. Alapos, könnyű, világos nyelvezettel A honvédelmi kötelességek a legújabb törvények szerint vannak tárgyalva, nem lehetett volna a minisztériumokról szóló szakaszt is módosítani? Az itt jelzett művek külső tekintetben díszesek s csinosak s a szerint a mint több vagy kevesebb jó tulajdonságra utaltunk, ajánljuk azokat a tanférfiak és hatóságok figyelmébe. X. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkész választás. A szatmári egyházmegyéhez tartozó atyai lelkész állomásra, Ferenczi Imre darai rendes, Adorján Zoltán porcsalmai, Elek István csengeri, Fábián Károly szatmár-németi, Sáfár Imre szatmári segédlelkészek közül általános szavazat többséggel e hó 16-án megejtett szavazás alkalmával Elek István 29 szavazata ellenében, 38 szavazattal Sáfár hnre választatott meg. Fliszszük hogy mint hív sáfár nem fogja elásni az Úrtól nyert talentumot!! — A banai egyház lelkészi állomására Sebestyén Dávid választatott meg. * A budapesti evangélikus esperesség közgyűlése f. hó 25-én délután tartotta évi közgyűlését Bachát Danit l esperes és Sárkány József esperességi felügyelő elnöklete alatt. Mindenekelőtt Bachát olvasta föl esperesi évi jelentést, melyet jóváhagytak. Ezután egy kerületi polgári leányiskola felállításáról tanácskoztak, melynek költségeit az egyes egyházak megszavazták. A" zsinat ! tartását egyhangúlag kimondták s megtartásának időpontjául az 1891-ik évet hozták javaslatba. Ez jubiláris év, mert 1791-ben keletkezett a törvénycikk, mely a protestánsok vallásszabadságát biztosította. Elhatározták továbbá, hogv a pozsonyi theologiai akadémia épületének költségeire a budapesti esperességi egyházak rro forinttal járulnak; hogy jövőre minden gimnáziumnál külön hitoktató pap tanítsa a vallást. Ezzel a gyűlés véget ért. Nyomban reá, ugyanez elnökök vezetése mellett, az esperességi gyámintézet közgyűlését tartották meg, a melyen a választások a következő eredménynyel folytak le : elnökök Sárkány József és Bachát Dániel, jegyző Henszlmann K., pénztárnok Bendl Henrik. A szabad rendelkezésre álló összegből a budai, váci és rádi egyházak nyertek segélyt. Végül a kerületi gyámintézet elnökeivé Földváry Mihály és Sárkány Sámuel, jegyzőjévé Vladár Viktor választatott meg. * Templomavatási ünnepély volt folyó hó 23-án Segesvárott, hol a magyarság nagy örvendezése közben avatták föl az új ev. ref. templomot. Dacára a felekezeti jellegnek, az ünnepélyen a város lakossága, nemzetiségi és vallási különbség nélkül vett részt. Szász Domokos erdélyi püspök 22-én délután négy órakor érkezett a városba. Az indóházban gróf Bethlen Gábor főgondnok üdvözölte őr, nagy közönség jelenlétében. Este a püspök tiszteletére fáklyásmenet volt. Az új templom csinos stílszerű épület, mely történelmi emlékű helyen, az 1849-ik évi csatasík peremén emelkedik a völgyben. A templomavatási ünnepély 23-án, vasárnap délelőtt ment végbe. Az ünnepélyen részt vettek az egyházmegyei főgondnokok és gondnokok élükön gróf Bethlen Gáborral és Gyárfás Domokossal; a városi tanács, az összes állami hivatalnokok, az Emke központi küldöttei, a tisztikar, az egyletek, testületek és társulatok képviselői, a papság felekezeti különbség nélkül. Az első padsor közepén ott ült gr. Beden G. íőispán 83 éves agg édes anyja is, a ki fia tudta nélkül egész éjjel utazott Kerlésről, hogy jelen lehessen a segesvári magyarság ünnepélyén, melynek egyik megteremtője az ő fia. Az ünnepélyt a sz.-udvarhelyi ref. kollégium énekkara nyitotta meg, azután Szász Gerő egyházkerületi főjegyző mondott egyházi beszédet, közben megint ének, azután Szász Domokos püspök mondott fölszentelő imát és áldást, melyet a «Hymnusz» követett. Majd keresztelés és urvacsora-osztás volt, mely után Szász Domokos püspök berekesztő imát és áldást mondott; a segesvári vegyeskar éneke fejezte be az ünnepélyt. Két órakor a «Csillag» dísztermében társasebéd volt, utána pedig hangverseny következett, melyet az udvarhelyi ev. ref. főiskola ifjúsági énekkarának dala nyitott meg, azután Leonhardt János, Glatz György, Meltzer Vilmos s Silbernagel Emil vonós négyest adtak elő Kovács huszárszázadosné és Vér György pedig zongorán játszottak. * Az állami középiskolai tanárok tudvalevőleg mozgalmat indítottak állásuk s fizetésök új rendezése érdekében. A tanáregylet idei vándorgyűlése alkalmával, melyet Mármaros-Szigeten tartanak meg, külön értekezlet is lesz e tárgyban. A végrehajtó-bizottság most sürgősen fölkéri az ország összes érdekelt tanárait, hogy jelenjenek meg az értekezleten mentül nagyobb számban, mert a tanácskozásnak csak így lehet súlya. Eddigelé még kevesen jelentették be részvételöket, úgy hogy ha többen nem lesznek, az értekezlet talán megtartható sem lesz. Jelentkezni dr. Brózik Károly tanárnál lehet a budai reáliskolában. * Érdekes esküvő. A fővárosban megjelenő napilapok f. hó 25-kén s 26-án, részint esti, részint reggeli számaikban, majdnem egyező szöveggel (természetesen valamely jól értesült kőnyomatos után !) közölték B. Uray Bálint és Gorove Mariska k. a. f. é. junius 25-én végbement fényes nászünnepe lefolyását. A közlemények azt mondják, hogy a nász első része a menyasszony szülőinek, Gorove János úr és neje, Lipót utczai palotájában folyt le, hol Romeiser József belvárosi róm. kath. apát-plébános úr eskette össze a fiatal párt, kik közül a vőlegény a református, a men3r

asszony a r. kath. hitet vallja. És hogy az új pár, a valláskülönbségnél fogva a vőlegény egyházának áldását is megkapja, a háztól a násznép a Kálvintéri ref. templomba jött, hol Szász K. püspök úr adta az áldást a boldog új párra. Hogy ez a dolog igy volt történendő: (a fentebb aláhúzott is kivételével mindazáltal, mert kath. áldásról szó se lehetett, a nélkül pedig a ref. áldásra nem mondhatni is-1) az igaz; de nem így történt. Főtisztelendő és nagyságos Romeiser József apát-plebánus úr, midőn a vőlegény az általa követelt törvénytelen reversalis kiállítását megtagadta, kijelenté, hogy így csak háznál s áldás nélkül (az u. nev. passiva assistentiával) fogja megesketni a jegyeseket. A vőlegény és menyaszszony, mindkettő, (valamint családjaik is) a maguk egyháza hitében buzgó és vallásos érzelemmel telve, áldás nélkül nem akarván oly fontos lépést, minő az egész életre szóló házasság megtenni : a vőlegény fölkérte Szász Károly pesti lelkész és püspök urat, hogy a háznál római katholikus