Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-28 / 17. szám

kinyerte nélkül is megkísérthető legyen. A másik állam­vizsgálat és az első szigorlat ezután is csak úgy tehető, ha az illető volt önkéntes végbizonyítványt és négy teljesen beszámítható évet mutat föl. Ha azonban valaki tanpályája első évében kezdené meg szolgálatát, az ilyent nyilt kérdésnek hagyom, váj­jon beszámíttassék-e neki megfelelő vizsgálat esetén ez év, vagy pedig kimondassék, hogy az első év okvetle­nül nyilvános rendes hallgatói minőségben töltendő. S mert a hadkötelezettség a 21-ik életévre tolatott ki, nem is valószínű, hogy a jogi pálya és az önkéntesi szolgálat kezdete együvé eshessék. Ha az önkéntesi szolgálat nem a tanpálya folyama alatt, hanem előtte, vagy utána teljesíttetik, legfeljebb az ügyvédjelölti, közigazgatási, vagy birói gyakorlati évek megrövidítése által lehetne esetleg kedvezményt nyújtani. íme, ezekben kívántuk elmondani szerény néze­tünket. A legjobb akarat vezérlett s különösen a kultura, az ifjúság érdekei voltak reánk irányadók, de megvall­juk, ezekkel harmóniában a jogakadémiák iránti tekintet is vezérlett, mert azon javaslat, melyet a budapesti egye­tem tett, s a közokt. kormány elfogadott, mondhatni kizárólag az egyetemi viszonyokat vette irányadókul s akaratlanul is súlyos csapást mérne a vidéki, különösen protestáns felekezeti akadémiákra, melyekről pedig épen most mondotta ki oly szaktekintély, mint Schwarcz Gyula, hogy megszüntetésüket nem helyesli, sőt tovább fejlesztésüket tartja kívánatosnak. S a protestáns közönséget ismételve figyelmezte­tem erőmtől telhetőleg, ne legyen közönyös akadémiái iránt, mert azok reája valódi kincsek, oktatásügyének betetőzői, melyek a múltban nagy feladatokat töltöttek be, s melyekre szép hivatás vár a jövőben! Dr. Bartha Béla, eperjesi jogtanár. Az állami tanitóképezdei tanárok egyesületté alakulása. A tanítóképző intézeti tanárok gyűlése f. hó 14-én virágvasárnapján előértekezlettel vette kezdetét Budapes­ten az állami felsőbb leányiskola nagy termében. A 23 állami t. képző intézet közül képviseltette magát 19 tanári testület összesen 26 taggal. Elnökül Péterffy Sándor, az Andrássy-uti tanítónőképző intézet tanára kéretvén fel, az értekezlet köszönetét és elismerését fejezte ki Hetyey Gábornak, a dévai állami tanítóképző intézet igazgatójá­nak buzgó fáradozásáért és kitartásáért, a melylyel a jelen gyűlés eszméjét szóba hozta és a felmerülő akadá­lyok dacára, megvalósulásra segítette. Ezután a hétfőn és kedden tartandó gyűlés napirendjét állapították meg. Az előre kitűzött 9 tétel közül napirendről levették a képző intézeti növendékek önképzésének, az igazgató­tanács és a tanári kar viszonyának, továbbá az interna­tusnak és convictusnak megvitatását, mint kevésbbé sürgős ügyeket. Hosszú vitára adott alkalmat az egye­sületté alakulás kérdése. Zajzon Dénes, a félegyházi képzőintézet igazgatója, kifejtette egy ilyen egyesület létrejöttének égető szükségét és indítványozta, hogy a jelenlevő képzőintézetek alakítsák meg azt és vegyék fel a holnapi gyűlés napirendjébe az ő általa szerkesztett alapszabályok tárgyalását. Ezzel szemben állott Dezső Lajosnak, a sárospataki képző intézet igazgatójának indít­ványa, a mely egyesületet nem óhajt, hanem csak egyes országos összejövetelek tartását, a felmerülő tanügyi kérdések megvitatása végett. Hosszú vita után, a mely­ben Hetyey Gábor, Radó Vilmos, Bartsch Samu s még számosan vettek részt, az ellen-indítványt tevő kivéte­lével, az értekezlet egyhangúlag elfogadta a tanítóképző intézeti tanárok egyesületének megalakítását; ezután még elhatároztak, hogy tárgyalni fogják a tankönyvek, a tanterv, a szolgálati pragmatica s a képzőintézeti tanárok iskolalátogatási ügyét és Péterffy Sándor indít­ványára a tanképesítés ügyének tárgyalását is napirendre tűzték, előadóul Radó Vilmost, a budai tanitónőképző­intézet tanárát kérték fel. A hétfői közgyűlésen Scherer Sándor tartott mag­vas értekezést a tanítóképző-intézetek tantervéről. Áz értekezés főbb pontjai ezek : Az általános műveltséget nyújtó tárgyak alapvető része és nagyobb tömege a két első évfolyamban tanít­tassék, míg az utolsó évfolyamban a gyakorlati tanítá­sokra fektendő a súly; az összes tárgyak óraszáma között a pedagógiának jusson a vezérszerep, miért is annak óraszáma 15-ről 18-ra emelendő, kizárólag a gyakorlat érdekében ; a magyar nyelvtani órák száma a harmadik és negyedik osztályban egy-egy órával szaporítandó ; a zeneoktatás, mint a tanítói álláshoz legméltóbb mellék­keresetet nyújtó tárgy, a pedagógiával hasonló óraszám­ban taniítassék; a kitartó gyakorlást igénylő tárgyak mindjárt az első évfolyamban szerepeljenek nagyobb óra­számban ; a kézimunka-oktatás heti és osztályonkénti 2 órában tétessék általánosan kötelezővé; az összes tanárok száma a tanerőknek egyenlő és méltányos díja­zása mellett lehetőleg arányosan osztassék fel. Kerner Péter és Radó Vilmos felszólalása után az értekezlet elhatározta, hogy Scherer becses tanulmányát egy bizott­sághoz teszi át véleményes jelentéstétel végett. A napirend második tárgya Somogyi Géza, mint előadó felolvasása volt a képezdei tankönyvekről. Az értekezés kiterjeszkedik a tantervre, az általános és szak­szerű ismeretek viszonyára s ama kérdésre: egyáltalán szükségesek-e a népiskolákban a tankönyvek? Az érteke­zés hosszú s élénk vitára adott alkalmat, melyben Hetyey, Zajzon, Scherer, Triff, Csepregi, Wiener, Sebestyén, Radó vettek részt s a vitának végeredményekép elnök kimondja, hogy az értekezlet a tanítóképző-intézetekben jelenleg használatban levő tankönyveket nem tartja célravezetők­nek s ugy saját körében, valamint a kormány figyelmé­nek fölhívásával mindent elkövet, hogy a tankönyvek célszerüebbekkel cseréltessenek föl. A délelőtti ülés har­madik tárgyát Radó Vilmos előadása képezte a tanító­képesítés vizsgáiról. Radó azt indítványozta, hogy a képezdei tanfolyam harmadik évének végén alapvizsgá­lat tartassék, melynek tárgyát az addig bevégzett álta­lános ismeretre tartozó tárgyak képeznék s a negyedik évfolyam végén tartsák meg a tulajdonképeni szakvizs­gálatot, mely Írásbeli vizsgával köttessék egybe. Indít­ványozta továbbá azt is, hogy a kik tanfolyam elkerü­lésével akarnak képesítő vizsgát állani, köteleztessenek arra, hogy előbb osztályvizsgálatot álljanak ki s hogy bizonyítványukba még akkor is betétessék, hogy a tan­folyamot magán uton végezték. Az előadottakhoz Ará­nyi, Dezső, Kerner szólottak s végül az előadó indítvá­nyait elfogadták. Délután került sorra az értekezlet programmjainak legfontosabb pontja, tudnillik alakuljanak-e a tanitó- és tanítónőképző intézeti tanárok egyesületté, mint ezt a dévaiak indítványozták, vagy alapszabály nélküli egye­süléssel csupán időről-időre jöjjenek össze közös érde­keik megbeszélésére, mint ezt a sárospataki képezde tanárai javasolták, vagy pedig várjanak még minden

Next

/
Thumbnails
Contents