Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-28 / 17. szám

kinyerte nélkül is megkísérthető legyen. A másik államvizsgálat és az első szigorlat ezután is csak úgy tehető, ha az illető volt önkéntes végbizonyítványt és négy teljesen beszámítható évet mutat föl. Ha azonban valaki tanpályája első évében kezdené meg szolgálatát, az ilyent nyilt kérdésnek hagyom, vájjon beszámíttassék-e neki megfelelő vizsgálat esetén ez év, vagy pedig kimondassék, hogy az első év okvetlenül nyilvános rendes hallgatói minőségben töltendő. S mert a hadkötelezettség a 21-ik életévre tolatott ki, nem is valószínű, hogy a jogi pálya és az önkéntesi szolgálat kezdete együvé eshessék. Ha az önkéntesi szolgálat nem a tanpálya folyama alatt, hanem előtte, vagy utána teljesíttetik, legfeljebb az ügyvédjelölti, közigazgatási, vagy birói gyakorlati évek megrövidítése által lehetne esetleg kedvezményt nyújtani. íme, ezekben kívántuk elmondani szerény nézetünket. A legjobb akarat vezérlett s különösen a kultura, az ifjúság érdekei voltak reánk irányadók, de megvalljuk, ezekkel harmóniában a jogakadémiák iránti tekintet is vezérlett, mert azon javaslat, melyet a budapesti egyetem tett, s a közokt. kormány elfogadott, mondhatni kizárólag az egyetemi viszonyokat vette irányadókul s akaratlanul is súlyos csapást mérne a vidéki, különösen protestáns felekezeti akadémiákra, melyekről pedig épen most mondotta ki oly szaktekintély, mint Schwarcz Gyula, hogy megszüntetésüket nem helyesli, sőt tovább fejlesztésüket tartja kívánatosnak. S a protestáns közönséget ismételve figyelmeztetem erőmtől telhetőleg, ne legyen közönyös akadémiái iránt, mert azok reája valódi kincsek, oktatásügyének betetőzői, melyek a múltban nagy feladatokat töltöttek be, s melyekre szép hivatás vár a jövőben! Dr. Bartha Béla, eperjesi jogtanár. Az állami tanitóképezdei tanárok egyesületté alakulása. A tanítóképző intézeti tanárok gyűlése f. hó 14-én virágvasárnapján előértekezlettel vette kezdetét Budapesten az állami felsőbb leányiskola nagy termében. A 23 állami t. képző intézet közül képviseltette magát 19 tanári testület összesen 26 taggal. Elnökül Péterffy Sándor, az Andrássy-uti tanítónőképző intézet tanára kéretvén fel, az értekezlet köszönetét és elismerését fejezte ki Hetyey Gábornak, a dévai állami tanítóképző intézet igazgatójának buzgó fáradozásáért és kitartásáért, a melylyel a jelen gyűlés eszméjét szóba hozta és a felmerülő akadályok dacára, megvalósulásra segítette. Ezután a hétfőn és kedden tartandó gyűlés napirendjét állapították meg. Az előre kitűzött 9 tétel közül napirendről levették a képző intézeti növendékek önképzésének, az igazgatótanács és a tanári kar viszonyának, továbbá az internatusnak és convictusnak megvitatását, mint kevésbbé sürgős ügyeket. Hosszú vitára adott alkalmat az egyesületté alakulás kérdése. Zajzon Dénes, a félegyházi képzőintézet igazgatója, kifejtette egy ilyen egyesület létrejöttének égető szükségét és indítványozta, hogy a jelenlevő képzőintézetek alakítsák meg azt és vegyék fel a holnapi gyűlés napirendjébe az ő általa szerkesztett alapszabályok tárgyalását. Ezzel szemben állott Dezső Lajosnak, a sárospataki képző intézet igazgatójának indítványa, a mely egyesületet nem óhajt, hanem csak egyes országos összejövetelek tartását, a felmerülő tanügyi kérdések megvitatása végett. Hosszú vita után, a melyben Hetyey Gábor, Radó Vilmos, Bartsch Samu s még számosan vettek részt, az ellen-indítványt tevő kivételével, az értekezlet egyhangúlag elfogadta a tanítóképző intézeti tanárok egyesületének megalakítását; ezután még elhatároztak, hogy tárgyalni fogják a tankönyvek, a tanterv, a szolgálati pragmatica s a képzőintézeti tanárok iskolalátogatási ügyét és Péterffy Sándor indítványára a tanképesítés ügyének tárgyalását is napirendre tűzték, előadóul Radó Vilmost, a budai tanitónőképzőintézet tanárát kérték fel. A hétfői közgyűlésen Scherer Sándor tartott magvas értekezést a tanítóképző-intézetek tantervéről. Áz értekezés főbb pontjai ezek : Az általános műveltséget nyújtó tárgyak alapvető része és nagyobb tömege a két első évfolyamban taníttassék, míg az utolsó évfolyamban a gyakorlati tanításokra fektendő a súly; az összes tárgyak óraszáma között a pedagógiának jusson a vezérszerep, miért is annak óraszáma 15-ről 18-ra emelendő, kizárólag a gyakorlat érdekében ; a magyar nyelvtani órák száma a harmadik és negyedik osztályban egy-egy órával szaporítandó ; a zeneoktatás, mint a tanítói álláshoz legméltóbb mellékkeresetet nyújtó tárgy, a pedagógiával hasonló óraszámban taniítassék; a kitartó gyakorlást igénylő tárgyak mindjárt az első évfolyamban szerepeljenek nagyobb óraszámban ; a kézimunka-oktatás heti és osztályonkénti 2 órában tétessék általánosan kötelezővé; az összes tanárok száma a tanerőknek egyenlő és méltányos díjazása mellett lehetőleg arányosan osztassék fel. Kerner Péter és Radó Vilmos felszólalása után az értekezlet elhatározta, hogy Scherer becses tanulmányát egy bizottsághoz teszi át véleményes jelentéstétel végett. A napirend második tárgya Somogyi Géza, mint előadó felolvasása volt a képezdei tankönyvekről. Az értekezés kiterjeszkedik a tantervre, az általános és szakszerű ismeretek viszonyára s ama kérdésre: egyáltalán szükségesek-e a népiskolákban a tankönyvek? Az értekezés hosszú s élénk vitára adott alkalmat, melyben Hetyey, Zajzon, Scherer, Triff, Csepregi, Wiener, Sebestyén, Radó vettek részt s a vitának végeredményekép elnök kimondja, hogy az értekezlet a tanítóképző-intézetekben jelenleg használatban levő tankönyveket nem tartja célravezetőknek s ugy saját körében, valamint a kormány figyelmének fölhívásával mindent elkövet, hogy a tankönyvek célszerüebbekkel cseréltessenek föl. A délelőtti ülés harmadik tárgyát Radó Vilmos előadása képezte a tanítóképesítés vizsgáiról. Radó azt indítványozta, hogy a képezdei tanfolyam harmadik évének végén alapvizsgálat tartassék, melynek tárgyát az addig bevégzett általános ismeretre tartozó tárgyak képeznék s a negyedik évfolyam végén tartsák meg a tulajdonképeni szakvizsgálatot, mely Írásbeli vizsgával köttessék egybe. Indítványozta továbbá azt is, hogy a kik tanfolyam elkerülésével akarnak képesítő vizsgát állani, köteleztessenek arra, hogy előbb osztályvizsgálatot álljanak ki s hogy bizonyítványukba még akkor is betétessék, hogy a tanfolyamot magán uton végezték. Az előadottakhoz Arányi, Dezső, Kerner szólottak s végül az előadó indítványait elfogadták. Délután került sorra az értekezlet programmjainak legfontosabb pontja, tudnillik alakuljanak-e a tanitó- és tanítónőképző intézeti tanárok egyesületté, mint ezt a dévaiak indítványozták, vagy alapszabály nélküli egyesüléssel csupán időről-időre jöjjenek össze közös érdekeik megbeszélésére, mint ezt a sárospataki képezde tanárai javasolták, vagy pedig várjanak még minden