Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

hogy A tőkés-segélyezés Szász-Fejes-féle tervezetjéről szintén nagyon eltérők a ketületek véleményei. Dunántúl halasztást kért az ügy bővebb tanulmányozására ; Duna­mellék elfogadta, statisztikai előmunkálatait nagyjában el­készítette és átengedhető tőkéiről kimutatást terjesztett föl; Tiszántúl érdemileg még nem nyilatkozott, a statisztikai adatok összegyűjtését és feldolgozását elrendelte, érdem­leges határozatát ettől tette függővé ; Tiszáninnen elvileg ellenzi az amortizációs kölcsönzést, mert a visszafizeté­sek bizonytalanok, s míg a közalap tőkéi nagyobbak nem lesznek, a statusquo mellett marad; Erdély lelke­sen üdvözli a szép eszmét, Ínséges egyházai s lelkész­állomásai statisztikáját részletesen elkészítette, befektet­hető tőkéit kijelölte. — A bizottság tekintve, hogy a bajok orvoslása iránti készség egyetemes, hogy az előmunká­latok részben már készek, s hogy a még hiányzó sta­tisztikai adatok is összegyűjtés és feldolgozás alatt van­nak : elérkezettnek látja a től^rs-segélyezés ügyében való elvi határozat idejét, részletes határozati javaslatot proponál, melyet a konvent rövid vita után Fejes István rövid módosításával határozattá emelt. A nagy fontosságú határozat szövege következő : ((Egyetemes konventünk magáévá teszi azt az elvet, a közalap évi bevételeinek a tőkésítésre, a misz­szio célokra, a gyám- és nyugdíjintézetre és a kezelésre fordítandó összegek levonásával fönnmaradó s évi kiosz­tásra kerülő részéből ez idő szerint mintegy 50%-et az eddigi módozatok szerint megszavazandó időszerű segélyezésre, mintegy 40%-et pedig az egyes egyház­községek építkezési szükségei fedezésére, meg lelkészi javadalmai följavítására fordít; a fönnmaradó io°/0 az évi bevételek netaláni csökkenése esetén az így támadt hiányok pótlására szolgálván. Az így megállapított mint­egy 4O°/0 az egyházkerületek, egyházmegyék és közsé­gek e célra fölhasználható tőkéi vagy más forrásokból szerezhető tőkék 5°/0 kamatjainak fedezésére szolgál; míg a iV/o-os törlesztési hányadok az építési kölcsö­nök után mindenesetre a kölcsöntőkét előlegezendő egyházkerületnek fizetendők be a kölcsönt igénybe vevő egyházak által; a lelkészi javadalom javítására szolgáló kölcsönök után a törlesztési hányadoK a közalapból évenként kiszolgáltatandó kamatjárulékból előre levo­nandók s az ekként javadalmazott egyház által a lelké­szi fizetéshez csatolandók.)) ((Miután pedig a közalap mostani erejéhez képest a segélyezés ezen módja sem Ígérkezik elégségesnek, megjegyzi továbbá az egyetemes konvent azt is, hogy e hiány pótlásának mindennemű lehető forrásait éber figyelemmel kiséri, s az alkalmasnak mutatkozó időben meg fogja tenni a kellő lépéseket a lelkészi javadalma­zások följavítása érdekében a ref. egyházkerületek állam­segélyt összegének méltányos fölemelése iránt is. Mind­ezeknél fogva, hogy az egyetemes konvent e kérdésben a kivitel módozatai fölött minden adat beszerzése után végérvényesen dönthessen: utasíttatnak az egyházkerüle­tek, hogy haladéktalanul készítsék el összes segélyre szorult egyházaiknak a mellékelt mintázatok szerint szerkesztendő oly táblás kimutatásait, a melyek feltüntessék egyfelől a szükségletek apasztásának, az egyházközségek csoporto­sításának a lelkészi és tanítói állomások egyesítése meg a körlelkészségek szervezése utján lehető keresztülvitelét, s másfelől a felekezeti és nemzeti érdekekből a közalap segélyével föntartandó egyházak építkezési szükségleteit, meg följavítandó lelkészi állomásait, ezek javadalmának fölsorolásával a sürgősség sorrendjében s a tőkeképzés utján javítandó lelkészi állomások khartájának (díjlevél) melléklésével. A díjlevelek másolatán tüntettessék ki az egyes javadalmi ágaknak azon helyen való valódi pénz­értéke, ingatlanoknál azonban nemcsak a kataszter, hanem az azon vidéken dívó évi bérleti érték szerint. Mutas­sák ki (t. i. az egyházkerületek) egyszersmind az illető egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közalap által hordozandó évi terheket, valamint az e célra előlegezendő és 32 évi visszatérítés kötelezett­sége mellett befektetendő tőkéket is. E kimutatások a f. évi december 31. napjáig terjesztendők be a konventi elnökséghez, hogy ez a már ez alkalommal kinevezett bizottság előadójához juttathassa az összes iratokat, a végből, hogy a következő évi konvent a bizottsági előterjesztés alapján végérvényesen határozhasson e nagy fontosságú ügy kiviteli módozatjai felett; megjegyezve, hogy a vélemények és kimutatások be nem érkezése nem fogja egyet, konventünket határozata meghozatalá­ban gátolni.)) L nagyérdekü végzés után felolvastatott b. Vay Miklós elnöknek következő búcsúzó levele : M. főt. Konvent! Hálátlansággal kellene magamat vádolnom, ha e jelen, végéhez közeledő konvent befeje­zése előtt búcsút nem vennék annak mélyen tisztelt tagjai­tól. Ez ugyanis a 16—ik ilyen törvényszabta egybejöve­telünk vala, melyet megnyithatni, de remélem egyszers­mind befejezhetni szerencsém volt, mit azonban e jelen esetben, gyengélkedésem miatt, sajnálatomra, már nem teheték; — midőn tehát testi s lelki erőm rohamos hanyatlása érzetében s koromat is tekintve minden em­beri számítás szerint sem reményihetem, hogy többé konventeinkben részt vehessek, oda irányul, örök hálám nyilvánítása kíséretében, alázatos esedezésem, méltóz­tassanak eddigi, mélyen érzett kegyességökben ezentúl is megtartani. Budapest, 1889. március 26-án, tisztelő öreg szolgájokat br. Vay Miklóst. A búcsúzó levél elhangzása után Szász Károly ama reményének és őszinte óhajtásának ad kifejezést, hogy az elnök búcsúzója nem végleges és a jövő alkalommal és még többször is üdvözölhetik a tagok szeretett elnö­küket. Ezután az egyházi és világi elnöknek mond hálás köszönetet és végül indítványozza, hogy Vay báró levele jegyzőkönyvbe vétessék és neki, valamint az elnökség­nek, hálás köszönetet mondjon a konvent jegyzőkönyvé­ben, mit a gyűlés közhelyesléssel fogadott. Vályi János elnök megköszönte a konvent tagjainak bizalmát. Ezután Kun Bertalan püspök megható imát mondott, melvlyel a kovent ez évi ülésszaka a jegyzőkönyv hitelesítése után, március 28-án déli tizenkét órakor véget ért. Farkas. "o Szőts A sepsi-i ev. ref. egyházmegve közgyűlése.*) rendkívüli A sepsi-i egyházmegye f. é. márc. 22-én Sepsi­szentgyörgyön rendkivüliközgyűlést tartott, melyet azon­ban, tekintve a felölelt tárgysorozatot, s a szép számmal megjelentek érdeklődését is bátran a «rendes» gyűlések sorába iktathatunk. S ezt annyival inkább konstatálhatjuk, mert eme gyűlés lefolyása is egy cseppet sem tértel azok­tól a chablonoktól, a melyek ((Egyházmegyei gyűléseink­ről)) való talpra esett fejtegetésekben éppen e Lap egyik közelebbi (11.) számában napvilágra kerültek. Másfelől azonban tartozunk kijelenteni, hogy mai világból vett szempontok szerint egyike volt a legérdekesebb gyűlések­nek, mind a dologi, mind a személyi kérdéseket illetőleg. *) Sürgősebb közlemények miatt a múlt számból kiszorult. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents