Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-07 / 14. szám
hogy A tőkés-segélyezés Szász-Fejes-féle tervezetjéről szintén nagyon eltérők a ketületek véleményei. Dunántúl halasztást kért az ügy bővebb tanulmányozására ; Dunamellék elfogadta, statisztikai előmunkálatait nagyjában elkészítette és átengedhető tőkéiről kimutatást terjesztett föl; Tiszántúl érdemileg még nem nyilatkozott, a statisztikai adatok összegyűjtését és feldolgozását elrendelte, érdemleges határozatát ettől tette függővé ; Tiszáninnen elvileg ellenzi az amortizációs kölcsönzést, mert a visszafizetések bizonytalanok, s míg a közalap tőkéi nagyobbak nem lesznek, a statusquo mellett marad; Erdély lelkesen üdvözli a szép eszmét, Ínséges egyházai s lelkészállomásai statisztikáját részletesen elkészítette, befektethető tőkéit kijelölte. — A bizottság tekintve, hogy a bajok orvoslása iránti készség egyetemes, hogy az előmunkálatok részben már készek, s hogy a még hiányzó statisztikai adatok is összegyűjtés és feldolgozás alatt vannak : elérkezettnek látja a től^rs-segélyezés ügyében való elvi határozat idejét, részletes határozati javaslatot proponál, melyet a konvent rövid vita után Fejes István rövid módosításával határozattá emelt. A nagy fontosságú határozat szövege következő : ((Egyetemes konventünk magáévá teszi azt az elvet, a közalap évi bevételeinek a tőkésítésre, a miszszio célokra, a gyám- és nyugdíjintézetre és a kezelésre fordítandó összegek levonásával fönnmaradó s évi kiosztásra kerülő részéből ez idő szerint mintegy 50%-et az eddigi módozatok szerint megszavazandó időszerű segélyezésre, mintegy 40%-et pedig az egyes egyházközségek építkezési szükségei fedezésére, meg lelkészi javadalmai följavítására fordít; a fönnmaradó io°/0 az évi bevételek netaláni csökkenése esetén az így támadt hiányok pótlására szolgálván. Az így megállapított mintegy 4O°/0 az egyházkerületek, egyházmegyék és községek e célra fölhasználható tőkéi vagy más forrásokból szerezhető tőkék 5°/0 kamatjainak fedezésére szolgál; míg a iV/o-os törlesztési hányadok az építési kölcsönök után mindenesetre a kölcsöntőkét előlegezendő egyházkerületnek fizetendők be a kölcsönt igénybe vevő egyházak által; a lelkészi javadalom javítására szolgáló kölcsönök után a törlesztési hányadoK a közalapból évenként kiszolgáltatandó kamatjárulékból előre levonandók s az ekként javadalmazott egyház által a lelkészi fizetéshez csatolandók.)) ((Miután pedig a közalap mostani erejéhez képest a segélyezés ezen módja sem Ígérkezik elégségesnek, megjegyzi továbbá az egyetemes konvent azt is, hogy e hiány pótlásának mindennemű lehető forrásait éber figyelemmel kiséri, s az alkalmasnak mutatkozó időben meg fogja tenni a kellő lépéseket a lelkészi javadalmazások följavítása érdekében a ref. egyházkerületek államsegélyt összegének méltányos fölemelése iránt is. Mindezeknél fogva, hogy az egyetemes konvent e kérdésben a kivitel módozatai fölött minden adat beszerzése után végérvényesen dönthessen: utasíttatnak az egyházkerületek, hogy haladéktalanul készítsék el összes segélyre szorult egyházaiknak a mellékelt mintázatok szerint szerkesztendő oly táblás kimutatásait, a melyek feltüntessék egyfelől a szükségletek apasztásának, az egyházközségek csoportosításának a lelkészi és tanítói állomások egyesítése meg a körlelkészségek szervezése utján lehető keresztülvitelét, s másfelől a felekezeti és nemzeti érdekekből a közalap segélyével föntartandó egyházak építkezési szükségleteit, meg följavítandó lelkészi állomásait, ezek javadalmának fölsorolásával a sürgősség sorrendjében s a tőkeképzés utján javítandó lelkészi állomások khartájának (díjlevél) melléklésével. A díjlevelek másolatán tüntettessék ki az egyes javadalmi ágaknak azon helyen való valódi pénzértéke, ingatlanoknál azonban nemcsak a kataszter, hanem az azon vidéken dívó évi bérleti érték szerint. Mutassák ki (t. i. az egyházkerületek) egyszersmind az illető egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek és a közalap által hordozandó évi terheket, valamint az e célra előlegezendő és 32 évi visszatérítés kötelezettsége mellett befektetendő tőkéket is. E kimutatások a f. évi december 31. napjáig terjesztendők be a konventi elnökséghez, hogy ez a már ez alkalommal kinevezett bizottság előadójához juttathassa az összes iratokat, a végből, hogy a következő évi konvent a bizottsági előterjesztés alapján végérvényesen határozhasson e nagy fontosságú ügy kiviteli módozatjai felett; megjegyezve, hogy a vélemények és kimutatások be nem érkezése nem fogja egyet, konventünket határozata meghozatalában gátolni.)) L nagyérdekü végzés után felolvastatott b. Vay Miklós elnöknek következő búcsúzó levele : M. főt. Konvent! Hálátlansággal kellene magamat vádolnom, ha e jelen, végéhez közeledő konvent befejezése előtt búcsút nem vennék annak mélyen tisztelt tagjaitól. Ez ugyanis a 16—ik ilyen törvényszabta egybejövetelünk vala, melyet megnyithatni, de remélem egyszersmind befejezhetni szerencsém volt, mit azonban e jelen esetben, gyengélkedésem miatt, sajnálatomra, már nem teheték; — midőn tehát testi s lelki erőm rohamos hanyatlása érzetében s koromat is tekintve minden emberi számítás szerint sem reményihetem, hogy többé konventeinkben részt vehessek, oda irányul, örök hálám nyilvánítása kíséretében, alázatos esedezésem, méltóztassanak eddigi, mélyen érzett kegyességökben ezentúl is megtartani. Budapest, 1889. március 26-án, tisztelő öreg szolgájokat br. Vay Miklóst. A búcsúzó levél elhangzása után Szász Károly ama reményének és őszinte óhajtásának ad kifejezést, hogy az elnök búcsúzója nem végleges és a jövő alkalommal és még többször is üdvözölhetik a tagok szeretett elnöküket. Ezután az egyházi és világi elnöknek mond hálás köszönetet és végül indítványozza, hogy Vay báró levele jegyzőkönyvbe vétessék és neki, valamint az elnökségnek, hálás köszönetet mondjon a konvent jegyzőkönyvében, mit a gyűlés közhelyesléssel fogadott. Vályi János elnök megköszönte a konvent tagjainak bizalmát. Ezután Kun Bertalan püspök megható imát mondott, melvlyel a kovent ez évi ülésszaka a jegyzőkönyv hitelesítése után, március 28-án déli tizenkét órakor véget ért. Farkas. "o Szőts A sepsi-i ev. ref. egyházmegve közgyűlése.*) rendkívüli A sepsi-i egyházmegye f. é. márc. 22-én Sepsiszentgyörgyön rendkivüliközgyűlést tartott, melyet azonban, tekintve a felölelt tárgysorozatot, s a szép számmal megjelentek érdeklődését is bátran a «rendes» gyűlések sorába iktathatunk. S ezt annyival inkább konstatálhatjuk, mert eme gyűlés lefolyása is egy cseppet sem tértel azoktól a chablonoktól, a melyek ((Egyházmegyei gyűléseinkről)) való talpra esett fejtegetésekben éppen e Lap egyik közelebbi (11.) számában napvilágra kerültek. Másfelől azonban tartozunk kijelenteni, hogy mai világból vett szempontok szerint egyike volt a legérdekesebb gyűléseknek, mind a dologi, mind a személyi kérdéseket illetőleg. *) Sürgősebb közlemények miatt a múlt számból kiszorult. Szerk.