Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-10 / 10. szám

cső­igénylő pontban foglaltak fenntartásával (közalap, bei­misszió). 7) Az alkotmányra vonatkozó kérdések szabályozásánál a zsinat-presbyteri elv, a nép­képviselet, az egyházi és világi elem paritásának elve szolgálván zsinórmértékül, a felsőbb kor­mányhatóságok részéről a felügyelet úgy gya­korol tassék, hogy az alantas közegek működése folytonos, éber ellenőrzés alatt álljon, a törvé­nyesen létre jött határozatok gyorsan, erélyesen s teljesen hajtassanak végre, a személyes felelősség elve pedig érvényt nyerjen az egyházkormányzat minden terén. Ez elveket tartva szem előtt három portba osztom a zsinati szabályozást ügyeket. Az elsőbe azokat, melyek a zsinat által érdemlegesen s részletesen tárgyalandók ; a máso­dikba azokat, melyekre nézve a törvényhozás az alapelvek megállapítására szorítkozván, azok részletes szabályozását az egyetemes gyűlésnek engedi át, míg a harmadikba azok tartoznak, melyeknek szabályrendeletek útján való megol­dására nézve csak az illetékesség, a competentia kérdése tisztázandó a zsinat által. A követke­zőkben különösen az első csoportba sorolt fel­adatokra nézve szándékozom igénytelen nézetei­met elmondani. Részletekre terjedő megoldást óhajtanék mind azon szervezeti s alkotmány kérdések tekintetében, melyek codificatió alakjában eddig szabályozva nincsenek, vagy ily alakban az összes egyházkerületekre vonatkozólag egyöntetű meg­oldást nem nyertek. Ilyen első sorban az egyházi törvényhozás, az egyetemes gyűlés, a perrend­tartás kérdése. Részletes s érdemleges intézkedést kiván továbbá valamely netán szükségesnek ismert új kor ?n dny közegnek szervezése (megyei s kerületi egyháztanács) és az eddigi önkor­mányzatijog- és felügyelet-gyakorlatnak olyképi módosítása, a mint azt a közrend és szabadság kívánalmainak összhangzatos érvényesítése az összegyház érdekében követeli (lelkészválasztás). Hogy a zsinatra vonatkozólag okvetlen szükséges határozott, a mai jogigényeknek meg­felelő részletes intézkedés, eléggé igazolják azon nehézségek, melyekkel most, a zsinat előestéjén, találkozunk. Mellőzve az egyházi törvényhozás előkészítését, egybehivatását, jogkörének meg­állapítását illető fontos kérdéseket, csak egyre akarok utalni. Előző cikkemben (1. e lap 9 szá­mát !) megemlékeztem azon viszszásságról, mely kifejezésre jut abban, hogy a lelkek és gyüle­kezetek száma tekintetében oly annyira külön­böző kerületek a joggyakorlatra és teherviselésre nézve egészen egyenlők. Ha ez a gyakorlat a zsinati követek száma tekintetében is fenntar­tatik, úgy tényleg érvényt nyer a particularismus ez egység elve rovására, amennyiben akkor a zsinatalakulásnak alapja négy önálló egyháztest, még pedig oly négy önálló egyháztest, melyek nemcsak a hívek s a gyülekezetek száma, de a népképviselet elvének gyakorlati alkalmazása tekintetében is, egymástól elvi tekintetben különböznek. Ily alapon létre jöhet az egyház­k érül eteknek egymással való szövetkezése, de egymással való szervi egyesülése alig. A törvény­hozó testület nem a kerületeket, hanem az öszszes gyülekezeteket magában foglaló egyházat képviseli s azért a követek számának meghatá­rozásánál a kerületek közti paritás alapul nem szolgálhat. Igénytelen nézetem szerint alapul nem szolgálhat egyéb, mint az egyházkormány­zat alapja s kútforrása: az ekklézsia. A minu­ciákig megállapítani a képviseleti arányt nem lehet, de igenis úgy, hogy minden sértő arány­talanság elkerülhessék. így a kerületek földrajzi s történeti viszonyait is tekintetbe véve, kerü­letenkint választó köröket lehetne alakítani, még pedig, hogy concrét javaslat alakjában fejezzem ki nézetemet, következőleg. 20 — 20 anyagyülekezet képez választó kört, mely a zsinaton egy egyházi s egy világi tag által képviseletet nyer. Az egyházketületi anya­egyházak számának 20-al való osztása eredmé­nyezi a választó körök számát. De mi történjék a maradékkal? Ha ez legalább 10, úgy egy választókörrel többet kap az illettő kerület. E szerint: a tiszai kerület 133 gyűl. kép. 133: 20 = 6 mar. 13 7 vál. kört a dunáninneni. 99 » » 99: 20 = 4 » 19 5 > » a dunántúli ..163 » » 163: 20 =8 » » a bányai. ...215 » » 215:20=10 » ! 5 11 1 * Volna összesen 31 választó kör, a képviselők száma 62 ebhez járul 4 tanodai képviselő, 4 püspök s kerül, és egye­temes felügyelők 5 = 13 tehát a zsinati tagok száma 75 Esnék pedig kerületenkint 19 gyülekezetre 2 képviselő, csak a dunántúli tevén különbsé­get, menynyiben itt 20 gyülekezet képezne egy választó kört. Ez a különbség eltünőleg csekély. Ezt a módozatot annál inkább célszerűnek tartom, mert az alap — változzanak bár idő­vel még annyira is a viszonyok — változatlanul megmaradna. Ellenben ha törvényileg kimon­datnék: az egyik kerület választ ennyi, a másik annyi képviselőt (mint a debreceni zsinat 69-dik §-ában), ez az intézkedés idővel, ha t. i. a gyülekezetek száma változik, a törvény eredeti intentióját érvényesülni nem engedné Hogy az egyetemes gyűlés jogköre, tagjainak száma, a kerületeknek e gyűlésen való képvise­lete stb. törvény által szabályozandó, azt külön indokolni már csak azért sem tartom szüksé­mert az előző cikkeimben foglaltakat

Next

/
Thumbnails
Contents