Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-10 / 10. szám

mint az ismertebb és előkelő prot hitsorsosoknak. A felhívás mellé gyüjtő-ívek melléklendők. 2. A prot. egyházi lapok gyűjtő gócpontokká teendők, s a mozgalom ébrentartása végett az ügy időközönkénti állásáról az intéző bizottság részéről tudósításokkal látandók el. 3.Nagyobb városi és eshetőleg falusi helyeken is felkérendők a lelkészek, hogy a helyi viszonyok szem előtt tartásával gyűjtés céljából Károli-felolvasásokat, Károli-ünnepélveket tartsanak, női gyűjtő-bizottságokat szervezzenek stb. 4. A rendező bizottság a prot. vezérférfiak néhány (2— 3) legkiválóbb tagját, valamint egy-két magas állású buzgó úrnőt már előre kérjen fel a mozgalom védnökeivé s ezek aláírását a Felhíváshoz előre kérje ki. 5. Az irodalmi albizottság jó előre gondoskodjék Károli Gáspár élete és működése megiratásáról, mely íelölelje a Károli-fordítás rövid külső és belső történetét is. 6. A pénzügyi albizottság állapodjék meg az irányelvekben, melyek szerint a pénzgyüjtés, kezelés, beküldés az egyes gócpontokon és az egyes gyűjtők által történjék, s azt az egyházi és világi sajtó utján tudassa a közönséggel. 7. Az ünnepély rendező albizottság készítse meg az ünnepély programmját, kérje fel a szereplőket, tűzze ki az ünnepély idejét, eszközölje a hatóságok és kiválóbb személyek meghívását stb. Ily eljárás mellett gyors és egységes cselekvésre lehet kilátásunk s a Károli-mozgalom és ünnepély a protestantismus oly erkölcsi erőforrásává tehető, mely a jelenkornak hatalmas valláserkölcsi ébresztőjévé válhatik, s egy szép Károli-alap teremtése által a jövőnek újabb, nevezetesen az irodalmi mezőn is gyümölcsöző alapot fog vetni. Fel, és minél gyorsabban fel a munkára. Az eszme szép és nagy íontosságű, az alkalom kitűnő, a hangulat kedvező. Halogatással és huzódozással nem szabad egyiket sem elszalasztanunk. Nekem erős bizalmam van hozzá, hogy a ránk következő esztendő egy szép mozzanattal gazdagítandja a hazai protestantismus történetét és amaz «istenes vén ember» emléke kőbe vésve és institutióba öntve hangosan fogja hirdetni a világnak, hogy Károli nemcsak bibliát fordított nekünk, hanem annak az Írásnak szellemét is lelkünkbe tudta oltani. A vallásos kegyelet impozáns nyilvánulatát és ennek hitébresztő hatalmát századokra szólólag fogja mutatni a gönci síremlék és a hatalmas Károli-alap! Szőts Farkas. A zsinati kérdés a hazai ág. h. evang. egyházban. Ideje már, hogy a zsinati kérdés legfontosabb mozzanatáról is megemlékezzem, azon feladatokról, melyeknek megoldását a közvélemény az egyházi törvényhozástól várja. Tekintve e tárgyaknak úgy számát, mint jelentőségét, nem hiszem, hogy azokat a zsinat érdemlegesen, behatóan s részletesen tárgyalhatná, ha csak e fontos s nehéz munkára legalább egy félévet szentelni nem akar. De erre bizonyára nem is lesz szükség. Ne várjunk mindent a zsinattól, hanem csak is azt, mit más úton elérni nem lehet. Biztosítsa számunkra a tért, melyen munkálkodhatunk, jelölje ki minden egves orgánum számára a munkakört, vesse meg az alapot, melyre az egyház szilárd épületét emelhetjük és akkor megoldotta feladatát. Hiában szólok azért zsinati teendőinkről, míg a zsinat feladata iránt nem vagyunk tisztában. Azon elveket, melyek — nézetem szerint — a zsinat feladatát körvonalozzák, a következő pontokban foglalom össze. 1) Nem célja a zsinatnak, hogy az öszszes, szabályozást igénylő ügyeket tárgyilag oldja meg, hanem megfelelt feladatának, ha a napirendre kerülő kérdések nagy részét alakilag, az az úgy oldja meg, hogy azoknak érdemleges, részletes szabályozásával megbízza, illetőleg erre feljogosítja az egyes közigazgatási egyházkormányzati közegeket (az egyetemes, kerületi gyűléseket). 2) Érdemleges s részletes tárgyalás alá csak azon ügyek veendők, melyek egyaránt érintve az öszszes egyházkerületek érdekét, okvetlen egységes megoldást kívánnak, s melyeknek szabályozását az egyetemes gyűlésre bízni nem lehet. 3) Az egyházi viszonyok szabályozásánál szolgáljon mérvadóul az egység és ne az egyformaság célja, miből folyólag szükséges, hogy az alkotandó kánonok a kerületi, egyházmegyei s gyülekezetei kormányzatot illetőleg 4) lehetőleg az elvek, az általános határozatok kifejezésére szorítkozzanak, melyeknek határain belől az egyes kerületek, megyék s gyülekezetek számára tér maradjon a sajátos fejlődésüknek helyi s egyéb concrét viszonyaiknak megfelelő szabad mozgásra az egység korlátain belől a szabadság érvényesítésére. 5) Dogmatikai, liturgiái s nemzetiségi kérdések a zsinati tárgyalás köréből kizárandók. 6) Főtárgya a zsinatnak az alkotmány revíziója, kibővítése, kiegészítése s okvetlen a zsinat által teendő oly intézkedések megállapítása, melyek az összegyház anyagi és szellemi, erkölcsvallási állapotának emelésére szolgálnak, az 5 —ik