Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-10 / 10. szám

mint az ismertebb és előkelő prot hitsorsosok­nak. A felhívás mellé gyüjtő-ívek melléklendők. 2. A prot. egyházi lapok gyűjtő gócpon­tokká teendők, s a mozgalom ébrentartása végett az ügy időközönkénti állásáról az intéző bizott­ság részéről tudósításokkal látandók el. 3.Nagyobb városi és eshetőleg falusi helye­ken is felkérendők a lelkészek, hogy a helyi viszonyok szem előtt tartásával gyűjtés céljából Károli-felolvasásokat, Károli-ünnepélveket tart­sanak, női gyűjtő-bizottságokat szervezzenek stb. 4. A rendező bizottság a prot. vezérférfiak néhány (2— 3) legkiválóbb tagját, valamint egy-két magas állású buzgó úrnőt már előre kérjen fel a mozgalom védnökeivé s ezek alá­írását a Felhíváshoz előre kérje ki. 5. Az irodalmi albizottság jó előre gon­doskodjék Károli Gáspár élete és működése megiratásáról, mely íelölelje a Károli-fordítás rövid külső és belső történetét is. 6. A pénzügyi albizottság állapodjék meg az irányelvekben, melyek szerint a pénzgyüjtés, kezelés, beküldés az egyes gócpontokon és az egyes gyűjtők által történjék, s azt az egyházi és világi sajtó utján tudassa a közönséggel. 7. Az ünnepély rendező albizottság készítse meg az ünnepély programmját, kérje fel a sze­replőket, tűzze ki az ünnepély idejét, eszközölje a hatóságok és kiválóbb személyek meghívá­sát stb. Ily eljárás mellett gyors és egységes cse­lekvésre lehet kilátásunk s a Károli-mozgalom és ünnepély a protestantismus oly erkölcsi erő­forrásává tehető, mely a jelenkornak hatalmas valláserkölcsi ébresztőjévé válhatik, s egy szép Károli-alap teremtése által a jövőnek újabb, nevezetesen az irodalmi mezőn is gyümölcsöző alapot fog vetni. Fel, és minél gyorsabban fel a munkára. Az eszme szép és nagy íontosságű, az alkalom kitűnő, a hangulat kedvező. Halogatással és huzódozással nem szabad egyiket sem elszalasz­tanunk. Nekem erős bizalmam van hozzá, hogy a ránk következő esztendő egy szép mozzanattal gazdagítandja a hazai protestantismus történetét és amaz «istenes vén ember» emléke kőbe vésve és institutióba öntve hangosan fogja hirdetni a világnak, hogy Károli nemcsak bibliát fordított nekünk, hanem annak az Írásnak szellemét is lelkünkbe tudta oltani. A vallásos kegyelet impo­záns nyilvánulatát és ennek hitébresztő hatal­mát századokra szólólag fogja mutatni a gönci síremlék és a hatalmas Károli-alap! Szőts Farkas. A zsinati kérdés a hazai ág. h. evang. egyházban. Ideje már, hogy a zsinati kérdés legfon­tosabb mozzanatáról is megemlékezzem, azon feladatokról, melyeknek megoldását a közvéle­mény az egyházi törvényhozástól várja. Tekintve e tárgyaknak úgy számát, mint jelentőségét, nem hiszem, hogy azokat a zsinat érdemlegesen, behatóan s részletesen tárgyalhatná, ha csak e fontos s nehéz munkára legalább egy félévet szentelni nem akar. De erre bizonyára nem is lesz szükség. Ne várjunk mindent a zsinattól, hanem csak is azt, mit más úton elérni nem lehet. Biztosítsa számunkra a tért, melyen mun­kálkodhatunk, jelölje ki minden egves orgánum számára a munkakört, vesse meg az alapot, melyre az egyház szilárd épületét emelhetjük és akkor megoldotta feladatát. Hiában szólok azért zsi­nati teendőinkről, míg a zsinat feladata iránt nem vagyunk tisztában. Azon elveket, melyek — nézetem szerint — a zsinat feladatát körvona­lozzák, a következő pontokban foglalom össze. 1) Nem célja a zsinatnak, hogy az öszszes, szabályozást igénylő ügyeket tárgyilag oldja meg, hanem megfelelt feladatának, ha a napi­rendre kerülő kérdések nagy részét alakilag, az az úgy oldja meg, hogy azoknak érdemleges, részletes szabályozásával megbízza, illetőleg erre feljogosítja az egyes közigazgatási egyházkor­mányzati közegeket (az egyetemes, kerületi gyűléseket). 2) Érdemleges s részletes tárgyalás alá csak azon ügyek veendők, melyek egyaránt érintve az öszszes egyházkerületek érdekét, okvet­len egységes megoldást kívánnak, s melyeknek szabályozását az egyetemes gyűlésre bízni nem lehet. 3) Az egyházi viszonyok szabályozásánál szolgáljon mérvadóul az egység és ne az egy­formaság célja, miből folyólag szükséges, hogy az alkotandó kánonok a kerületi, egyházmegyei s gyülekezetei kormányzatot illetőleg 4) lehetőleg az elvek, az általános határo­zatok kifejezésére szorítkozzanak, melyeknek határain belől az egyes kerületek, megyék s gyülekezetek számára tér maradjon a sajátos fejlődésüknek helyi s egyéb concrét viszonyaiknak megfelelő szabad mozgásra az egység korlátain belől a szabadság érvényesítésére. 5) Dogmatikai, liturgiái s nemzetiségi kér­dések a zsinati tárgyalás köréből kizárandók. 6) Főtárgya a zsinatnak az alkotmány reví­ziója, kibővítése, kiegészítése s okvetlen a zsinat által teendő oly intézkedések megállapítása, me­lyek az összegyház anyagi és szellemi, erkölcs­vallási állapotának emelésére szolgálnak, az 5 —ik

Next

/
Thumbnails
Contents