Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

Harminckettedik évfolyam. 9. sz. Budapest, 1889. március 3. PROTESTÁ NS ÉS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért TARTALOM : Vezércikk. A zsinati kérdés az ág. evang. egyházban. Poszvék Sándor. — Iskolaügy. A felekezeti iskolajog történeti alapja. Eötvös Károly Lajos. — Tárca. A Krisztus e. 8-ik század prófétáinak vallása. Közli dr. Kovács Ödön. — Ünnepi harangszó. (Költemény) Szabolcska Mihály. — Könyvismertetés. Thierry Amadé. Szent Jeromos. H. Tv. K. — Kapi Gyula stb. Népiskolai könyvek Szűcs János. — Belföld. Dunántúli specialitások. Tolnai István. — Gyakorlati lelkészet. A dunántúli ker. lelkészértekezlet tárgyai. Révész Kálmán. — Külföld. A spanyolországi misszió köréből. Láng Adolf. — Külföldi apróságok. — Különfélék. — Necrolog. — Hirdetések. A zsinati kérdés a hazai ág, h. evang/ egyházban. Oly kérdések megoldásának szüksége is merül fel, melyek a zsinat eszméjének külső megvalósításával állnak kapcsolatban. Ezek, tekintve egyházunk sajátos viszonyait, bizonyos jelentőséget nyernek, annyival inkább, mert ezek tisztázásától függ az egyházi törvényhozó testület összehívásának lehetősége. Ezek közt legfontosabb: a követek szarna, a szükséges költségek előteremtése s a zsinat helyének mégha- \ tarozása. A mi illeti a követek számának megállapítását, valószínű, hogy az 1791-ki zsinat 25 — 30 kánonjaiban foglalt intézkedés fog mérvadóul szolgálni. E szerint az egyházkerületek egyenlő számú képviselőket küldenek, a zsinati tagok számának maximuma 100, minimuma 72-ben állapíttatván meg. Valószínűvé teszi ezt az a körülmény, hogy az egyházkerületek az egyetemes gyűlésen, a paritás elvének megfelelőleg gyakorolják jogaikat, a legnagyobb, a bányai, ott csak annyi jogot élvez, mint a legkisebb, a tiszai. Az igazságosság szenpontjából tekintve e gyakorlatot, alig lehet azt helyeselni. De a népképviselet elvével is ellenkezik. Nem mondom, hogy a lélekszámot kellene a képviselők számának megállapításánál alapul venni, mint az a jogállamban nyert érvényt, de igenis az anyagyülekezetek számát. Hisz a gyülekezet ős eredeti alakja az egyháznak s forrása és alapja az egyházkormányzatnak. Egyes egyének még nem képeznek egyházat, egyházat csak a gyülekezet alkot, s így az egyházkormányzat terén, véleményem szerint, csak a gyülekezetek száma képezheti a képviselőválasztás alapját. Legfeljebb azoknak a gyülekezeteknek lehetne több jogot adni, melyek kebelében több rendes lelkész működik, s e tekintetben a rendes lelkészek száma a parochiák számának meghatározásánál alapul szolgálhatna. Ez volna az igazságos, úgv az egyház fogalmának, mint a népképviseleti elvnek megfelelő eljárás. Minthogy azonban e kérdést közigazgatási úton, conservativ hajlamainknál fogva (többször felmerült a kerületeknek az egyetemes gyűlésen való képviseltetését illetőleg, de mind eddig fenntartatott a régi gyakorlat) megoldani alig sikerül, s ha sikerülne is, egyházkormányzati gépezetünknek lassú, nehézkes mozgása folytán, csak évek múlva remélhet nők ez ügynek a fent jelzett elv értelmében való elintézését : alig marad egyéb hátra, mint a kerületek paritását, a követek száma tekintetében, érvényre emelni, feladatául tűzvén ki a legközelebbi zsinatnak, hogy a képviselők számának meghatározásánál az igazságosság követelményének érvényt szerezzen. A képviselők számának kérdésétől elválaszthatatlan a zsinati költségekről való gondoskodás ügye. Gyülekezeteink minden ujabb tehertől irtóznak ; eléggé igénybe ves-zs-^ük áldozatkészségüket a rendes, évről-évre felmerülő szükségletek fedezése végett, anyagi -erejüket kimerítenünk nem lehet, nem szabad. Azért íontos a zsinati kérdés megoldására nézve a pénzügyi érdek is, s aligha csalódom, midőn azt állítom, hogy községeink nagy része ezt a mozzanatot fagadja el alapul a szőnyegen forgó ügy megbirálása tekintetében. Tegyünk azért egy kis számítást s annak eredménye, remélem, megnyugtatólag fog hatni. Vegyük fel a legkedvezőtlenebb esetet, t. i. hogy az összehívandó zsinat tanácskozásának időtartama 30 napra terjed s hogy 60 zsinati tag költségeiről kell