Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
ideje volna, hogy végre-valahára a cselekvés terére lépjünk.)) A kolozsvári Prot. Közlöny nézete szerint, «hogy a gyűlés magát elnapolta, igen helyesen cselekedte. Most nagyon is akuttá volt felkorbácsolva a dolog és igen jó, hogy nyugodtabb felfogásra óhajtanak jutni az illetők,)) Ennek szerinte már semmi sem áll útjában, miután az unitárius püspök kilépett s a többiek valószínűleg követni fogják példáját. Az Evang. egyház és iskola nagyon helyteleníti az elhalasztást, melyben a protestáns ügynek országos kudarcát látja. Még élesebben elitéli a gyűlés határozatát, mint Lapunk mult évi 52-dik számában Agricola tevé, kinek kissé talán erősebb szavai, ugy látszik, némi neheztelést támasztottak az intézők körében. Az a szép Nyilt levélj melyet Szász Károly püspök úr e Lap volt szerkesztőjéhez címezett, de az újhoz is intézett, néhány passusában erre látszik vallani. Aggodalmát fejezi ki a levélírója a fölött, hogy a távozó szerkesztővel «a szabad vitatkozás, a vélemények harca és az őszinte igazság-keresés elve» is el talál távozni e Laptól. Én mint kezdőszerkesztő, nemcsak a ((türelemnek és az ellenkező nézetek meghallgatásának s méltánylásának protestáns elvé))-ből kifolyólag, hanem a Nyilt levél irója iránti kiváló tiszteletből is, őszinte köszönettel veszem a jóakaratú tanácsot, melyből érteni és tanulni is fogok és akarok. De bocsásson meg, m. t. munkatárs úr, engem meglepett az, hogy az eltérő felfogásért való neheztelés épen attól jő, ki a Prot. Lapban mindig érvényesült ((protestáns szellemet, a türelemnek és az ellenkező nézetek meghallgatásának s méltánylásának ama protestáns elvét» ugyanezen levelében oly lelkesen magasztalja, hogy annak eltávozását még inkább fájlalná, mint a volt szerkesztő visszavonulását. Nekem ugy tetszik, hogy Agricola és a másik közlemény írója akkor, mikor az irodalmi társaság gyűlési többségétől és vezetőitől elütő hangot adtak, nem annyira arról tettek bizonyságot, hogy a Prot Lap feldicsért «szabadvitatkozási elve)) csökkent vagy eltűnőben van, hanem talán inkább arról, hogy e Lap régi szókimondó bátorsága és vélemény nyilvánítási szabadsága most is sértetlenül fennáll és szabadon érvényesül bárkivel szemben is. E tekintetben, méltóztassék nyugodtan lenni, a Prot. Lap nem fog irányt változtatni az én szerkesztésem alatt sem. Más kérdés azonban az, hogy vájjon bölcs és időszerű volt-e az említett közlemények aposztrofált hangja? Csakhogy erre nem a találgató sejtelmek és kegyes óhajtások, hanem a közel jövő eseményei fogják megadni a feleletet, mire vonatkozólag őszinte szívből kívánom, hogy ne legyen «meddő vajúdás» az irod. társaság vezetőinek tiszteletre méltó békés igyekezete, sőt inkább fényes siker és bőséges áldás jutalmazza önzetlen fáradozásukat ! Végül, mivel az Agricola határozott hangja a debreceni testvéreknek is feltűnt, és közlönyükben csudálkozásukat fejezik ki a fölött, hogy azt a Piot. Lap, az előző számban adott programm dacára, észrevétel nélkül kiadta, legyen szabad röviden megjegyeznem először azt, hogy a régi Prot. Lapnak nem igen volt szokása a szerkesztői csillagozás, másodszor azt, hogy az én programmomért az én szerkesztői felelőségem a jelen számmal kezdődik s érette mostantól kezdve készséggel állok elébe bárhonnan jövő kritikának. Szerk. * Az uj középiskolai tanárvizsgálati szabályzat. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter e napokban adta ki az uj középiskolai tanárvizsgálati szabályzatot, melyet addig is, míg részletesen ismertetnénk, a következőkben kívánunk bemutatni. Az 1882-ben kiadott s eddig érvényben állott vizsgálati szabályzat több tekintetben kifogás alá esett. A legfőbb hibája az volt, hogy a vizsgálat két tárgya közül az egyik főtárgy, a másik csak melléktárgy volt, minek a gyakorlatban az lett a következménye, hogy a jelöltek tanulmányaikban csak a főtárgyra fektették a súlyt, a melléktárgyat pedig elhanyagolták. A tanárok képzése tehát nagyon speciálissá élesedett, mit növelt a szabályzat azon következménye is, hogy a főtárgynak egy valamely ágából részletes irodalmi tanulmányon alapuló képzettség is kívántatott. Az ekként képzett tanárok működése a középiskolákban, hol két-három tárgyat kell tanítaniok, sok esetben nem volt kellő eredményű, mert a középiskola a tanár minden tanításától egyenlő mértékben követeli meg a sikert. Az uj szabályzat megszünteti a fő- és melléktárgy közötti különbséget és mindenik tárgyból egyenlő képességet követel, sőt kívánatosnak jelenti ki, hogy a jelölt még egy harmadik tárgyból is tegyen vizsgálatot. A második hibája az volt a régi szabályzatnak, hogy a követelmények túlságosak voltak, különösen az ismeretek részleteit illetőleg. Az uj szabályzat mérsékli némileg a részleteket, de megkívánja azokat egyenlően, a vizsgálat mindenik tárgyánál. A vizsgálati szakcsoportoknál is történtek változások. A történelem és görög nyelvi, továbbá a francia és latin nyelvi szakcsoport kihagyatott, ellenben a nyelveknek most több combinatiója van megengedve. Ezenfelül az uj szabályzat, a középiskolai törvény szemmeltartásával, tekintettel van a nem magyar ajkú (német, olasz, szerb, román) középiskolákra is, s a csoportosításnál combinatióba hozza e nyelveket is, sőt, a mi eddig nem volt, a bölcsészet is tárgya lehet a vizsgálatnak, de csak mint harmadik tárgy. A vizsgálatnak most is három foka van, t. i. két évi főiskolai tanulmány után alapvizsgálat, ujabb két évi főiskolai tanulmány után szakvizsgálat és egy évi tanítási gyakorlat után paedagogiai vizsgálat. Az oly jelöltek, kik főiskolai tanulmányaik egy részét külföldön végezték, a 4-ik év után egymásután tehetik aláp- és szakvizsgálatukat. Minden vizsgálati fok két részből áll: Írásbeliből és szóbeliből. A vizsgálatot legalább két tárgyból együttesen kell letenni. A vizsgálat részletes követelményeinél legnagyobb átdolgozáson ment át a természetrajzi rész, melynél a régibb szabályzat követelményei e tárgy egyes szaktudományai, (állattan, növénytan, ásványtan) szerint oly terjedelmesek voltak, hogy mind a három szaktudományból megfelelni majdnem lehetetlen volt, annál is inkább, mert e tudományokhoz még vagy a földrajz, vagy a vegytan csoportosítandó. — A szabályzat könyvárusi uton is kapható (50 krért.) * Alap- és lelkészvizsgálati tételek. Kivonat a pápai ev. reform, theologia akadémiai tanári kar 1888. október 20-ik és december 14-én tartott gyűléseinek jegyzőkönyveiből. I. Alapvizsgálati tételek, a) O-szövetségi bevezetésből: Adassék elő a 12 kis próféta müvének rövid tartalma, a szerzők és szerezretési idő szabatos meghatározásával, b) Egyháztörténelemből: A keresztes hadjáratok, azoknak magasabb és közvetlen okai, célja, eredménye vallás erkölcsi és egyébb tekintetben, é) Vallásbölcsészetből: A keresztyénség és budhismus elkölcstanának főbb vonásokban való jellemzése és birálatos összehasonlítása. A dolgozatok bemutatásának határidejéül a theol. tanári kar 1888. május hó 15-öt tűzi ki. II. Első lelkész képesítő vizsgái tételek, a) Dogmatikából: Fejtessék ki a kegyelem tana és mutattassék meg a kegyelem lehetősége és szüksége, b) Erkölcstanból: A párviadal, annak értelmi és erkölcsi forrása, célra vezető és helyeselhető volta, c) Biblica theologiáböl: Az ős egyház és a pogány kérdés. III. Második lelkészképesítö vizsgái tételek. A) Tudományos értekezés alakjában kidolgozandó téte-