Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-06 / 1. szám

lek. a) Egyházjogtanból: i. Kívántatik a polgári házasság fogalma,története, különböző alakzatainak felsorolása és megbirálasa. 2. Egyházi törvénykönyvünk alapján fejtesse­nek ki hazai ev. ref. egyházunk alkotmányának alapelvei. b) Magyar prot. egyháztörténelemből : Adassék elő a fejedelmi és főrangú nők befolyása a magyar — mind­két hitvallású — evang. egyháznak úgy előmenetelére és virágzásara, mint korlátozására és vesztére, az illetők­nek lehető jellemzésével, Mária királynétól Mária Teré­ziáig. B) Egyházi biszéd textusok: a) Jób 36 : 24 b) János 20: 19 e) I. Timóth. 4 : 12 C) Gyakorlati biblia magya­rázati tételek : I. Mózes 24: 1 — 27, Zsoltár 1: 1 — 6, Máté 1: 1—12, Máté 6: 1 —16, Lukács 12: 13 — 21, Lukács 16: 1 —13, Róma 9: 1—16, Kolossé 3: 1 —15, Zsidók 5:1—14, Jakab 1 : 2—18. A vizsgalatot tenni szán­dékozóknak az 1887. évi egyházkerületi gyűlés jegyző­könyvének 76. pontjában foglalt vizsgálati szabalyzat következő paragrafusai szolgáljanak tájékozásul: 1. Az első lelkészképesítő vizsgára vonatkozólag: 19. §. írás­beli vizsgálat. Minden iskolai év elején 3 feladatot tűz ki a tanári kar a vizsga tárgyát képező tudományok köréből, melyek közül egyet értekezés alakjaban kidol­gozva, julius végéig minden vizsgázni akaró köteles az igazgatóhoz beadni. 2. A második lelkészképesítő vizs­gára vonatkozólag : 23. §. 4. Gyakorlati biblia magyará­zat (a vizsgálat előtt fél évvel 10—15 önálló rövidebb bibliai szakasz jelöltetik ki, melyekre a vizsgálat tevő tartozik úgy elkészülni, hogy a magyarázatot képező tárgyi felvilágosításokat és gyakorlati tanulságokat a vizsgálaton élőszóval szabadon előadhassa.) 24. §. írás­beli vizsgálat. A theologiai tanári kar a vizsga előtt fél évvel 3 feladatot tűz ki az Egyházjogtan és magyar protestáns egyháztörténelem köréből, melyek közül a vizsgálandó szabad választás szerint egyet tudományos értekezés alakjában kidolgoz. Egyidejűleg 3 textus is kijelöltetik, melyek közül egyről szintén szabad válasz­tás szerint predicatiót ír a vizsgálattevő. 25. §. Az Írás­beli dolgozatok mindkét vizsgalatra junius hó végéig beadandók a theologiai akadémia igazgatójához. Papa, 1888. december 22. — Németh István, theol. akadémiai igazgató. * A Bereg-verchovinai misszió köréből követ­kező levelet vettük. Nagytiszt. Szerkesztő Úr! A legkö­zelebbi karácsony-ünnepek alkalmából Vigváry Mihály munkácsi s. lelkész küldetett ki a missziói istenitisztelet megtartására, mely az ünnep 2-ik napjának d. e. 1 /2 11 órájakor Balajthy Mór szolgabíró, missziói gondnok privát lakásán meg is tartatott. Az itt — még nyarban is gyakori — havas-esővel zúgó fergetek és azon körül­mény miatt, hogy az alantasabb vasutiszolgálatban levők más hitfelekezetű felebbvalóik által nem szabadságoltat­tak s végre, hogy az istenitisztelet tartására alkalmas helyiséggel a misszió nem rendelkezik, csak 22-én jelen­tek meg a hívek; de a megjelent kevesek el fogjak mond­hatni a honmaradtaknak, hogy a kellemetlen időben való utazásokat kárpótolta a valóban lélekemelő istenitiszte­leten nyert magasztos szellemi élvezet. Vigváry Mihály segédlelkész ugyanis a misszionáriusi hévvel és szónoki eloquentiával elmondott gyönyörű alkalmi praedicatió, urvacsorai és keresztelés! agenda által (mert ez alkalom­mal keresztelés is történt), a jobbadán intelligens hall­gatók annyira meg voltak hatva, hogy az istenitisztelet végeztével gratulálva siettek kezet szorítani a derék s. lelkésszel. Valóban Peterdy Károly esperes úr, ki maga is a legjelesebb szónokok egyike, jól választotta az ifjú tiszteletes urat maga mellé. Istentisztelet után meg­beszéltetvén az ezen misszió útjában fennforgó akadá­lyok. legfőbb hiányként az tüntettetett fel, hogy az itt szétszórtan — a ruthén ajkú verchovincok között — élő magyar református hívek az istenitisztelet tartására alkalmas helyiséggel nem bírnak, sőt az orthodox izr. hitű közlekedési főnök még arra sem hajlandó, hogy a szolyvai — üresen meredező — vasúti termek egyi­két- a jelzett célra bár ideiglenesen átengedje. Vajha az illető egyházi hatóságok oda működnének, hogy Szoly­ván, mint a Beszkid vidékének központján, egy kis kápolna építtetnék, mely állandó istenitisztelet helyéül szolgálván, a beregi magyar ref. misszió s altalaban a magyar nemzeti kultura felvirágozását hathatósan elő­segítené. (A beregi misszió égető sebére felhívjuk a ref. konvent figyelmét. Szerk.) A midőn a fentieket csekély­ségem is az érdekeltség becses figyelmébe ajánlaná, maradtam a mélyen tisztelt szerkesztő úrnak Oroszvég, 1888. december 27. alázatos szolgaja Balajthy István, áll. igazgató-tanító. * Egy szép karácsonyi ajándék. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Nagytisztelű szerkesztő úr ! Nem mulaszthatjuk el, hogy becses Lapjában, a nyil­vánosság előtt is forró köszönetünket ne nyilvánítsuk fehérvár-csurgói református egvhazunk azon két buzgó Tabithajának, akik az egyházunk iránt bennük élő lán­goló szeretet által indíttatva, az úrnak szent asztalára két díszes, kovácsolt ezüstből, belülről beégetett ara­nyozással készült kelyhet, és egy dúsan aranyo­zott tányért ájéndékoztak 210 frt értékben. A tányér közepén búza kalász és szőlő fürt van, mely míg egy­részről a két földmíves asszony foglalkozását symboli­zalja, addig másrészről az úrvacsora kenyerére és borára is emlékeztet, körülötte pedig ezen felírás olvasható: „A fehérvár-csurgói ev. reform, egyháznak ajándékozták: özv. Kis Istvánné szül. Kalmár Katalin, és özv. Simon Mihályné szül. Jakab Ersébet. 1888A minden áldások bőséges osztogatója, a nagykegyelmű Szent Úr Isten, áldja meg érte a jó cselekedetekben és alamizsnálko­dasukban gazdag asszonyatyánkfiait e rendkívül szép és nemes szívekre valló karácsonyi ajándékért, s engedje meg, hogy még sokáig gyönyörködhessenek e drága emlékben, melylyel egyházunknak kedveskedtek, hogy mások is látván az ő jó cselekedeteiket, dicsőítsék a mennyei Atyát. Nagytiszteletű Németh István theol. akad. igazgató-tanár úr is fogadja legőszintébb köszö­netünket azon lekötelező szívességeért, hogy ezen kely­heket elkészíttette, és fáradtságot nem ismerő buzgalom­o f . mai eljárt ügyünkben mi helyettünk. Áldja meg érette a jó Isten. Fehérvár-Csurgó, 1888. december hó 25. 7húry E'eh, reform, lelkész, Simon Márton, gondnok. * Rendelet a német nyelv gondosabb tanítása érdekében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter eré­lyes hangon tartott rendeletet intézett valamennyi tan­kerület kir. főigazgatójához a német nyelv sikere­sebb tanítása érdekében. A lapunk zártakor nyilvá­nosságra jutott rendelet főbb pontjai a következők. Kiindulva egyfelől azon tapasztalatból, hogy a német nyelv tanítása sem a gymnasiumban sem a reáliskolában nem éri el az elébe tűzött célt, másfelől rámutatva a német nyelv tudásának kulturális fontosságára: a minisz­ter a következőket rendeli el. 1. A tanker. főigazgatók utasítsák a német nyelv tanárait, hogy egyrészt tanítá­suk intenzitását a lehető legnagyobb mértékben fokozzak, másrészt az osztályozásban épp oly szigorúsággal járja­nak el, mint tanártársaik a többi tantárgyaknai. 2. A tanítás módja gyakorlati legyen s ezért a felső osztá­lyokban szigorúan a német nyelv szolgáljon a német nyelvi és irodalmi tanítás nyelvéül. 3. Kiknek érettségi

Next

/
Thumbnails
Contents