Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-06 / 1. szám

hangsúlyozza. Részünkről c derék füzetes polemikanak közrebocsátását az „Evangy. Szövetség" mozgatóinak tulaj­donítjuk. A berlini Websky-féle „Prot. K.-Z." jelen folyamá­nak 46. számában rövid ismertetést találunk Bassermann heidelbergi tanárnak, a napokban megjelent |«Evangy. Liturgikájáról.)) Egészben véve az evangy. istentisztelet lényegéről alkotott Schleiermacher-féle alapgondolatoknak bővebb kifejtésével van itt dolgunk. Szerinte «az evangy. istentisztelet előterjesztő cselekvény (darstellendes Han­deln), a melynek alapján a gyülekezet a megváltás tuda­tát fejezi ki a művészet alakjában,)) úgy azonban, hogy itt inkább a szellemi, mint érzéki eszközök jönnek tekintetbe. «A római kultustól különbözik a prot. az egyéniségnek s a biblicitásnak jellege folytán.)) Leg~ behatóbban tárgyalja a ((gyakorlati liturgikát, s itt annak liturgiái eszméjét.» Ugyanezen lap 43. s következő számaiban hosz­szasabban ismerteti egy eredeti tudósító a Protestáns egylet 17-ik (brémai) közgyűlését, s örömmel értesülünk arról a szellemi erélyről, a melyet a szabadelvű protes­tantismusnak eme munkás organuma egyházi és irodalmi téren egyaránt kifejt. Kár hogy a mi egyletünk s annak derék theol. könyvtári vállalata kellő anyagi és szellemi pártfogás hiányában kiáltó szó maradt a pusztában! Figyelemreméltó a német Prot. egylet resulutiója is, a melyet a német protestánsokhoz intézve okt. 11-én ki­bocsátott. A ,,Schürer-Hamaek-féle Theol. Literaturzeitungu egyik legújabb száma ismerteti a maga méltó vetélytár­sat, a Pünjer által alapított s jelenleg Lipsius jenai tanár által jelesen szerkesztett „Theol. Jaresberichtu jelen (7-ik) évfolyamát, mely Benrath, Bohr inger, Dreyer, Nip­pold s más jelesek tollából kitűnő bírálati ismertetése­ket hoz az időközileg megjelent s szakok szerint osztá­lyozott theol. irodalomról. Különben minden egyes kötete tartalmas tájékoztató ismertetéseket közöl a theologia legújabb irodalmának tág köréből. Eléggé nem tudjuk ajánlani e dolgokat theol. könyvtárainknak, illetőleg az azokat fenntartó egyházi vagy tanügyi hatóságoknak! Dr. Tsehakert Pál volt halle-wittenbergi, jelenleg königsbergi egyet, theol. tanár a königsbergi egyetemi könyvtárban eredeti s eddigelé a tudomány emberei előtt is ismeretlen Luther-félé prédikációkat s egyéb iratokat fedezett fel, s ezeket a góthai Perthes-féle könyvkiadó vállalatban magyarázó jegyzetekkel kisérvé ki is adta. E hír bennünket is érdekel, hisz ezek ujabb fontos adatok a wittenbergi reformátió történetéhez, főleg pedig nagy reformátorunk életrajzához. Ugyancsak örömünkre szol­gál konstatálni azt, hogy nevezett tanárnak „Evang. Polemiku című műve már 2-ik kiadásban hagyta el a sajtót, a melyre e Lapokban különben még visszaté­rünk. — A német prot. theol. irodalom a közel múlt­ban is örvendetes jelenség volt a tudományok irodalmának történetében, bárcsak mi is tanulnánk e téren derék német testvéreinktől! «Theol. irodalmunk elég soká pihent; egyesüljünk és tömörüljünk közös erővel azon vállataink zászlaja alatt, a melyek épen szegényes prot. hazai irodalmunk fejlesztését tűzik ki feladatul!)) Gizycki berlini egyet. m. tanár tollából a napok­ban „Moralphilosophie" cím alatt 35 ivnyi terjedelemmel érdekes munka hagyta el a sajtót. Nagyobbára Bain, Coit, Salter, Sidgzvick, Spencer s más angol vagy ameri­kai morálphilosophusok nyomán halad. Az erkölcsiségnek a vallástól s az erkölcstannak a theologiától való éles különválasztása jellemzi a művet s a szerző álláspontját, a mint azt „Die Morál u. die Thcologie" c. fejezetben bővebben fejtegeti. Csudálatos, hogy a vallástól mereven elkülönített Kant-féle független morálnak épen az ango­lok között annyi híve van, a miért én ismét mai álhu­manistikus korszellemünket s a nagyon is dogmatizáló német theologiát teszem felelőssé. A mű allandó vezérgondo­lata Lockéből vett idézet, mely is így hangzik: «A morál a tulajdonképeni tudomány s az emberiség dolga általá­ban)), mely tételnek mi is tudunk helyes értelmezést adni. Gizycki jeles bölcsészeti iró, kinek philos. monogra­phiáit mi is tudjuk méltányolni, ép azért érdekes angolos jellegű Erkölcsbölcsészetét alkalmilag bővebben fogjuk ismertetni. Jó az ellentábor működését is figyelemmel kisérni, hiszen épen az ethika terén igen elágazók a kiválóbb tudósok nézetei! Budapest, 1888. dec. 18-án. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Debrecenben megjelent: A tiszántúli ev. ref középiskolai tanáregylet évkönyve az i888 /.,- évre. Szerkesz­tette Elek Lajos egyleti jegyző. Ez az évkönyv, melynek a mostani már kilencedik évfolyama, mint mindig, úgy az idén is igen tartalmas. A hivatalos közleményeken kívül szakszerű cikkek benne: Adalékok a hódmező­vásárhelyi főgymnasium életéhez Futó Mihály tói; az orvos az iskolában Dr. Imre Józseftől; tanügyi szemle Sinka Sándortól; eszményiség és jellemfejlesztés a latin classicus irók által Barkász Károlytól; modus obliquus Dóczi Imrétől; a francia középoktatás és tanárképzés Dr. Öreg Jánostól. Az egyletnek a múlt évben 18 ala­pító, 76 pártoló és 105 rendes tagja volt, és pedig nemcsak Tiszántúlról, hanem más kerületekből is. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkész-jelölés. A felső-baranyai egyházmegyébe kebelezett csehii egyház lelkészi állomásra a bizottság dec. 28-iki ülésében 10 pályázó közül következők jelöltet­tek ki: Aracs Gyula csehii helyettes lelkész; Nagy József szalkszentmártoni, Somody József babarci, Szűcs László hídvégi és Kőiössy György dráva-szabolcsi segéd­lelkészek. A választás január első felében lesz. * A magyar prot. irodalmi társaság részére ujabban a következők fizették be tagdíjaikat: Stettner Ignác alapítv. kamatul 5 frtot. Alsó szabóics-hajduvidéki ref. e. m. kamatul 5 frtot. Zsigmond Sándor ev. ref. lelkész r. t. 6 frtot. Szőke Károly p. t. 3 frtot. A pápai ev. ref. e. m. alapitv. kamat. 5 irtot. Nagy Zsigmond n.-kőrösi tan. kamatul 5 frtot. Összesen 29 írt. Zsilinszky Mihály, ideigl. pénztárnok. (Budapest, VIII. Szentkirályi­utca 30. sz.) * A protestáns irodalmi társaság dec. 18-iki közgyűlésének a végleges szervezést elhalasztó határo­zata élénk megbeszélés tárgyát képezte a társ-lapok utóbbi számaiban. A Debr. prot-. Lap helyesli az elhalasz­tást, mert ez ((lehetővé teszi egy biztosabb és szebb jövő elővarázsolását, a mi mindnyájunknak szivén fekszik... Tisza Lajos gróf elhalasztó indítványa... nagyobb szol­gálatot tehet a Társaság ügyének, mint a vakon rohanás veszélyes kockázata.)) A Sárospataki Lapok szerint az lett volna a gyűlés teendője, hogy a ((megerősített alap­szabályokra támaszkodva, véglegesen szervezkedjék, mert

Next

/
Thumbnails
Contents