Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-17 / 7. szám

csen rejtve előttem.» T. H. 5, 3. a. Meg kell gondolnunk azonban azt, hogy Jáhvénak hatalma, kormánya nem csak Izráelt öleli fel, hanem a legnagyobb világ eseményekre is kiterjed. Ámosz szerint Jáhvé növeli Asszurnak hatalmát, a mely nemsokára veszedelmessé és végzetessé lesz ízráelre nézve. Sőt tovább megyen és a Jáhvé hatalma által igazgattatja a népeknek sorsát általában, még akkor is, mikor Izráel nincsen érdekelve. Jáhvé az, a ki a íiliszteusokat Káftorból, a szirusokat Kirből későbbi országaikba vezette: 9, 7 ; a ki nem csak az izráelen szomszédai által elkövetett kegyetlenségeket: 1, 3 — 15, hanem a Moábitáknak az Ammonitákon elkövetett bántalmak is megbünteti : 2, 1. Nemcsak a nagy eseményeket, hanem a mindennapi élet eseményeit, bajait is ő intézi: «Avagy van-e a városban veszedelem, A melyet nem Jáhvé szerelne ?> Ára, 3. 66. Jesajá és a többi ezt mondja, csak másképpen. Jesajá pl. erősen kiemeli az emberi akarat makacsságának hiábavalóságát a Jáhvé akaratával szemben : «A seregeknek Jáhvéja végezte el; Kicsoda tészi azt erőtlenné ? Keze föl vagyon emelve ; Kicsoda fordíthatja el ?» 14. 27. Sokszor mutat reá az ember gyarlóságára, tehetetlenségére Istennel szemben, a kinek a tanácsát hajtja végre, és mégis azt hiszi, hogy az ő esze csinálja. Az asszírok büszkék győzedelmeíkre, holott nem egyebek, mint eszközök Jáhvé kezében, melyeket ideig-óráig használ. Jes. 10, 12 —15. A Juda nagyjainak makacssága Jáhvéval szemben épen olyan bolondság, mintha az agyag szemb.eszál a fazekassal: 29, 16. Sőt a mi több, szerinte még az emberek «érzülete» is az ő vezetése alatt áll. O az, a ki Jerusálem nagy részére kiöntötte a «kábulás szellemét)) (ruakh tardémá), szemeiket megvakítá, és fejeiket mintegy befedezte: Jes. 29—10. O rendelte úgy, hogy a próféta híjában beszél népének többsége előtt. Jes. 6, 9-10. 6. §. A Jahve szelleme. Jahvénák- ezzel a mindent átölelő működésével szoros kapcsolatban áll a prófétáknál a «ruakh Jahvé» felől való képzetük. A «ruakh» eredetileg «fuvást» jelent, és aztán «lehelletet» «lélegzést» és a «szelet». Minthogy Jáhvé az «élő Isten», annálfogva «lélegzete» «szelleme» is van. Hos. 1. 10; Jes. 37, 4—17; Mikhá 3, 2; Jes. 30. 33. Épen úgy tulajdonúnak néki «lelket» «nefes» is: Ám.: 6—8; Zak.: 11—8; Jer. 2—14, és «szívet» «léb». Azonban sokkal természetesebb volt az, hogy az ; az erőt, a melylyel a szellemi életre hatott «lehelletnek» fogják fel, mely tőle indult ki. A tulajdonságok, a melyek magában Jahvéban vannak, vagy a melyeket az emberben legtöbbre becsülünk, azok a tulajdonságok arra szállnak által «a kin a Jáhvé szellemei) nyugszik. Jes. 11 — 2: «A bölcseségnek és az értelemnek szelleme, A tanácsnak és a bátorságnak szelleme, Jáhvé ismeretének és félelmének szelleme.* Ez a szellem különösen a prófétában «a szellem emberében,)) (is ruakh) működik, hogy adjon neki „erőt" •„jogot" és bátoi ságot. Mikha. 3. 8. Á mi a próféta óhajtása ellen történik, «az nem a Jáhvé szelleméből való.)) Jes. 30. 1. Épen így leszen Jáhvé (Jes. 28. 6.) „a jognak szelleme, annak, a ki itélő székben ül,» „Az erőnek, azoknak, a kik az ellenséget a kapuhoz hátráltatják.)) Minthogy Jáhvénak működése az életnek minden viszonyaira kiterjed, annálfogva a «szellem» is különböző természetű, minőségű. A «jog» szelleme mellett ott van a „megsemmisítés" „eltörlés" szelleme. Jes. 4. 4. A mint mondók «a kábulás szelleme» is Jah vétói jön. Jes. 29. 10. Szóval: az a képzet, hogy Jáhvénak «szelleme» van és az a szellem kimegyen tőle minden irányban : a prófétának azon meggyőződését szemlélteti, hogy az Istennek működése a világban sokoldalú. Hogy mi a Jáhvé hatalmáról, uralkodásáról a természetben és az ember világban külön szólottunk, azt a könnyebb áttekintés kedvéért tettük, de a prófétáknak lelkében a kettő szorosan egybefügg. Ha mi is egybefoglaljuk a kettőt, azt kell mondanunk, hogy a próféták hittek Jáhvénak « erkölcsi világ kormányzásában,» mondhatnók : gondviselésében. Világot kormányoz, mert a világnak ura, de a próféták szerint ez a világkormányos «Izráelnek istene,» gondviselője. Minden jelenség, minden esemény egy vagy más módon Izráel sorsával áll kapcsolatban. Érette és körülötte forog a világ. A népnek erkölcsi vallásos állapota a próféták szerint nagyon de nagyon sok kivánni valót enged; Izráel nagyon, de nagyon rossz magaviseletű, bűnös, tehát bűnhődnie kell, hogy megtérjen. Ennek a szolgálatába rendel mindent, de mindent, erre a nagy megtérésre kormányozza Jáhvé a világot. Bölcsesége az eszközöknek gazdag tárházából épen azokat alkalmazza, a melyek kétség nélkül eredményre vezetnek. Ezt a bölcseséget különösen Jesajá ismeri el és dicsőiti: 28, 53 — 29, 29, 24, 31. 2.33. 6. Közli: Dr. Kovács Ödön. BELFÖLD. A brassói reform, egyház templomépítési mozgalma alkalmából. Annak a nemzeties irányú egyházpolitikának, a melyet a mult tradíciónak megfelelőleg, s a jelenkori nemzeti eszme hatása alatt követ a reform, egyház, az intéző körök figyelmét, s az egyesült felekezeti erő támogatását szükségkép azon pontok felé kell fordítnia, a hol azokat a felekezeti ügy s a nemzeti mozgalom közös érdeke kivánja meg. Ilyennek mondható, talán legelső sorban, Brassó, mert itt, ha nem is épen congruens fogalmak, mégis elválaszthatlanúi vannak összeforrva magyarság és kálvinistaság. Ezért a reform, egyháznak, az egészre kiterjedő munkássága közben, nem lehet tekinteten kívül hagynia azt a templomépítési mozgalmat, a mely az eddig még kerületéhez is lazán kapcsolt, de az egyesülés folytán, a nagy magyar egyháztest részévé lett Brassóban, ez idők szerint megindult. A brassói reform, egyház a nemzetiségek ellenséges törekvéseinek centrumában a magyar kálvinista elem megerősítése végett, a nemzeti pártokat elmosással fenyegető szász és oláh áradat visszavetése tekintetéből, a kálvinista világ ezen legkeletibb pontján, református templomot akar építeni. E törekvés, a mely nemcsak helyi, hanem egyetemes érdekek kielégítését célozza, Brassóban nem új, nem a domesztika által megindított építési korszak szüleménye. Bár a mostani egyház csak e században alakult, a brassói, templomépítésnek egész hosszú listája, rég