Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-17 / 7. szám

A Budapesten lakó svájci leányok vasárnaponként néhány órát töltenek el a menhelyben és mindenkor nagy feszültséggel várják azon vasárnapot, mikor a svájciak lelkésze, Mr Selli Bécsből Budapestre jön, hogy a hold-utcai ev. ref. templomban francia istenitiszteletet tartson. Egyik súlyos betegét a menhelynek Weiss egyesületi orvos szerencsésen kigyógyította. Ezen ismertetés egyik célja az is, hogy azon szülőknek, kik francia, angol, német, magyar, vagy más nyelvű bonne-okat vagy nevelőnőket, gyermekkertésznőket óhajtanak családjaikban alkalmazni, ily cím alatt: A «Home Suisse» elöljáróságának, gyár-utca 18. szám, 4-ik emelet Budapest» — ezen teljesen megbízható intézethez méltóztassanak fordulni, elkerülve a drága és sokszor megbizbatlan úgynevezett iskolai ügynökségeket. És ha meggyőződtek arról, hogy díj nélküli és jó kiszolgálást nyertek, ne sajnáljanak a menhelynek egy kis ajándékot küldeni, mely az évi tudósításban nyilvánosan fog nyugtáztatni. Megjegyzendő : a szülők kiköthetik, hogy az illető nő milyen vallású és mily országbeli (pl. svájci, vagy észak-német stb.) legyen. E lap olvasóit pedig érdekelni fogja, hogy a bécsi menhelyben mult évben 309 protestáns leány talált felvételre. (A bécsi ((Home Suisse» létezik Himmelpfortgasse 20.) Magam is a budapesti menhelyből Tápió-Szent-Mártonban már 3 gyermekkertésznőt alkalmaztattam. Láng Adolf. T A R C A. A Kr. e. 8-ik század prófétáinak vallása. Keresztes József ó-test. biblika theologiájából. II. Czikk. A próféták Jáhvismusa a 8-ik században. 1. §. Bevezetés. A kútfők. A politikai helyzet, 2. §. Jáhvé izrael istene, népisten. Izrael a Jáhvé népe. 3. §. A/, istenségnek nevei. 4 §. Az istenségnek tulajdonságai. 5. §. Jáhvé hatalma a Urmészetben és az embt rvilágban. Mondanunk sem kell, hogy a mi világnézetünk egészen más, mint az izraelé. Az ő képzetök a földnek nagyságáról, a naphoz, holdhoz és csillagokhoz való viszonyáról; a természeti jelenségeknek, szelnek, esőnek, zivatarnak okairól nagyon fejletlen és gyerekes volt. A prófétáknak nem volt alkalmuk világnézetüket külön kifejteni, hanem egyes újjmutattatásaikból azt veszszük ki, hogy az ő képzeteik nem külöböznek pl. a Jóbétól, vagy a zsoltárokétól, ahol az bővebben és részletesebben van tárgyalva. Az ő szemökben is a föld sima felület volt, melyben az égboltozat nyugodott, melyben nap, hold és csillagok körben mozognak. A föld alatt «a seol», «a lelkeknek nagy birodaIma» terült el. a) Jáhvé a természetben. 1. Jáhvénak a természethez való viszonyát a legszebben, legmegkapóbban és legterjedelmesebben Ámosz rajzolja. Nála Jáhvé az égnek és a földnek teremtője és mindenható ura! O az, a ki : «A fiasfyúkot és az Oriont teremti, A sfírű sötétséget világosságra változtatja, A nappalt éj sötétbe vonja ; Szól a tenger vizének, Es kitölti a földnek szinére, Örökkévaló a neve! » (Ám. 5, O az : «A ki a hegyeket alkotta és a szelet teremtette, És az embernek megmondja gondolatját, Es a hajnalt sötétséggé változtatja, És a földnek magasságain lépdel, Jáhvé a seregeknek Istene a neve!» (Ám. 4, 13.) Jáhvé adja a termékenységet, ő kormányozza az esztendőnek szakaszait 9, 13 —14; ő bocsátja a csapásokat az emberekre, a kenyérnek a szükségét, fogaiknak fehérségét, szárazságot, ragyát, sáskát, döghalált, földrengést vizáradást. 4, 6—11. Ok nélkül akarna valaki az ő büntető keze elől menekülni, mert hatalma mindenüvé elér, a seolba és az égbe, a Kármel bérceire és a tenger fenekére, Kanaánba és a távol országokba. Ám. 9, 2—4. Jóllehet a tekoai pásztor lelkére mélyebb hatást gyakoroltak a természet jelenségei és igy több alkalma volt azokban a ccjáhvé hatalmának nyilatkozatait)) szemlélni, mégis a többi próféta is egy értelemben van vele ebben a tekintetben. 2. Bvsea szerint Jáhvé adja a gabonát, mustot olajat, viszont O vonja meg. O ajándékozza nékik az aranyat, ezüstöt, a melylyel bálványaikat ékesítik; a gyapjút és a lent, a melylyel ruházkodnak. 2, 7 — 8. Azon a napon frigyet szerez nékik a mezei vadakkal, az égi madarakkal, hogy ne kinozzák őket. 2, 7. 3. Zakárja is éppen ezt mondja, midőn kortársait inti, hogy ne bízzanak a terafimokban és varázslókban. iKérjetek Jáhvétól esőt alkalmatos időben, Jáhvé felhőt szerez ; zápor esőt ad néktek, Kinek kinek vetésére a mezőben.» io, i — 2. 4. Mikeás elismeri azt, hogy Jáhvé uralkodik a természetben : <Elveted magodat, de fel nem aratod, Megsnjtolod az olajt, de nem kened magadat olajjal; És mustodat, de te bort nem iszol.» 6, 15. 5. Jesajá is így nyilatkozik Jáhvénak hatalmáról, midőn népének múltja és jövendője lebeg szeme előtt. Olvassuk csak, hogy milyen szépen rajzolja a Nílusnak kiszáradását, midőn az Égyptomból való kiszabadulásra utal: ír, 15, hogy milyen mesteri vonásokkal ecseteli azt, hogy miképpen változnak szelídre a vadállatoknak természete: 16, 6-8; nézzük csak a Jáhvé által rendelt termékenységet: 30, 23, és Egyptomnak közel pusztulását 10, 5. stb. Emlékezzünk csak arra, hogv Hosea «Izrael teremtőjének)), Jesajá ellenben «az ember teremtőjének)) nevezi. Jes. 17, 7. b) Jáhvé az embervilágban. Valamint a természetben, éppen úgy uralkodik és parancsol az embervilágban is Jáhvé. Hogy a próféták meggyőződése szerint ő kormányozza Izráelnek sorsát, hogy arra különös gondja van, azt nem szükség egyes nyilatkozatokkal bizonyítani. Ez a prófétáknak legerősebb meggyőződése. Hosea: ((ismerem Efraimot és Izráel nin-