Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

Kolozsvárra. Ez a változás mindkét intézetnek előnyére vált, mert Marosi ott, mint az iskola kibővítésének buzgó apostola, Simén itt mint a theologiai tudományok tanítója, mivelője és irója oly hasznos munkát fejtettek ki, a mely mindkettőjüknek tisztelt nevet biztosított. (Vége köv. ) Boros György. BELFOLD. A dunamelléki egyházkerület rendkívüli köz­gyűlése. (Folytatás és vége.) A traktusok felterjesztései között élénk, sőt idő­közönként izgalmas vitát támasztott a káplánok nősülésé­nek korlátozása tárgyában a pesti egyházmegye által beadott következő indítvány. A káplánok nősülése sok tekintetben zavarok és bajok forrása lévén, úgy hogy mind az egyházkerület, mind püspök úr e miatt az egy­házak szigorúan vett érdekeit alig képesek kívánt tekintet­ben részesíteni; de meg maguk a segédlelkészek érdeké­ben is óhajtandó lévén, hogy ne kötelezzék le magukat betölthetlen feladatokra, családfentartás kötelességére: mondja ki a főt. egyházkerület, hogy a mely segédlel­kész ezután megnősül, eme ténye által a káplánok sorából kilépettnek tekintetik és a kerület segédlelkészei sorából kitörültetik. •— A kérdéshez sokan hozzá szól­tak, miután Petri E. előadó annak az egyházmegyékhez való áttételét indítványozta. Szász Károly utal azon tapasztalati körülményre, hogy a nős káplánokat sehol sem választják meg, s így azok a kerület örökös nyűgei. Baksay Sándor hangsúlyozza, hogy némely tanítókáplánsághoz egyenesen hozzá van kötve a nősség, s ezen okból az indítványt napi rend­ről levétetni kéri. Szőts Farkas az indítványt mind a gyülekezetek, mind az érdekelt segédlelkészek, mind az egyházi adminisztráció szempontjából nagyon fontos­nak tartja. A káplánok nősülése oly fonák szokás, melyet lehetőleg korlátozni szükséges. Ezért pártolja az indít­ványban kifejezett eszmét. De tekintettel arra, hogy van­nak rendes díjlevéllel bíró, quasi rendszeresített tanító­káplánságok, ezeket kivenni kívánná a rendszabály alól. Indítványozza tehát, hogy a rendszeresített tanítókáplá­nok kivételével a többi káplánok ha megnősülnek, segéd­lelkészi elhelyezésre igényt ne tarthassanak. Vörös Károly hozzájárul Szőts Farkas módosításá­hoz. Báthory Dániel. Mindig azt olvasom •— úgymond — hogy a kath. papságnak épen azért nem engedik meg a nősülést, mert megbénítja munka kedvüket a család fenntartás gondja. Mi ezt az indokolást nem tehetjük magunkévá. A házasság mindenkinek tisztességes, ezt egy erkölcsi testület sohasem tilthatja el; korlátozása volna ez az egyéni szabadságnak. Balogh Imre sohasem hitte volna, hogy megérje, hogy a hires protestáns autonomia ilyen indítványra ragadtathassék. A kérdést egyszerűen napirendről levétetni kivánja. Szász Károly indokolja a kérdésnek tárgyalásra kitűzését. Mert — úgymond — egy egyházmegye végzését, mely az egyházkerület elé terjesztetik, se az elnökségnek, se az egyházkerületnek nincs joga tárgyalás nélkül hagyni. Balogh Imre félreértett szavait magyarázza meg. Gózon Gyula elfogadja a pesti egyházmegye indítványát a Szőts F. módosításával Mészáros János beszéde így hangzik : Balogh Imre tanácsbíró úr a prot. szabadság szempontjából kívánta ennek az indítványnak mellőztetését: én pedig egyházi tételes törvénykönyvünk szabványai alapján azt akarom kimutatni, hogy ez indítvány törvénybe ütköző. Lelkészi jellegétől valakit megfosztani törvényeink értelmében csak fegyelmi úton lehet, de az ok, minek alapján a káp­lán elvesztené lelkészi jellegét, egyáltalában nem olyan, hogy arra vonatkozólag a fegyelmi büntetések kiszabhatók lennének. Mert ez által botrányt nem okoz. Hozzájárul Baksay és Balogh Imre nézetéhez, s a kérdést napirendről levétetni kivánja. Szilágyi Benő szerint az indítvány nem vét sem a prot. autonomia, sem az egyéni szabadság ellen. Rámutat a következményekre, melyek a gyakorlati életben a káplánok megnősülését követik. Kápláni fizetésből csalá­dot fenntartani nem lehet. Szép a phrasis — úgymond — de nehéz a gyakorlat. Papp Károly szintén az indítvány jogosultsága mellett foglal állást. Kálossy József kimerí­tettnek látja a vitát. A felmerült nézetek — szerinte — meggyőzték a kerületet arra nézve, hogy itt administratio­nalis intézkedés szükséges. Nem szeretné azokat a káplánokat, kik megnősülnek, a dislocatióból egyáltalában kizárni, csak azt mondaná ki, hogy azok a dislocatióra feltétlenül igényt nem tarthatnak. Koncz Imre felszólalása után, ki az indítványt szükségtelennek tartja, mert hiszen az egyházkerületnek a káplánok nős vagy nőtlen álla­potát a dislocationál tekintetbe venni nem szükséges, Tisza Lajos gróf elnök Szőts Farkas módosítását figye­lembe véve, ekként mondá ki a határozatot: A pesti egyházmegye felterjesztése alapján elhatározza a kerület, hogy jövőre oly káplánok, kik megnősülnek, segédlelkészi elhelyezésre igényt 7iem tarthatnak ; de e szabály a rend­szeresített tanító-káplánságokra nem vonatkozik. A budapesti theologiai akadémia ügyei az intézet igazgató-tanácsa, az ugynev. »Theologiai Választmány« jelentésében és javaslataiban terjesztettek elő, melyeket a kerületi gyűlés egyhangúlag elfogadott, illetőleg tudo­másul vett. — A theologusok tanképesitése tárgyában az elemi tanítói oklevél kötelező megszerzése már a mult évben kimondatván, a tanképesítő vizsgálat helyéül első sorban az egyházkerület nagykőrösi tanítóképezdéje je­löltetett ki, de szabadság engedtetett az ifjaknak, hogy vizsgájukat bármely más nyilvános állami vagy refor­mátus praeparandiában letehessék; feltétlenül csak az lévén kötelező, hogy az oklevél felmutattassék, különben az illető theologus a IV-ik évi tanfolyamra fel nem bocsát­tatik. — A theologiai tantermek, lakó- és tanáriszobák újból való Jölszerelésére és bebútorozására kért 1840 frt átalány a bemutatott részletes költségvetés alapján egy­hangúlag megszavaztatott, mely körülmény mindenesetre nevezetes esemény a theologiai intézet életében. 34-ik éve, hogy az intézet fennáll, s mai napig azon szegényes és a kijavíthatlanságig elviselt bútorokkal és felszerelés­sel tengődött, melyeket szerény indulása idején számára innen-onnan beszereztek ; e mellett a gymnasium kiköl­tözködése által felszabadult néhány új helyiség bútorzat nélkül maradt, ezek között a vizsgálati terem, a theo­logusok olvasó-szobája és a tanári szobák. E két körül­mény tette szükségessé az új felszerelést, melyből most már minden tanterem új iskola-padokat, új székeket, emel­vényt, tanári asztalokat kap ; a lakó szobákba új ruha­szekrények, mosdó asztalok, könyvpolcok és író-asztalok állíttatnak be, a tanári szobák bútorzata csinos könyv-és irattárral egészíttetik ki, az ifjúsági olvasó szoba megfelelő bútorzattal fog elláttatni s végre egy minden órakor és i-ső negyedben önműködőlég csengető vil­lanyos óra állíttatik be az intézetbe. A kerületi gyűlés midőn a valóban csinos, célszerű s azért aránylag mégis jutányos fölszerelés költségeit a theologiai intézet pénz­tárából egyhangúlag és nagy készséggel megszavazta,

Next

/
Thumbnails
Contents