Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

Utasítsa továbbá az egyházkerület képviseletében a conventen megjelenő tagjait arra, hogy a convent tagjai bölcsességük és belátásuk szerint ez ügyben eszmecserét előidézvén, utasítsak a superintendentiát, hogy azon egyházi hivatalnok ellen, a ki — egy más kerület kebeléből ezen kievi ünnepélyen mint ünneplő megjelent, canonszerű szabványaink értelmében a vizsgálatot elrendelje és annak feleletre vonását, illetőleg megbüntetését eszközölje. (Általános zajos helyeslés.). Geduly Ferenc. Mielőtt a dolog érdeméhez szólanék kénytelen vagyok egy ünnepélyes nyilatkozatot tenni. (Halljuk! Halljuk !) E nyilatkozat így hangzik : Sajnálom, hogy pázuai testvéremet tegnapi felszólalásommal ok nélkül oly kellemetlenségbe vittem, milyenbe belekerült. (Éljenzés.). Ezen nyilatkozat megtétele után szóló kijelenti hogy miután a személycsere fölött, a mennyiben tény, hogv egy világi tag csakugyan résztvett amaz ünnepélyen, sajnálatát kifejezte, most már nem az a kérdés, hogy : quis, hanem az, hogy: quid? Azok, a kik — folytatja szóló — evangelikus egyházunkból a nemzetiségi lázas mozgalom szárnyain, Kiev ősi falai közé repültek, hogy ott a magyar nemzetnek ellenségeivel egyházi és politikai téren szövetkezve, ünnepet üljenek, mindenesetre nemcsak egyházunk ellen, hanem a haza és a nemzet ellen is megbocsáthatlan bűnt követtek el. (Általános, élénk helyeslés.). És ellenük, bár nem a mi egyházkerületünkből tették, de mert lutheránusok tették, ezen cselekedetükkel szemben állást kell foglalnunk ! Előtte szóló indítványát magáévá teszi, hogy a bányakerület kiküldöttei a convetben legnagyobb indignatiójukat fejezzék ki a fölött, hogy a protestáns egyház részéről két tag által ily cselekmény elkövethettetett és hogy a convent minden kezei közt levő eszközzel és móddal igyekezzék ezen vétséget megtorolni; de hozzá kívánja adatni, hogy ne a dunai kerületnek adassék át az ügy, mert az nem fogja a convent határozatát effectuálni, hanem adassék ki oly esperességnek, a melynek az illetők nem tagjai. (Általános helyeslés.). Elnök: Ha nincs senki, a mint remélem, hogy nincs, a ki az indítvány ellen felszólalna, azt hiszem, egyhangú határozatképpen kimondhatom, hogy : a főtisztelendő kerület közgyűlése elfogadja nógrádi küldött, Szontágh Pál úr azon indítványát, mely következőleg hangzik : i. a bányakerület a maga részéről perhorreskálja azt, hogy bár más kerületbeli, de az egyház kötelékében álló személyek a kievi ünnepélyben részt vettek ; másodszor javaslatba hozta ő nagymélsósága, hogy a kerület küldöttei utasíttassanak, miszerint az egyetemes közgyűlésen hassanak oda, hogy az egyetemes közgyűlés a maga bölcsességében megtalálja azon módokat, melyek ezen egyének elleni eljárásra nézve alkalmasak. Ezen indítványhoz azon módosítványt tette Geduly Ferenc úr, hogy a kiküldendők utasíttassanak, miszerint az egyetemes gyűlés gondoskodjék, hogy a megtorló intézkedések hatályosan eszközlésbe vétessenek. Azt hiszem, hogy ez lényegben alig tér el attól, a mit Szontágh Pál úr javaslatba hozott, s így kimondhatom a határozatot, miszerint az indítvány ezen módosítással elfogadtatik. (Általános helyeslés.). Ezután Zsilinszky Mihály beterjeszti a tanügyi bizottság jelentését. E szerint a bányakerületben I887

/8

. iskolai év folyamában volt három teljes 8 osztályú fő.gymnasium, három négyosztályú algymnasium, és két tanítóképző intézet. Főgymnasium van Szarvason, Budapesten és Selmecen, melyekben a tannyelv tisztán a magyar. A tanárok száma Szarvason n rendes, i helyettes, 2 bejáró tanár és 4 hitoktató ; Budapesten 11 rendes, 1 helyettes, 4 bejáró és 3 hitoktató, Selmecen 11 rendes, 1 helyettes, 1 bejáró és 3 hitoktató. A tanulók száma volt Szarvason 404, Budapesten 426, Selmecen 240. Pénzbeli jövedelme volt Szarvasnak 31,677 frt, Budapestnek 29,886 frt, Selmecnek 30,569 frt. Az algymnasiumok : Besztercebányán 4 rendes, 1 helyettes, 2 bejáró és 2 hitoktató tanárral, 92 tanulóval és 8566 forintnyi jövedelemmel; Békés-Csabán 5 rendes, 1 bejáró és két hitoktatóval, 100 tanulóval 7680 frtnyi jövedelemmel; Aszódon 2 rendes, 3 helyettes, 1 bejáró és 2 hitoktatóval, 121 tanulóval és 6705 frtnyi évi jövedelemmel működött. A kerület tehát középiskoláinak fentartására évenkint összesen 115,083 forintot költ, megjegyezvén, hogy Selmec állami segélyben részesül. Tanítóképző intézet van Szarvason és Selmecbányán, melyekben aránylag igen kevés tanuló van. A bizottság azon indítványa, hogy a mult tanév folyama alatt elhunyt Tatay István, szarvasi volt igazgató-tanárnak emléke jegyzőkönyvben is megörökíttessék, a közgyűlés által elfogadtatott. Ezután dr. Králik kerületi jegyző előterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését. A kerületi pénztár tőkéje 96,993 frt 92 kr, (mult évben volt 95,684 frt 59 kr); a Német István-alap 1452 frt 68 kr, a Mokosinyi-féle alaptőke 13,871 frt 6 kr, a Zsedényi-alap 20,000 frt, a Székács-alap 7747 frt 52 kr, a Geitz-alap 1735 forinttot tesz. A pénztár minden tekintetben rendben találtatott. Fabiny Theofil elnök indítványára a közgyűlés a pénztár tár kezelőinek elismerését és köszönetét fejezi ki. Következett több kevésbbé fontos tárgyról szóló jelentés tudomásul vétele után a kerületi özvegy-árva intézet pénztári állapotaról szóló jelentés. E szerint 1887. végén az alapösszeg. 63,839 frt 05 krt tett. Ezen alapítványi összeg kamatainak, valamint a Baldácsy-féle alapnak a kerület részére eső összege kiosztásáról, délután 4 órakor bizottság fog összeülni és határozni. Geduly Elek felkéri az elnökséget, hogy jövőre legyen tekintettel arra, hogy a kerületi gyűlés az egyetemes gyűléshez lehetőleg közel essék, hogy a gyűlés tagjai ne kényszerüljenek nagy költséggel, napokon át itt tartózkodni. Szeberényi Gusztáv püspök és Fabiny Teofil kijelentik, hogy a tárgyhalmazat és az ügyek helyes elintézésének érdeke kívánta most, hogy a gyűlések így következzenek egymásra. De a felszólalást a jövőre tekintetbe veszik. Következett a zólyomi esperesség felszólalása Krausz Imre vámosi (felső-zólyomi) lelkész vizsgálati fogságba helyezése ügyében, melyet az esperesség magára nézve megszégyenítőnek tart. Mivel pedig a vizsgálati fogságot elrendelő végzést a 72 éves férfiura nézve a királyi tábla feloldotta és a lelkész szabadlábra helyezését rendelte el, az esperesség azt hiszi, hogy az illető járásbíróság, mely a vizsgálati fogságot elrendelte, jogtalanul járt el. Azért az ügyben az igazságügyi minisztériumhoz az egyetemes közgyűlés utján felfolyamodni kivan, hogy a biróság tagjai ellen hivatalból fegyelmi eljárást indítson és jövőre nézve rendelje el, hogy a lelkészek tekintélye, az ilyen eljárásokban lehetőleg meg legyen óva. Vladár Victor szólt először az indítványhoz és hangsúlyozta, hogy az egyetemes közgyűlés gondoskodjék, hogy a lelkészek alaptalanul ne zaklattassanak. A most érintett lelkész ügyében pedig teljes satisfactió adassék. Szeberényi Gusztáv püspök nem akarja az egyetemes gyűléshez vinni az ügyet, mikor épen a kerületi gyűlés elnöke az igaszságügyminiszter. Tebusz János azonban nagyobb súlyt akar adni az ügynek, azért a