Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

kijelentvén, hogy törvényt nem sértett. Dr. Kovács Ödön kimutatja, hogy az igazgató-tanács javaslatában több van, mint a mennyit az enyedi elöljáróság kér, mert az általános szervezést javasol s erre bizottságot indítványoz ; de azért elfogadja a bizottságot, mert hiszi, hogy ez az ügy előnyére fog lenni. A vita befejeztetvén, a közgyűlés elfogadja az igazgató-tanács javaslatát és kiküldi a 21-es bizottságot tagjaiul választván Szász Domokos püspök elnöklete alatt b. Bánffy Dezső, Lészay Ferenc, gróf Bethlen Géza, Gyarmathy Miklós, gróf Bethlen Pál, Nagy Lajos, Illyés Károly, dr. Kovács Ödön, Szilágyi Gyula, dr. Szász Béla, Parádi Kálmán, Bod Károly, Bihari Sándor, Nagy László, Bartha Lajos, Somkereki Miklós, Zoltáni Elek, Kolozsvári Sándor, Bodor Tivadar és Simó Lajos közgyűlési tagokat. Az egyházmegyei pénztárak szabályrendeletére vonatkozó igazgató-tanácsi javaslat elfogadása után, a megejtett választásokról szóló jelentés terjesztetett be. E szerint megválasztattak egyetemes konventi tagoknak: dr. Kovács Ödön, Szász Gerő, Nagy László, dr. Szász Béla, dr. Kolozsvári Sándor, Parádi Kálmán rendes, és Szilveszter Domokos, Bartha Lajos, Deési Gyula, Mezei Albert, Bihari Sándor és Váró Ferenc póttagok; a Baldácsi-alapítványi bizottságba báró Kemény Gábor, Szász Domokos rendes, Kovács Albert póttagul; az országos közalapi bizottságba Szász Domokos rendes, Kovács Albert póttagul; végre collegiumi főgondnokokká Kolozsvárra Gyarmati Miklós, Zilahra Nagy Sámuel, Sepsiszentgyörgyre Málik Ferenc. A második napi rövid ülésen a jegyzőkönyvek hitelesítése után a kibocsátandó új lelkészeknek, számszerint 22-nek számbavétele történt meg, s azután az egész gyűlés testületileg templomba vonult, hol a papszentelési ünnepélyes aktus ment végbe. A »Kolozsvári Dalkör« éneke után Szász Domokos püspök mondott imát, Földes György orbai traktualis jegyző tartott sikerült beszédet és Szász Domokos intézett a felszentelendőkhöz nagyhatást keltett alkalmi beszédet, mire a felesketés és az esperesek éneke következett. Templom után 200 terítékű bankét következett a redout éttermében, számos és lelkes felköszöntővel. A harmadik napi ülésen az igazgató-tanács előterjesztései közül az egyházkerületi építkezési alap növelésére ujabb beutalások iránt tett javaslat volt az első fontosabb tárgy. A javaslat, mely lényegileg azonos a püspöki jelentésben érintett pénzügyi operatióval azt ajánlja, hogy az alap növelése céljából a központi pénztár kölcsönt vehessen fel s ennek terheiben arányos felosztással az egyházkerület, az egyházközség és az országos közalap osztozzék. A javaslat ellen Szabó Samu tanár néhány figyelemreméltó aggodalmat említett fel, melyeket azonban Szász Domokos próbált eloszlatni, egy kimerítő és szakszerű beszédben, melyet a többség nagy tetszéssel fogadott. Szavazásra kerülvén a sor, a túlnyomó többség elfogadta az igazgató-tanács javaslatát. Következett ezután az igazgató-tanács javaslata az „Erdélyi közművelődési egye sülét"-tel kötendő szerződés tágyában. Ugyanezen szerződés mult évben téves információ következtében visszautasíttatott, most azonban az igazgató-tanács azt javasolja, hogy az egyházkerület fogadja el a szerződést, melynek lényege röviden az, hogy az egyházkerület által eszközlendő tőke-befektetések az EMKE által 32 évig fizetendő kamatjárulék és törlesztés útján visszatéríttessenek. A javaslathoz Szabó Samu egy pótmondatot ajánl a tavaly tévesen fogalmazott javaslat jegyzőkönyvi kijavítására, mi ellen először az elnök emelt szót, állítván, hogy ennek kimondása vád volna az igazgató-tanács ellen; majd Szász Béla tartott személyes kérdésben heves filippikát, elmondván, hogy ő ~volt a szerződés szövegezője, tehát ő van megtámadva. A pótindítványban az foglaltatik, hogy tavaly általa félrevezettetett a közgyűlés, mire ő egyszerűen kijelenti, hogy ez »alaptalan rágalom.« Szabó S. kijelentése után, hogv az ő indítványában semmi olyan nincs, a mi a Szász Béla személye ellen irányulna, a közgyűlés a pótindítvány mellőzésével az igazgató-tanács javaslatát egész terjedelmében elfogadta. Néhány gondnoki választás bejelentése után ismét felvétettek az igazgató-tanács előterjesztései, melyeket a közgyűlés változatlanul elfogadott. Az egyik javaslat szerint a központi rendszeres segélyek jövőre csak 1 V2-os törlesztés mellett fognak utalvánvoztatni. A másik előterjesztés új rendszabályt tartalmaz az egyházi tőkebefektetésekre és az országos közalapból adandó kölcsönökre vonatkozólag. Egy harmadik javaslat az egyetemes lelkészi nyűg- és gyámintézet konventi tervezetére vonatkozólag a napirendről való levételt indítványozta, mit a közgyűlés némi vita után elfogadott. Végül szintén magáévá tette a közgyűlés a Moldva-oláhország missziói egyházaknak külön egyházmegyévé szervezésére vonatkozó igazgató-tanácsi javaslatot, melyben különösen a házassági törvényszéknek felállításáról van szó s egyszersmind elfogadta Koós Ferenc azon indítványát, hogy ezen tractus hivatalos címében a »Moldva-oláhországi« jelző helyett a »Romániai« tétessék. Ez alkalommal Barthahis János a »Romániai misszió« új esperese a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt is letette. A harmadik napi ülésnek egyik igen fontos és hosszabb eszmecserét keltő tárgya volt a vallás- és közoktatási minisztériumnak a gymnásiumok felett gyakorlandó felügyeletre vonatkozó rendelete és az igazgatótanácsnak erre beterjesztett véleményes javaslata, melyeknek tárgyalása a délutáni ülést is jóformán igénybe vette. A hivatok miniszteri rendelet azt tartalmazza, hogy a középiskolák meglátogatására kiküldött miniszteri megbízottakkal tartatni szokott értekezletről, bármely részről történhető félreértések kikerülése végett, jegyzőkönyvek vétessenek föl, s e jegyzőkönyveket a miniszteri megbízott maga is aláírja. Áz igazgató-tanács azt javasolja, hogy az értekezleti jegyzőkönyv eszméje fogadtassék el, de küldjön az értekezletre az iskolai elöljáróság is megbízottat az iskolai autonomia védelmére, s az értekezleti jegyzőkönyv az igazgató-tanácshoz is felterjesztessék. Az érdekes vitát Váró Ferenc, n.-enyedi tanár nyitotta meg, elmondva a kérdés történeti előzményét, kimutatva elvi fontosságát. A rendeletben a nagyszombati esethez hasonló autonomia sértést lát, az igazgató-tanács javaslatában nem talál elég garanciát. Fődolog, hogy a tanári karok szigorúan az autonomia értelmében járjanak el, mert íme a miniszteri biztosok eleinte a törvény és a miniszteri utasítás értelmében csak a vizsgálatokon jelentek meg, most több helyen már az előadásokra is bejárnak. Indítványozza, hogy a tanári karok szabatos eljárást utasítással láttassanak el és a miniszteri megbizottak is előzetes utasítások szerint járjanak el. A délutáni ülésben Szász Béla szólott először a kérdéshez. Jelezte, hogy a konvent a bizalmas értekezletek eszméjéhez hozzájárult, mit több tanárikar úgy értelmezett, hogy az értekezletről jegyzőkönyv felvételébe is belement. Most az igazgató-tanácsi javaslat az »egyházi megbizott« bevitelével a k. biztossal szemben akar segítséget nyújtani a tanári testületeknek és a jegyzőkönyv felterjesztésével