Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

ségek sora. Örömmel jelzi a püspöki jelentés, hogy e körlelkészségekre kiválóan alkalmas egyének szentelik magukat, kik számára kimerítő utasítások vannak készítve, melyek szerint működésükről minden negyed- és félévben részletes jelentést terjesztenek föl a püspöki hivatalhoz. E jelentések s általában az egész missziói ügyek szakértő nyilvántartására egy missziói szakreferensi állás szervezését proponalja a püspöki jelentés. A nagy-enyedi theologiai akadémiáról szóló püspöki jelentés nyomósán emeli ki egy rendes tanerőbeállításának elodázhatlan szükségét, mit azonban a nagy-enyedi főiskola anyagi ereje nem bír meg s ezért az elöljáróság az egyházkerület segélyére appellált. Az akadémia beléletéből azon jelentős mozzanatot jelenté a püspök, hogy a konventi szabályzat értelmében theol tanári képesítés történt, a melyen Józsa Zsigmond papjelölt egyhangulag képesítettnek nyilváníttatott. A püspöki jelentés tovább menőleg részletesen felsorolja azon püspöki hivatalos »kiszállások«-at és körutakat, melyeket Szász D. a mult közgyűlés óta végzett. Felszentelt két új templomot Besztercén és Kuduban, rendezte az egyházi ügyeket, Bonchidán, M.-Láposon, Ludason, M.-Bodonban, M.-Záhon, a gyulafehérvári egyházmegye számos g3'ülekezetc-ben, Erzsébetvároson, Segesvárt, Dicső-Szt.-Mártonban stb., mely helyeken vagy körlelkészséget szervezett, vagy affiliació keresztülvitelére folyt be, vagy ezekhez hasonló fontos intézkedéseket tett. A jelentés végén érdekes statisztikai adatok vannak fölsorolva. 1887-ben Erdélyben az egyházi építkezésekre fordított kiadások összege meghaladja a 120,000 forintot, az alapítványok és Önkénytes adományok összege kerek számban 95,000 frt, szorgalmi jövedelem címen befolyt 12,282 frt 51 kr, perselypénz címen 2082 frt 42 kr. A népingási adatok szerint született az egyházkerületben 14,533 gyermek, 590-el kevesebb mint az előző évben; meghalt 10,902 s e szerint a lélekszám gyarapodás 3631. Házasságra lépett 3354 pár, 145-el kevesebb mint az előző évben. Kitért 138, hozzánk áttért 265 egyén s így a gyarapodás 127 lélek. Végül a jelentés kegyeletes szókkal emlékezik meg a mult év halottairól s köztük Trefort Ágoston kultuszminiszterről, kinek nevét és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíttetni indítványozza, mit a közgyűlés egyhangulag el is fogadott. Az első nap délelőttjén a gyűlés még a tanügyi előadó, Parádi Kálmán jelentését hallgatta meg, mely részletes képet nyújtott az erdélyi közép- és főiskolák állapotáról; reflektál a középiskolai tanterv azon pontjaira, melyek módosítását a konventen Erdély megkísérlette; ismerteti a konvent hatáorzatát, mely a reform, tanárok nyugdíj-ügyében az államkormánynál való kérelmező fellépést kilátásba helyezi stb.; végül sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy ez alkalommal a népiskolai ügyről nem jelenthet, minthogy az egyházmegyei közegek nem szolgáltatták be teljesen a jelentéshez szükséges statisztikai adatokat. A közgyűlés a tanügyi referens jelentését az előadó működésének meleg elismerése mellett tudomásul vette, mellőzvén Szász Béla felszólalása következtében Deák Lajos azon indítványát, mely az Igaz. Tanácsot oly intézkedések megtételére szándékozott utasítani, hogy többé ily hanyagságok az alantas közegek részéről elő ne fordulhassanak. Az első nap délutáni ülés a püspöki szék két fontosabb javaslatának tárgyalásával és elfogadásával kezdődött. Az első azt mondja ki, hogy jövőre a pályázás utján választott papok és kinevezett körlelkészek, ha állásukat okadatolás nélkül nem fogadják el, a költségek hordozásán felül 2, ismétlés esetében 4 évre elveszítsék pályázatra való jogosultságukat. A második javaslat Szeremley Lajos háromszékmegyei volt tanfelügyelőnek papi jellege fentartása és pályázatra való jogosultsága kimondását indítványozza, mely kérdésben egy kis vita fejlődött ki. Szász B. szerint e kérdésben dönteni a konvent illetékes, míg Szász Domokos és Kovács Ödön az egyházkerület illetékességét vitatták. A közgyűlés is szavazattöbbséggel ez értelemben nyilatkozott és Szeremley L. rendelkezési állapotba helyezett tanfelügyelőnek papi jellegét fennállónak jelentette ki és a javaslat értelmében pályázati jogot engedélyezett. Az igazgató-tanács azon előterjesztése, hogy a misszióügy rendszeres nyilvántartására és vitelére missziói-előadói állás szerveztessék, Szász D. felvilágosítása után elfogadtatott, s a missziói referens tiszteletdíja 100 frtban meghatároztatott. Legérdekesebb tárgya volt a délutáni ülésnek a nagy-enyedi kollégium elöljáróságának kérvénye egy 5-ik theol. tanári tanszéknek az egyházkerület költségén leendő felállítása iránt. A Parádi által előadott felterjesztés után az igazgató-tanács egy terjedelmes javaslatban tudatja, hogy a nagy-enyedi Bethlen-collegiummal kapcsolatos theol. akadémián egyik tanszék javadalma leszállíttatott s az intézet általában nem képes magát fenntartani, sőt félegesen áll fenn a törvény rendelete ellenére. Azért indítványozza, hogy az egész theol. akadémiát újból kell szerveznie az egyházkerületnek és pedig nemcsak egy ötödik, hanem eshetőleg egy hatodik tanszék felállítása által. Az egész theol. akadémiát az egyházkerületnek kell fenntartani. Kéri ennélfogva egy 21-es bizottság szervezését, mely e tárgyban a jövő évre kimerítő javaslatot készítsen a közgyűlés elé. A kérdés élénk vitára szolgált alkalmul. Szabó Samu tanár az indítványt alaki szokatlansága miatt ellenzi, mert a fennálló iskolai autonomia azt kivánja, hogy az iniciativát a nagy-enyedi collegium tegye, s azután a többi collegiutnok szóljanak hozzá. Proponálja tehát, hogy először a collegiumok kérdeztessenek meg. Szász Domokos szerint a kérdés igen egyszerű : az enyedi collegium egyházkerületi segélyt kér a theol. akadémia egy új tanszékre, a kerületnek joga, sőt kötelessége megvizsgálni, mire adja segélyét. A papképzés terhének az egyházkerület vállaira kell sulyosodnia. Kéri a bizottság elfogadását, mert a tárgy, fontosságánál, fogva nagyobb körültekintést, érettebb megfontolást igényel. Makkai Domokos (enyedi rector professor) nincs ellene, hogy a kerület ez egyben segélyezze Nagy-Enyedet, de ne akarják a collegiumtól ez okon elvenni a theol. akadémiát. Ez az indítvány nem az enyedi collegium indítványa. Pártolja a Szabó S. javaslatát : a többi collegium megkérdezését. Csató János (enyedi collegiumi gondnok) ismervén N.-Enyed helyzetét, tudja, mire telik, ehhez van szabva a felterjesztett kérelem is, mely csak egy ötödik tanszékre kéri az egyházkerület segélyét; ha ezt nem a kért módon adják meg, kijelenti, hogy akkor kénytelen visszautasítani a támogatást, majd megél a nagy-enyedi collegium önerején is. Belenyugszik a bizottság kiküldésébe, de előre kimondatni kéri, hogy a főiskola csorbítatlan egységben megmaradjon. Felszólaló kijelentésében Elnök „renitenskedést" és a „szubordináció megsértését" látva, a gondnokot rendre utasította, s midőn ez személyes kérdésben szót kért, ezen kijelentés mellett: »Elnökkel szemben nincs személyes kérdés« tőle, válamint Makkaitól is megvonta a szót. Szász Béla részletesen magyarázgatja az igazgató-tanács álláspontjának helyességét. Ezután Csató is szóhoz jutván félreértett szavait magyarázta,