Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-17 / 25. szám

és a téli nagy hidegek idézték elő. — Bár ezen arány is igen elismerésre méltó a tankötelezettség lerovásának terén. Tárgyaltatott továbbá a gyámintézeti bizottság jelentése. — S megtétettek az ajanlások a Baldácsy- és Zsedényi-alapokból leendő segélyezés iránt. A kissebb tárgyak és folyó ügyik elintézése után határozatikig ki­mondatott, hogy a jövő közgyűlés Veszprémben fog megtartatni. Gyűlés után közebédre gyűltek össze a gyűlés tagjai a »Eehérló« vendéglőbe, hol a szellemes felköszöntések követték egymást. * A felekezeti és községi tanárok körében élénk mozgalom indult meg, melynek célja az, hogy az ily tanárok anyagi helyzetének több rendbeli bajain segít­sen. A községi és felekezeti tanároknak, mint tudva van, csaknem mindenütt kisebb a fizetésük és nincs állami nyugdíjuk, sőt ha állami szolgálatba lépnek, a felekezeti : vagy községi iskolákban töltött éveik a nyugdíjazásnál be nem számíttatnak. A községi és felekezeti tanároktól a mostani kormány a vasúti kedvezményeket is megvonta stb. E bajaikon leendő segítés céljából most 56 felekezeti és községi tanár aláírásával felhívás jelent meg, mely így hangzik: »A mai anyagias korszakban, midőn az egyén értékének mérlegelésére a munkája után járó jöve­delem a nagy többség által fő- és irányadó-szempontul tekintetik : a felekezeti és községi középiskolák tanárai fizetésének csekély volta, a nehéz megélhetés, de leg­inkább ama sötét jövő, mely reájuk var, minthogy álta­lában nyugdíjra igényt nem tarthatnak, kiáltólag köve­teli, hogy országos mozgalom indíttassék meg a fele­kezeti és községi középiskolák tanárainak anyagi hely­zete javítása végett, mely mozgalom végeredményében hivatva lenne néhány szaz egyént visszaadni a társada­lomnak, kiket annak mozgató akcióiban való részvételtől szomorú anyagi helyzetük pirító tudata és a megélhetés gondja nem ritkán elvont, vagy szerényen félrevonulni kényszerített. Jelenlegi anyagi helyzetünkben nem bírunk föltalálni egyetlen tényezőt sem, a mely nehéz munkánk közepett vigasztalással hatna ránk, csoda-e, ha ellankad a tanárnak magasabb ideák után való buzgalma és le kell szállnia a köznapiságba s nemesebb célok, maga­sabb aspirációk, fenkölt eszmék és lelkesítő elvek hiá­nyában a legalsóbb régiókban a mindennapi anyagi gon­dok harcában keresni iránytalan működésének megálla­podását. Kétely ez iránt nem lehet, hogy ha közösen fellépünk és viribus unitis jogos kívánalmaink teljesítését ismételten és különféle alkalmas uton kérelmezzük, ezen tespedő apathiából kibontakozhatunk. Kartársak 1 Mi alul­írott tanárök az eszme megtestesítésére elhatároztuk, hogy folyó évi julius hó 9-én délelőtt 9 órakor Buda­pesten (Szikszay-féle étterem) országos értekezletre összejövünk, hogy ott a dolgot közösen megbeszélve, azt legjobb belátásunk szerint az illetékes fórum elé terjeszszük. Hogy szavunknak nagyobb tekintélyt és ér­vényt szerezhessünk, ismételten kijelentjük, hogy minél tömegesebben kell fellépnünk, azért kérjük a tisztelt kartársakat, szíveskedjenek neveiket a mieinkhez fűzni s az által zászlónkhoz való csatlakozásukat kijelenteni.« A mozgalmat melegen pártolja a »Középiskolai tanár­egyesületet is, melynek kebelében több felekezeti és községi tanár van. A mozgalom kétségkívül jogosult és indokolt, s részünkről örömmel kívánunk sikert a törekvésre. * A budapesti tudományos egyetemről. Az egye­tem évkönyve most jelent meg s ennek nyomán közöl­jük, hogy a lefolyt 1887 —88-diki tanévben a hittudo­mányi karban 10 rendes és 2 helyettes tanár; a jog- és államtudományi karban 18 rendes, 3 rendkívüli, 2 cím­zetes rendkívüli és 15 magántanár; az orvostudományi karban 17 rendes, 4 rendkívüli, 11 címzetes rendkívüli, 34 magántanár és 24 tanársegéd s a bölcsészettudományi karban 29 rendes, 10 rendkívüli, 1 címzetes rendkívüli, 24 magántanár, 12 tanársegéd, továbbá 4 tanító és egy vívómester működött. A tanári személyzet összes száma tehát 22i-re rúgott. A tanulók száma az első félévben 3746 s a második félévben 3541 volt. Ez utóbbiak szá­mából hittudományi hallgató volt 90, jogász 1650, orvos­növendék 1178, bölcsész 326, gyógyszerész 229 és szü­lésznő 68. vallást tekintve, legtöbb volt a katholikus : 1491, közvetlen ezután jön a zsidó vallásúak száma : 1145, ev. református volt 409, ágostai vallású 32, g. k. 95, gör. kath. 68 és unitárius 9. Születésökre nézve magyar­országi volt 3476, horvátországi 23 stb. más állambeli. * Elismerésre méltó egyénnek ajánlásra méltó müve. Fekete János nyűg. kataszteri számtisztnek »Föld­adó-kulcs« cimű jeles műve, mely több ezer példányban Szatmáron a »Szabad sajtó« nyomdában díszes kiállítás­sal jelent meg, melynek ára csak 1 frt és mindezideig még pár ezer példánynyal rendelkezik az érdemes szerző, ki a tiszta jövedelemnek fele részét a szathmár­némethi ev. ref. középiskola Vll-ik és VIII—ik osztály­lyal leendő kiegészíthetésére nemes lelkűleg felajánlotta a melyen tisztelt földbirtokosok, tisztviselők, ügyvédek, lelkészek, tanítók, tanügybarátok, községi jegyzők, bírák és nagyérdemű közönség becses figyelmébe s kegyes pártfogásába, részint a szathmár-németi ev. ref. gym­nasium Vll-ik és VlII-ik osztályának kiegészítésre, vagy történeti nevezetességének anyagi, szellemi, erkölcsi küzdelmének emelése érdekében, részint a 79 éves veterán író iránti elismerésből általam is melegen és mély tisz­telettel ajánltatik. Kakszentniártonban, 1888. junius 10-én. — Bodnár János, ev. ref. lelkész. * Rövid hírek. A báes-szerémi evang. esperesség, rendes évi közgyűlését f. hó 12-én tartotta Újvidéken. Pulszky Ágoston felügyelő is jelen volt. Tisztújítás levén, a tisztikar meginaradott. Stelczer-féle ügy békés uton elintéztetett és a napi rendről levétetett. A gyűlés lefo­lyásáról jövőre kimerítő tudósítást hozunk. — Ünnepély Segesvárit. A segesvári ev. ref. templom alapköve f. hó 8-kán délelőtt 11 órakor, nagy ünnepélyességgel, gróf Bethlen Gábor főispán s védelnök vezetése mellett, dí­szes közönség jelenlétében, letétetett. Délben Horváth László gondnoknál fényes ebéd volt, hová a segesvári társasélet előkelőségei voltak meghiva. — A »Protestáns Egyházi és Iskolai lap« f. évi 23-ik számában a lelkész felavatásra jelentkeztek közül Turi Lajos gyüdi lelkész neve tévedésből kimaradt, mit ezennel helyre igazítunk. * Halálozások. Bálint József temetése, mint a Sárospataki lapok írják f. hó 6-án a helybeli értelmiség általános részvéte mellett folyt le. A koporsót az abarai egyház küldöttei vitték a főiskola udvarára, a hol Mit­rovics Gyula mondott a bánatos lelkeket megnyugtató és a boldogult életét szépen jellemző beszédet és imát, a melyet a főiskolai énekkar megható gyászdala elő­zött meg és követett. A sírkertben Böszörményi Károly málcai lelkész a felső-zempléni egyházmegye főjegyzője búcsúzott el tőle, az egyházmegye az elismerés babérko­szorúját, az abarai egyház nevében a hála és tisztelet rozmaring-ágát, a jó barátok nevében a szeretet ciprus lombját hozván emlékül a kihűlt porokat fedő hideg koporsóra. Báró Vay Miklós meleg szavú sürgönyben fejezte ki részvétét a veszteség felett. — Bárczay Gyula a jász-kiséri egyház korán elhunyt fiatal lelkészének Gör­bersdorfból haza szállított hűlt tetemei f. hó 6-án temet­tettek el Jász-Kiséren a helybeli és vidéki értelmiség megható részvéte mellett. A templom elé kihelyezett

Next

/
Thumbnails
Contents