Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-20 / 21. szám

volna szükség állami vagy községi tanítóságok felállítására ; melyek a törvényes minimumot meg nem ütő tanítói állomások; melyek azon helyek, hol a lelkészi és tanítói állomások egyesíthetők volnának ? Mindezen adatok pontosan összeiratván, a ker. tanügyi bizottság concret javaslattételre utasíttatott arra nézve, miként lehetne e végzetes bajt megszüntetni vagy legalább lassanként enyhíteni ? Ezek voltak a közgyűlés közérdekübb tárgyai, melyeket a sárospataki lap részletes tudósításából olvasóinkkal röviden megismertetni szükségesnek láttunk. KÜLFÖLD. Az olaszországi misszió köréből. Az olaszországi misszió tudósításai meleg hangú emlékezést szentelnek Vilmos császár elköltözésének és üdvözletet Frigyes császárnak, megemlékezve arról is, hogy a boldogulttól és annak atyjától mily becses jogot nyertek a valdenszi tanulók, amennyiben Berlin egyetemén folytathatják és bevégezhetik theologiai tanulmányaikat. Gyászhirei is. vannak a missziónak, amennyiben annak két nagy pártfogója halt meg Rev. Stewart és Brandt-Matthieu úrnő személyeikben. 1887. nov. 23-án, 75 éves korában halt meg Rev. Stewart Róbert Wv

ki hosszú ideig Livornónak volt lelkipásztora. Élemedett kora dacára nemcsak rendesen részt vett a valdensziak zsinataiban, de angol földiéit kitűnően tudta lelkesíteni a valdenszi egyház pártolására. Livornóban templomot és iskolát épített és évenként 350 fontott teremtett elő ezek fentartására. Ifjú lelkészek képzése végett Pomaretben latin iskolát alapított ingyenes helyekkel. Flórencben a Salviati-féle palotát közel 7000 font sterlingen szerezte meg és alakíttatta át a valdenszi egyház céljaira és Róma »Via nazionale« nevű temploma építéséhez képes volt 14,000 iont sterlinget szerezni. Neve Gilly és Bekwith földieinek nevei mellett a valdensziak közt élni fog. Ez évi január 13, és 14. közti éjjelen pedig elhunyt Brandt-Matthieu Mária asszony, még pedig Charlottenburgban. E nő az utolsó 15 — 20 év folyamán a Berlinben tanuló valdenszi ifjak anyai gondviselője volt férjével együtt, ki a valdensziak anyagi ügyeit a berlini birodalmi banknál készségesen intézte. Római hir. Az olaszországi német kolóniáknak van jelenleg 10 papja, kiket a berlini egyházi főtanács egy küldöttje sorban látogatott meg. A római követség papja Rönnecke kiadta és közölte a valdenszi egyházzal a római ev. nőegylet másodévi tudósítását, mely szerint ez egylet a Kómában tartózkodó németek közt igyekszik egyházias szellemet terjeszteni, mi szép jövővel biztat. Ugyanez közölte a valdensziakkal Luther kis kátéjának olasz fordítását, melynek terjesztését kívánatosnak tartják. Dr. Prochet levele. Nevezett elnöke a valdenszi zsinatnak ápril 2-ról írja: »A nagyhéten esténként voltak összejöveteleink és nagypénteken tartottunk istenitiszteleteket. Húsvétkor a »V"ia naziolnálén« lévő szép templomunkban nagy gyülekezetünk volt, mely teljesen különbözött már külsőleg is a templomjárók azon magaviseletétől, melyet a Szt.-Pétert látogatók merő kíváncsiságán tapasztalunk. Szicíliában utaztatnban meglátogattam Vittoria városát, mely 24,000 lakost számlál és egy órányira fekszik Szicilia déli tengerpartjától. Termékeny sikságon e város lakói 30 év alatt kétannyira szaporodtak fel. Odaérkezve márc. 10-én, még azon estve jelen voltam, egyik »biblia-olvasónk« előadásán. Bámultam ezen szicíliai ember alapos írástudását és érdekkeltő beszédmodorát. Másnap d. e. 11 órakor prédikáltam zsúfolt helyiségben; sokan még állóhelyet sem bírtak kapni. Kérdezték tőlem, hogy hajlandó volnék-e estve a színházban szónokolni, miután a városban ennél nagyobb hetyiség nincs és igenlő szavamra utána is jártak az engedélynek, de a városi tanács, attól tartva, hogy ezzel a püspököt találja megsérteni, nem adta meg az engedélyt. Estve tehát az utcára szolgáló ajtók is leszedetvén, a termet és az utat megtöltő gyülekezet várt az előadásra. Ritkán gyönyörködtem szebb látványban, mint ezen estve. Soha nem feledem el ezen déli nap által barnított arcokat, ezen fényes, fekete szemeket, melyek a majdnem órahosszat tartó beszéd közben majdnem betűről-betűre szívták magukba a szónok szavait. Oly csend volt akkor, hogy — úgyszólván — szúnyognak az utcán való repülését meg lehetett hallani. Megjegyzendő pedig, hogy ez nem volt vita-beszéd vagy félig politikai előadás. Szövegem volt János 20, 29 : »Boldogok, kik nem látnak, mégis hisznek.« Néhány hóval ezelőtt vásároltak egy telket és most vártak pénzt, melyen kápolnát építhessenek. Én biztattam őket építésre és látás nélküli hitre. S mielőtt Vittoriát elhagytam volna, írtam több barátomnak ez ügyben és most már bírom az építési összeg egynegyedét 10,000 lírából 2500 lírát. Ha pedig felhívásaink meghallgattatnak, akkor 1889. ápril havában el fogok mehetni, hogy a kápolnát felszenteljem és ott több estvén előadásokat tartsak. Viereng-bői írják: A mult tél hótömegei számos balesetnek voltak okozói. A legjelentékenyebbek egyike az volt, mely a Viereng közelében a val d'Aosta faluját, Arnaz-t érte, melyről az ottani evangyelista tudósít. Egy lavina 15 egyént temetett el s ezek közül csak kettő lett elevenen kiásva. Ki volt a mentő ? Korántsem a hivatalos közegek, hanem Arnaz és Verrez község lakosai, és örömmel jelenthetjük, hogy evangelikus hitsorsaink buzgalmukkal és bátorságokkal tüntették ki magukat. Ugyanis, mikor a hóban, oly tárnát ástak volna, mely egy istálló kis ablakjáig ért, hol néhány birka bégetését lehetett hallani, sem katonák, sem más hivatalos egyének nem merészeltek a mentéshez fogni. Ekkor a mi hitsorsosaink egyike, egy cipész, nem késett belemenni a tarnába s őt követte szintén a mieink közül való Rollo nevü szabó. Feszitő vasakkal betörve az istálló falát, egy köbméternyi térre szorult ifjút és néhány birkát mentettek ki. Alig hogy elhagyták a helyet, bedőlt az istálló boltozata. Ez alkalommal felfedeztük a 20 évvel ezelőtt cholerában elhaltaknak néhány maradékát. Egyikük olvassa a bibliát anyjával együtt és soha nem mennek misére, s ez megörült, mikor az evangyelistával megismerkedett s megígérte neki, hogy el fog menni az istenitiszteletekre. Besso köreit us tudósítása. E körárus februárban a hó miatt nem látogathatta meg állomásait és igy csak a lakhelye környékén fekvő községeket, az Ivrea körüli Romanót, Strambesiót, Starmagnót és Mencenascót. Romano tekintélyes faluban foglalkozott Besso néhány kőmíves legénynyel, kiket bibliákkal és »Amico di casa«val kínált meg. Ezek azt felelték, hogy bibliákban nincs hiánya a falunak, hanem igenis az olvasási és hasznos elsajátítási kedvben. Erre a körárus azzal felelt nekik,