Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-20 / 21. szám

hogy elimádkozta nekik az első zsoltárt és annak magyarázatával buzdította őket a szentírás olvasására és magukra alkalmazására. Strambinóban prédikálta a Krisztust és ajánlgatta a bibliákat és naptárakat, de eredmény nélkül, kivéve azt, hogy valaki azon ürügy alatt, hogy ha megy pénzért, elvitt egy naptárt, de többé nem tért vele vissza. Legszívesebben fogadják őt Mercenascóban. Mielőtt a községbe ért volna eleibe jött két földmíves, kikkel beszélgetett a bibliaismeret nagy nyereségéről. A faluba érve, egy nagy istállóba vezették őt, hova sok nép jött, melylyel éjfél utánig folytatta társalgását. Ketten akartak vitát kezdeni azzal, hogy az egyedül a Krisztusban nyerendő üdvnek ellenében hangsúlyozták a szenteknek a keresztényekért való könyörgésekről és az apostoli suceessióról szóló katholikus tanokat. Azonban az Írástudó Bessónak nem volt nehéz őket megcáfolni. Néhányan elhagytak az istállót, hogy papjukat értesítsék az előadásról, az ottmaradtak azonban legnagyobb részt hitték, hogy igazságot hallottak s meghívták őt ujabb látogatásra. A valdensziak statisztikája. Az evangelizátió körül működik 124 egyén, nevezetesen: 37 ordinált pap, 6 evangyelista, 10 tanitó-evangyelista, 5 körárus-evangyelista, 56 tanító és tanítónő, 6 biblia-olvasó és olvasónő, 2 körárus, 1 vezetője a biblia-kocsinak és egy ideiglen foglalkozás nélküli egyén. Ezek közt van 46 született valdenszi, 5 más protestáns, 52 áttért római katholihus és 21 fia az áttérteknek. Létezik 43 templom, 38 állomás és 178 meglátogatott község. Az isteni tiszteleteket rendesen látogatja 5923, csak alkalmilag megjelenő van 47,191, úrvacsorával élő van 4005, ujon felvett egyháztag van 558, konfirmáns 450, mindennapi tanuló 2206, vasárnapi iskolás 2482, esti iskolás 729. Az evangelizátió segítségével évenként 80,000 léleknek hirdettetik az wörvendetes hír.« Vitás prédikációkkal, melyek inkább a kíváncsiság kielégítésére, mint épülésre szolgáltak, mindinkább felhagynak. (Vége köv. ) Láng Adolf. IRODALOM. Egyházi beszédek, írta Lévay Lajos sárkeresztúri ref. lelkész, Budapest, 1888. kiadja Kókay Lajos, ára 1 frt 20 kr. — Lévay nevét előnyösen ismerik lapunk olvasói, s ha a buzgó szerző most, 10 évi lelkipásztorkodása évfordulóján, szemelvényt állított össze a lefolyt évtized alatt írt egyházi beszédeiből, azt bizonyára örömmel és érdeklődéssel fogadja a hazai prot. közönség. A csinos kiállítású könyvre, addig is míg érdemleges bírálatot közölnénk, felhívjuk a lelkész urak figyelmét. A „Gyakorlati Bibliamagyarázatok* Garzó szerkesztése alatt s kiadásában megjelent második kettős füzete, éppen most hagyta el a sajtót. Közérdekű jelenség, hogy dr. Sommerville skót lelkész és hittérítő azon irásmagyarazatai is benne vannak, a melyeket Mezőtúron és Túrkevében mondott. E beszédek címei: ,,/i bűnösök megtérése", a második: „Zakeusa harmadik: „Az ítéld napjánKedvesebb pünkösdi ajándékot előfizetőinek nevezett szerkesztő nem adhatott, miután ez úton azok is élvezni fogják az ezen magyarázatok feletti örömöt, a kik a nagyhírű aggastyánt személyesen nem hallhatták. Sőt mint a boritékon jelezve van, e beszédeknek külön lenyomatai is készültek, melyek közül az első kettő Révész Mihály segédlelkésznél Tisza-Földvárt, az utolsó pedig Mező-Túron Gyikó Károly nyomdásznál kapható. De ezeken kívül hozza még e füzet F. Varga Lajostól a korinthusbeliekhez küldött első levél feletti magyarázat befejező részét is, melynek folytán a vállalat egy bevégzett munkával ismét gyarapodott. Tanulmányok irta Gönczy Pál, kiadta Méhner Vilmos Budapesten, ára 1 frt 60 kr, sajtó alá rendezte dr. Kiss Aron, a befolyó jövedelem a tanítók árvaházára van szánva. A becses munka Gönczy Pálnak különböző folyóiratokban és lapokban megjelent nevelésügyi értekezéseit tartalmazza, s egyszersmind e kötetben lát napvilágot a kiváló tanférfiú rendkívül érdekes svájci naplója, melylyel az alig 21—22 éves ifjú lelkébe, nemes törekvéseibe enged bepillantást és melyben a nagyra hivatott népnevelő éles megfigyeléseit, lángoló hazaszeretetét és paedagogiai reformeszméit találjuk letéve. — A tanulmányok bevezeteseképen dr. Kiss Árontól Gönczy Pál életrajza és műveinek sorozata van közölve. A kiváló becsű műből alkalom szerint szemelvényeket fogunk adni. Addig is a legmelegebben ajánljuk a tanügybarátok becses figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Dr. Ballagi Géza sárospataki jogakadémiai tanár, akadémiai levelező taggá választása alkalmából, meleg hangú üdvözlések tárgya a protestáns egyházi sajtóban és iskolai körökben. A sárospataki és debreceni lapok nagyon szívélyes sorokban .üdvözölték; a sárospataki jogakadémia ifjúsága küldöttségileg, a tanárikar pedig közelebb tartott közgyűlésében igazgatója által kívánt szerencsét a kitüntetett tanárnak, a ki ezúttal egymaga képviseli a sárospataki tanárikart a tud. akadémiában. — Fiók Károly és Szalay Károly budapesti, Nagy Zsigmond nagy-kőrösi ref. főgymnasiumi helyettes tanárok a legközelebbi napokban tették le tanári szak-, illetőleg paedagogiai vizsgájukat Budapesten az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt. — Herczegh Ferenc ómorovicai ref. lelkész 2000 frtot adományozott egyháza közszükségeire. — Warga Lajos sárospataki theol. akadémiai tanár, mint részvéttel értesülünk, egyháztörténelmi munkája III—ik kötetén való szakadatlan munkálkodás közben súlyos szembajt kapott s ennek gyógyíttatása végett Budapestre jött. — Bálint Dezső sérospataki választott lelkész f. hó 10-én költözött uj állomására, hol az nap a presbyterium által ünnepélyesen fogadtatott és hivatalába e hó 13-án iktatatott be Zombori Gedő megyaszói lelkész, mint esperesi helyettes által. — Bárczay Gyula jászkiséri lelkész meggyengült egészsége helyreállítása végett Görbersdorfba utazott. * A hódmezővásárhelyi ref. egyháztanács legközelebb tartott ülésében a főgymnasium tanárainak évi fizetését a lakbérrel együtt 1200 frtra és 40 .frt ötödéves pótlékra (mely azonban 200 frtnál föleblp nem mehet) emelte; Kis Gusztáv tanárnak pedig, ki a folyó iskolai év végével nyugalomba vonul, - évenként 300 frt nyűg díjt szavazott meg. Mindkét tény örvendetes bizonyítéka annak, hogy reform, egyházunk a tanügy munkásai iránt méltányos tud lenni, hogy felfogva a kor követelményét, tanügyünk színvonalának leghathatósabb emelőjét, a tanárok állásszerű díjazását szüntelen szem előtt tartja. A fizetések fölemelése annyival inkább elismerésre méltó, mert ugy tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyi tanárok fizetése nem régen is javíttatott. A Kiss Gusztáv nyugdíja különösen dicséretre, méltó, mert erre az egyháztanács kötelezve nem volt: ez tisztán a méltányoság kifolyása, mely nem hagyja üres kézzel távozni öreg hi-4a*